Az Új Munka Törvénykönyv tervezete II.

1. Az ÚjMunka Törvénykönyv tervezete II. 2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK

2. Érintett fejezetek 7. Fejezet A munka- és pihenőidő 8. Fejezet A munka díjazása 11. Fejezet A munkaviszony egyes típusai • határozott idő • munkavégzés behívás alapján • munkakör megosztott ellátása • több munkáltató által létesített munkaviszony • távmunka • vezető állású munkavállaló • közigazgatási szervnél foglalkoztatottak • cselekvőképtelenek • munkaerő-kölcsönzés • Iskolaszövetkezeti keret-megállapodás 12. Fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalom, tanulmányi szerződés)

3. És csak most van vége… III. Rész – A munkaügyi kapcsolatok 1. Fejezet Általános rendelkezések 2.Fejezet Az üzemi tanács 3. Fejezet A szakszervezet 4. Fejezet A kollektív szerződés IV. Rész – A munkaügyi vita 1. Fejezet A munkajogi igény érvényesítése 2. Fejezet A kollektív munkaügyi vita V. Rész – A független munkaügyi vizsgálat VI. Rész – Értelmező és hatályba léptető rendelkezések

4. Fejezetenként„eltérő megállapodás” Munkaszerződés 43.§ munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában • II. rész (munkavisz) • Kollektív szerződés • Üzemi megállapodás munkavállaló javára KSZ 277.§ (2) eltérő rendelkezés hiányában • II. rész (munkavisz) • III.rész(kivéve II. fejezet) eltérhet (mindkét irányban)

5. Fejezetenként„eltérő megállapodás” • Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz) • Kollektív szerződés – a munkavállaló javára • Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja

6. MUNKAIdő

7. 7. fejezetA munka- és pihenőidő Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő • a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, • munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama.

8. Időfogalmak Munkanap: a naptári nap. Ettől eltérően a munkáltató által meghatározott • megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. • Mindez megfelelően irányadó a heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni. Hét: a naptári hét. Ettől eltérően a hét időtartama, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra.

9. Napi és beosztás szerinti munkaidő Napi munkaidő:a törvény vagy a felek által meghatározott • teljes napi munkaidő vagy • részmunkaidő. Beosztás szerinti napi munkaidő: az egy munkanapra elrendelt rendes munkaidő. Beosztás szerinti heti munkaidő: az egy hétre elrendelt rendes munkaidő. Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, feltéve, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja.

10. A Munkáltató tevékenysége és A munkaidő a)megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és • társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásbiztosítására irányul, vagy • a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, b)több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát, c)idényjellegű,ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

11. Készenléti jellegű munkakör • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

12. A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló • készenléti jellegű munkakört lát el vagy • a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

13. A munkaidő-keret • legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. • legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a)amegszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. • KSZ: legfeljebb 12 hónap, illetve 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, • KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

14. Eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok Túlóra kizárása Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a)amunkavállaló rendes felmondásával, b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő), c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, illetve d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

15. Amikor túlóra A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a) munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b)határozott idő lejártával c) munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával, e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

16. Munkaidő-keret – ha kevesebbet dolgoztunk.. Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a)amunkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) a határozott idő lejártával, c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő), d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával, e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

17. Ha kevesebbet dolgozott… Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt • a munkavállaló rendes felmondásával, • a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (próbaidő) • a munkáltató azonnali hatályú felmondásával (rendkívüli), • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

18. A munkaidő-beosztás szabályai • Kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti. Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább felét maga jogosult beosztani – nem kell munkaidő-nyilvántartás • Általános munkarend • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás • Osztott napi munkaidő a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja - legalább két óra pihenőidő

19. A munkaidő-beosztás közlése • A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. • De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 3 nappal korábban módosíthatja.

20. Elszámolási időszak más, mint a keret A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló • a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt • a munkáltató által meghatározott időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. • Az elszámolási időszak tartamát a munkaidő-keret szabályai megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. • Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és 95.§ megfelelően irányadó (távollétek elszámolása és közlés, eljárás megszűnéskor).

21. A munkaidő vasárnapra történő beosztása • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, • az idényjellegű, • a megszakítás nélküli, • a több műszakostevékenység keretében, valamint • a készenléti jellegű munkakörben, illetve • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, • külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Ha a c)-e) pontja szerinti munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be.

22. Munkaszüneti nap - változatlanok Munkaszüneti napra rendes munkaidő • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, • a megszakítás nélküli tevékenység keretében, • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve • külföldi kiküldetés során osztható be.

