Az egyes gazdasági állatfajok emésztési sajátosságai

1. Az egyes gazdasági állatfajok emésztési sajátosságai Monogasztrikus állatok

2. A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése • Száj: aprítás • keményítő bontás – ptialin - csak sertés, nyúl • Nyelőcső

3. A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése • Gyomor: sósavas pepszin pH:1-3 között • fehérjékbontása elkezdődik • (kismértékű szénhidrátbontás: sertés és ló = pH magasabb, bakteriális tevékenység ezekben a fajokban) Baromfi: a./ mirigyes gyomor: takarmány rövid ideig tartózkodik itt keveredik a HCl-as pepszinnel, DE proteolitikus hatás csak az epésbélben b./ zúzógyomor: izmos emésztőnedvet nem termel őrlés: kavics, gritt

4. A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése • Vékonybél: • Epésbél: ide ömlik a máj váladéka az epe a hasnyálmirigy váladéka: pankreász (amiláz, lipáz, tripszin, kimotripszin) • Éhbél • Csípőbél • = táplálóanyagok lebontása és felszívódás • Zsíremésztés: epe • Lipáz: glicerin és zsírsavak • Fehérje emésztés: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz enzimekkel • →di- polipeptidek→ aminosavak • Keményítő emésztése: amiláz • glükóz molekulákra

5. A monogasztrikus állatok emésztőrendszere és működése • Utóbél: vakbél vastagbél • Bakteriális nyersrostemésztés: • illózsírsavakra (E,P,V) = energiaforrás (kivétel: baromfi) Legelő lúd = oldható sejttartalom hasznosítása • Baktériumos fehérjebontás is: a keletkező aminosavak nem tudnakfelszívódni, baktériumok használják fel

6. A sertések emésztésének sajátosságai • Omnivora • Emésztőcsatorna: rövid, passzázs gyors = koncentrált takarmányokat igényel. Anatómiai sajátosságok: Száj: gumós zápfogak sok ízlelőbimbó = íz alapján válogat (ízesítő és aromaanyagok használata) Kitűnő szaglás

7. II. Takarmányozás-élettani sajátosságok(sertés) • Gyomor: együregű, összetett űrtartalma testtömeghez képest viszonylag nagy: • (kifejlett 4.5-6 1) = falánkság • gyakori: özofageális gyomorfekély (dercés tak.) →→ =rostellátás! + stressz-szegény környezet • Vékonybél • Vakbél (viszonylag tág) • Remese • Végbél • Máj: jól fejlett, 4 lebeny • Hasnyálmirigy: nagy

8. II. Takarmányozás-élettani sajátosságok(sertés) • Malac: gyomornyálkahártya • enzim tevékenység fokozatosan • Szopós malacban: • - laktáz • - lipáz aktivitás kielégítő • - tripszin • DE: kolosztrumban tripszininhibitor • Gyomoremésztés: • első 3-4 héten szabad HCl hiány (pH 1.5-2.5 helyett 3.5-4.5) → tejsav • Pepszin aktivitás: jelentéktelen • = tejfehérjét rennin emészti → korral aktivitása, csökken • valamennyi emésztő enzim aktivitása csak a 6. héten mérhető • 8. hétre eléri a felnőtt állatban mért értéket

9. II. Takarmányozás-élettani sajátosságok(sertés) • A sertés szénhidrát emésztése • szénhidrátok értékesülése függ: • állat kora • szénhidrát oldhatósága, mol. tömege • 1. naptól fő energiaforrás: tejcukor • később: keményítő→glükóz • Nyersrost: • emésztés remesében, vakbélben mikroorganizmusokkal • kb. 40 %-ban emészti • = energiaforrás • Szerepe: egyéb táplálóanyagok kihasználását befolyásolja bélperisztaltika fenntartása • ha kevés: bélsárpangás • →MMA szindróma, • MMA: metritis mastitis agalactia • farokrágás, • nyelőcsői gyomornyálkahártya – fekély • szükséglet: hízósertés 5-6 %, malac 2-3 % • Tenyészsertés: 7-8%

10. A sertés fehérjeemésztése • fehérje: peptidláncok → aminos. • malac: tripszin legaktívabb fehérje bontó • immunfehérjék felszívódása: • = kolosztrumot időben • kifejlett sertés: • gyomor: peptidikus hidrolízis • vékonybél: legintenzívebb fehérje em. és N felszívódás • Esszenciális aminosav igény • Limitáló aminosavak: L, M, M+C • Növendéksertés aminosav igénye • (a lizin %-ában) • Lizin 100 • Fenilalanin+tirozin 100 • Leucin 90 • Valin 70 • Metionin+cisztin 60 • Izoleucin 60 • Arginin 30 • Hisztidin 30 • Triptofán 16 • Komplettálás: • alaptakarmányok megválasztása • Kristályos aminosav-készítményekkel

11. A sertés zsíremésztése • Jól emészthető zsírra a sertés tak-ban szükség van. • Malac: kiváló lipáz aktivitás • kolosztrum: 1-3 óra 4,5 % zsír • 36 óra 10 % zsír • Kifejlett: • Telítetlen zsírsavakat kb. 90 %-ban emészti • telített zsírsavakat 80-40 %-ban • depózsír nem exogén eredetű • = zsírmentes diétán tartott is állatnak is van szalonnája • Takarmányban: min. 3 % zsír • spec. hatása alatt • = esszenciális zsírsavak • zsírdúsítás=gazdaságilag megdrágítja a termelést • Esszenciális zsírsavak: linol-, linolénsav • kukorica • Depózsír és szalonna lágysága, ill. keménysége • árpa, kukorica

12. A baromfi emésztési sajátosságai • Rövid emésztőcső, • Takarmány áthaladása gyors (6-12 óra) • = koncentrált takarmányt igényel • Takarmány felvétel: látás, tapintás • (ízlelés, szaglás nem jelentős) • Fejbél: csőr • nyáltermelés nem jelentős • amilázt NEM tartalmaz

13. Előbél: nyelőcső • begy: tyúk, galamb, pulyka • -puhítás, tárolás • viziszárnyasok: nyelőcső tágulat • Gyomor: • a./ mirigyes gyomor: takarmány rövid ideig tartózkodik itt • keveredik a HCl-as pepszinnel • DE proteolitikus hatás csak az epésbélben • b./ zúzógyomor: izmos • emésztőnedvet nem termel • őrlés: kavics, gritt

14. A baromfi emésztési sajátosságai • Középbél: epésbél, éhbél, csípőbél • epe: savas vegyhatású • saját enzim: amiláz • pankreász: tripszin, lipáz, amiláz • Utóbél: vakbél, vastagbél, végbél, kloaka vakbél: rostemésztés helye (bakteriális) DE telítődése szakaszos: a takarmány 7-10 %-a jut csak ide elülső részén jelentős tápanyag felszívódás

15. A baromfi szénhidrát emésztése • Szénhidrátok: legfontosabb energiaforrás • Takarmányban: mono-, di-, poliszacharidok (N.m.k.a.) • Legfontosabb: keményítő Felszívódása: α glükóz fruktóz α galaktóz • Nyersrost: a baromfi nyersrost-emésztése rosszabb, mint az emlősöké • Vakbélben: minimális cellulóz-emésztés van • DE a takarmány 7-10 %-a jut ide! • Zúzó: mechanikai rostfeltárás • A nyersrost NEM energiaforrás számukra • Szerepe: bélperisztaltika fenntartása • Nyersrost szükséglet: tyúkfaj: 2-3 % • Viziszárnyasok: 4-5 %

16. A baromfi szénhidrát emésztése • Rosthiány: • mirigyes-, zúzógyomor fala sorvad • begytágulat, lógóbegy • → takarmányfelvétel csökken • → ballasztéhség • → emésztési depresszió • → tollcsipkedés, KANNIBALIZMUS

17. A baromfi fehérje emésztése • Fehérje: lágy szervekben strukturális szerep 20-30 %-a a tollazatban • Takarmányban felvett fehérje → di- és tripeptid → aminosavakra bomlik • Felszívódás: vékonybélben L izomerek hatékonyabban felszívódnak B6 vitamin ellátottság javítja • Vastagbél-vakbél: élénk baktériumos fehérjebontás szerepe: -negatív N mérleg esetén -nem megfelelő minőségű takarmány etetésekor • Végproduktum: HÚGYSAV • Fehérje anyagforgalom: hormonális szabályozás

18. A baromfi zsíremésztése • Nyerszsír: energiahordozó -esszenciális zsírsavforrás -zsírban oldódó vitaminok felszívódása • Gabonamagvak: csíraolaj = 50 % kukorica az abrakkeverékben biztosítja az esszenciális zsírsav-szükséglet fedezetét

19. A baromfi zsíremésztése • Zsíremésztés: legjobb hatásfokú l./ Epetermelés jó → zsíremésztés kitűnő zsír: glicerin + zsírsavak • felszívódás: vékonybél középső szakasza zsírképzés: májban • 2./ közvetlen zsírbeépülés: bélből nyirokárammal közvetlenül a vérbe, testszövetekbe (halíz) szöveti zsír 2-3 hét alatt kicserélődik • lipidforgalom: hormonális szabályozás

20. Anatómiai sajátosságok: Fejlett szájszervek erős metszőfogak nagyméretű szilárd örlőfogak rugalmas, mozgékony ajkak izmos, nagy nyelv fejlett ínyvitorla és garatizomzat - nagy nyálmirigyek különösen a fültő alatti nyálmirigyek működése intenzív, garatüreg: erősen táguló hátrafelé vastagodó izomrostok, melyek a nyelőcsőbe vezetnek - nyelőcső: összeszűkülő, merev, a gyomorba szájadzásának végső szakasza gyomorba torkollik Emésztési sajátosságok: alapos rágás, 1 kg zab 10-20 perc =1000-1500 rágás (széna kétszer ennyi) szilárd tak. megragadása; (porérzékeny!) általa képzett cső  ivás nyelési mechanizmus elősegítése nyál napi 40l; igen kevés keményítőbontó enzimet tartalmaz (amiláz) szögellése akadályozza meg a hányást A ló emésztési sajátosságai

21. Anatómiai sajátosságok: gyomor: 12-18 l; (viszonylag kicsi) Emésztési sajátosságok: rendszerint csak a 2/3-ig telik meg; naponta többször ürül; lenyelt falat 20-50%-a időzik hosszabb ideig a gyomorban;gyomortart. nem keveredik maradéktalanul réteges – alapi rész 5pHbakteriumok életben maradnak – szénhidrátbontás (tejsav+illó zsírsavakra  vékony + vastagbélben felszívódik) pilorusi rész pepszin sósavas fehérjebontáshányásra képtelen (ok: cardia nehezen nyílik  pilorus)pilorus zárul: abrakolás előtt hideg víz; gyomornedvtermelés: 0,7 dl/óra  serkenti: búzakorpa, roppantott zab, kuk., s.répa  csökkenti: szemes zab, széna A ló emésztési sajátosságai

22. Anatómiai sajátosságok: vékonybél: űrtartalma 4x-se a gyomorénak; hossza 18-24 m; átmérője 3-4 cm Emésztési sajátosságok: gyors 2-4 órás ovább-haladási sebesség emésztőnedvei: 6-8 l hasnyál/nap 4-6 l epe; 100-120 l bélnedv Fehérje-emésztés: (karboxipolipeptidáz, aminopeptidáz, dipeptidáz) - egyszerű cukrok 70%-ban itt szívódnak fel (keményítőből,cukrok-ból) -maltáz, laktáz, invertáz- Ca, Mg, Na, K, legtöbb mikroelem és vitamin itt szívódik fel karotinok feltárása rossz (rövid idő) A ló emésztési sajátosságai

23. Anatómiai sajátosságok: - pancreas, máj igen jól fejlett - epehólyag nincs! (az epét a máj termeli  epésbélbe jut) vakbél: kifli alak; 30l tág és szűk remese (tág r. 60l Emésztési sajátosságok: pankreasz: -amiláz, maltáz folyamatos epeterm. zsírszerű a.-ok emésztése  90 %-os tartalom továbbhaladása lelassul mikroflóra: 5-7x109/g szénhidrátokillózsírsavak keményítő, cellulóz17:5:1 ecet- propion-vajsav tak. fehérje + emésztőenzimek szabad aminosav + ammónia mikrobák  májkarmabidvesekiürül v. bekapcsolódik a fehérje szintézisbe  - K és B-vitaminok keletkezése és felszívódása A ló emésztési sajátosságai