A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás

1. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás SimonffyZoltán BME

2. MENNYISÉGI ÁLLAPOT

3. Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség • Más megközelítés, szintén a VKI szerint: • A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások • nem veszélyeztethetik a kapcsolódófelszíni víztest jó ökológiai • és kémiai állapotát, • nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma • állapotában

4. Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

5. Víz Keretirányelv • Ezenkívül: • Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: • nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, • számottevő hőmérsékletcsökkenés.

6. Hazai szabályozás 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm • Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. • igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, • a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

7. Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek: 72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról http://www.vkj.hu/jogszab/75.html 18/1996 Miniszteri rendelet avízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

8. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

9. Víz Keretirányelv • Prioritás: ivóvízbázisok védelme • 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló • vízkivételek regisztrációja • az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel • emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat • védőzónákat lehet kijelölni.

10. Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet http://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet..... Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) • ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet • http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf • Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben • sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek • Tevékenységek tiltása zónánként • A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat

11. Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei Hazai szabályozás

12. KÉMIAI ÁLLAPOT

13. EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) • A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha • a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort • (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) • a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) • nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia • A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l • A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, • 2008 decemberig

14. Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm

15. SZENNYEZŐFORRÁSOK

16. Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet • Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek • kiemelt természetvédelmi területek • állóvizek 250 m-es parti sávja • nyílt karsztos területek • vízbázisok védőterületei • Szennyeződés-érzékeny területek • egyéb természetvédelmi területek • állóvizek parti sávja 250-500 m között • porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos • vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt • a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

17. Diffúz szennyezőforrások • Nitrát (országos és víztestenként): • Települések (szikkasztás, állattartás) • önkormányzati hatáskör • Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) • 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1 3. víztest 2. víztest Peszticid A használat szabályozása

18. Nitrát-érzékeny területek

19. Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum • Gyakori szennyezőforrások: • az állattartótelepeken tárolt trágya, • hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok • a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás • (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

20. Egyéb Klórozott szénhidrogének 4% Nehézfémek 22% 4% Cianidok 1% Ásványi olaj 40% Fenolok 1% Policiklikus Aromás aromás szénhidrogének szénhidrogének (BTEX) (PAH) 23% 5% Szennyezők szerinti megoszlás, talaj László ÁDÁM VITUKI Kht.

21. Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz László ÁDÁM VITUKI Kht.

22. Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): • a szennyezett állapot feltárása (jelen) • (tényfeltárási terv alapján) • az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) • (a receptor lehet az ember vagy a környezet) • a beavatkozás tervezése • EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) • egyedileg megállapított kármentesítési határértékek • monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés • utóellenőrzés (monitoring) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről