SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( …ÉS PÁR KAPURÓL )

1. SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Világvárosok BME Urbanisztika Tanszék Budapest, 2011. november 3.

2. SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL) • „Nyugat-Balkán” • Balkán földrajz • Szerbia – közigazgatás • Szerb történelem • Térszerkezet és gazdaság • Közlekedés • Belgrád waterfront • Képek – kapuk

3. A Balkán és környezete Mettől-meddig Balkán? Van-e kapuja?

4. A Balkán és környezete Mettől-meddig Balkán? Van-e kapuja?

5. A Balkán és környezete Mettől-meddig Balkán? Van-e kapuja?

6. Szerbia hegy- és vízrajzi térképe http://www.stockmapagency.com/Physical_Map_Serbia_C-Serb-2007-Phys.phphttp://www.worldmapsinfo.com/map-of-serbia-europe.html

7. Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői • Forrás: Nagy Imre — Radmila Miletiú — Marina Todorovic (2009) Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3. szám, pp. 173-184. • Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országra

8. Szerbia térszerkezete Egyben a 2007-12 időszakra készült területfejlesztési terv javasolt NUTs-2 területi beosztása: Belgrád, Vajdaság, Közép-Szerbia, (Kelet- Nyugat-…Központi- Déli-) Koszovo. http://geology.com/world/serbia-satellite-image.shtml

9. Szerbia a történelemben 1/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig • Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig* http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf* Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében. • A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. században indult meg. • A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagolt domborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammá szervezése csak a 12. század végére sikerült. • 1217 – királyság lesz az államforma • 1219 – függetlenné válik a szerb ortodox egyház. • A királyság fénykora Dusán cár (1331 – 1355) idejére esik. A birodalom határai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak. • Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett. • 1371 – oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát. • 1389 – rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik. 1459 – Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba. • 15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok még viszonylag jól elkülönültek egymástól.

10. Belgrád kapujában

11. Európa kapujában

12. Európa kapujában

13. Szerbia a történelemben 2/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig • A török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeres átalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció ment végbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait. • A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak, helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre (Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek. • 1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb család hagyta el otthonát és költözött Magyarország területére. • 18. század – A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb, szlovák, román, stb.) régió kialakulása. • 1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašanin nevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerb külpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušan cár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerette volna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Porta fennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is

15. Európa kapujában

16. Szerbia a történelemben 3/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig • 1859 – Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a terület etnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió. • 19. század első fele – sorozatos szerb felkelések. 1830 – a szultán elismerte Belgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját. • 1878 – Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a él Szerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása és összefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig. • Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót, Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia • 1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerb etnikum egy országban összpontosul. • Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jött létre. Tömegesen telepítettek szerbeket az „etnikailag labilis” térségekbe, Koszovóba és a Vajdaságba. • 1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságra osztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.

17. Jugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%) http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s38.html

18. Szerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%) http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s47.html

19. Szerbia a történelemben 4/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig • 1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 „Hideg napok”, 3500 halott, 30 000 betelepülő Vajdaságba. • 1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Tito az állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel. Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetek egyenjogúságát. • Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbek bevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében. • Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %) Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó és Macedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámú román-vlah kisebbség. • 1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlott Jugoszlávia. • 2006 – Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésre szavazott. 2008 – Koszovó de jure is független

22. Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere • Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása • Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált a különböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugat irányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltak meghatározóvá (Morava-folyó völgye). • A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot. • A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz, csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után. • A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmus színrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionális különbségek növekedni kezdenek. • A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova-Pozsarevác , egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengely mentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.

23. Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere • Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása • Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatív gazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. „Az ország éléskamrája.” Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származik a tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhez képest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportból származó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kal haladja meg az országos átlagot. • A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területein találhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek • Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását, a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Több mint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) és Bosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.

25. AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI

26. AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27=100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

27. AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA DUNA GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

32. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

33. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans • 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO • BG és ROaz alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal, • A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

34. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – A közúti kapacitások kimerülése

35. Belgrád kapujában

36. Belgrád kapujában (személykikötő)

37. Belgrád kapujában (Kalimegdán)

38. Belgrád kapujában (Kalimegdán)

39. Belgrád kapujában

40. Belgrád kapujában

41. Belgrád kapujában

42. Belgrád kapujában

43. Belgrád kapujában

44. Belgrád kapujában

45. Belgrád kapujában

46. Belgrád kapujában

47. Belgrád kapujában

48. A továbbjutás kapujában