23. PIHENŐIDŐ

24. A munkaközi szünet HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama • 6 órát meghaladja - 30 perc, • 9 órát meghaladja - 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, • legalább 20 percet elérő részletben is kiadni. • legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

25. Napi pihenőidő • legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) • legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani • osztott munkaidőben, • megszakítás nélküli, • több műszakos, • idényjellegű tevékenység keretében, • a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ nem kell

26. A heti pihenőnap – hol maradnak a vasárnapok? A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók. A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Kivételelek: megszakítás nélküli, többműszak, idényjelleg Aki vasárnap dolgozik- havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

27. A heti pihenőidő – ha nem napban adják heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe • egy teljes naptári napnak és • havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

28. A rendkívüli munkaidő – nem a „végzés” rendkívüli Rendkívüli munkaidő • a munkaidő-beosztástól eltérő, • a munkaidő-kereten felüli, valamint • az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá • az ügyelet tartama. Elrendelés • munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. • nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti naponrendkívüli munkaidő • rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy • veszélyhelyzetben

29. Mérték és arányosság A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony • évközben kezdődött, vagy • határozott időre, illetve • részmunkaidőre jött létre arányosan kell alkalmazni.

30. Ügyelet és készenlét A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás • a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá • a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

31. Teljesítés és elrendelés A teljesítés helye : A munkáltató a munkavállaló számára • meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), • egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét). Elrendelés: hogyan - írásban elrendelés mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell - Eltérés biztosított

32. Szabadság – jogszerző idő A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. • A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. • A munkavállalót megilleti szabadság a)a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, b) a rendes szabadság, c) a szülési szabadság, d) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § b), d)-h) pontjában meghatározott (eljárásban való részvétel, kötelező orvosi vizsgálata, tűzoltó, emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, véradáshoz, hozzátartozója halálakor legalább két munkanapra) időtartamára.

33. Alap- és pót – változik? Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalót a) 25. életévétől egy, b) 28. életévétől kettő, c) 31. életévétől négy, d) 33. életévétől hat, e) …. f) munkanap pótszabadság illeti meg.

34. Egy új pótszabadság A fogyatékos munkavállalónak évenként 5 munkanappótszabadság jár. Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

35. Szabadságkiadás – rövidebb idők A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. • A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot– a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni. • Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni. • A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

36. Kiadás – mikor-meddig? A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

37. Kivételesen fontos gazdasági érdek és a szabadság A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén • a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, • a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, • a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

38. Szabadságkiadás és munkaidő-beosztás A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló • szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és • a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.

39. Pénzbeli megváltás és visszafizetés A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Ha több volt a szabadság - Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló részére az arányosan járó szabadságnál több szabadságot adott ki. Nem alkalmazható e szabály, ha a munkaviszony a munkavállaló halála, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Ha nem szűnt meg a munkaviszony - bérlevonás, ha a munkavállaló az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult. És a VIII.1-től hatályba lépett szabályok?

40. Fizetés nélküli szabadságok – egy új jogcím Elmarad: • a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított • 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül, • ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. .

41. A munka- és pihenőidő nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani • rendes és rendkívüli munkaidő, • készenlét, • szabadság időtartamát. Naprakészen A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjánakis. Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

42. A munka díjazása

43. 8. fejezetA munka díjazása Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Nincs garantált bérminimum Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.

44. A bérpótlékok • több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) • éjszakai munkavégzés:– a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - a munkavállalónak, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék • vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés: kivéve többműszakos és készenléti munkakör 50 % bérpótlék • munkaszüneti napon: rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 % bérpótlék

45. „túlmunkapótlék” A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendeltrendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – a munkáltató döntése szerint – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

46. További pótlékok Pihenő napi túlórák - A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Pihenőidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

47. Átlagkereset helyett távolléti díj A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék, illetve a 145. § szerinti havi átalány figyelembevételével kell megállapítani. A hatályos szabályokhoz eltérés: • az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el (pl. felmentési idő), • csökken a végkielégítés mértéke (a távolléti díj alapján kell megállapítani, amelybe számos juttatás pl. prémium, jutalom, nem számít be.)

48. A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok 11. fejezet

49. A határozott idejű munkaviszony • A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. • A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is.

50. Meghosszabbítás vagy újabb határozott idő Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő • 6 hónapon belüli meghosszabbítására vagy • ismételt létesítésére ehhez fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása esetén kerülhet sor és a munkaviszony meghosszabbítása vagy ismételt létesítése nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.