1 / 27

Az átmeneti mozi

Az átmeneti mozi. D. W. Griffith. Az átmeneti mozi. Narratív összegzés mozija – Tom Gunning A film elit kultúrához való közeledése A film tömegmédiumként való elismerése. Az 1. vh. előtt: Európa uralta a filmpiacot: Fr., Dánia, Olaszország a legjelentősebb exportőr

ethan
Download Presentation

Az átmeneti mozi

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az átmeneti mozi D. W. Griffith

  2. Az átmeneti mozi • Narratív összegzés mozija – Tom Gunning • A film elit kultúrához való közeledése • A film tömegmédiumként való elismerése

  3. Az 1. vh. előtt: Európa uralta a filmpiacot: Fr., Dánia, Olaszország a legjelentősebb exportőr • Az exportált filmek 60-70 %-a francia • A Pathé 1904-ben nyitja meg amerikai irodáját • 1907 – az EÁ-ban 1200 forgalomba hozott filmből csak 400 belföldi • Amerikai vállalatok főleg belföldnek gyártanak – a Nickelodeonok nyereségesek • 1907 – ben kezdenek exportálni • 1914 – vh. kitörése következtében a megingott európai filmipar piacán terjeszkednek • 1907 – a Vitagraph alapít európai forgalmazóirodát, London lesz az amerikai forgalmazás európai központja

  4. 1903-tól kezdődően az Edison, Vitagraph és Biograph gyártócégek a kópiák eladása helyett bevezetik a kölcsönzést • a kópiavásárlás a vándormozisoknak volt kedvező megoldás • a megoldást a kölcsönzők jelentették – ők megvették a filmeket a gyártóktól és bérbeadták a tekercseket • nő az állandó bemutatóhelyek száma, az 5 centes mozik • 1908 – nickelőrület, minden utcasarkon mozi - gyártók feletti gazdasági irányítás • munkások és bevándorlók a fő közönség: cenzúra, tisztasági szabályzatok

  5. 1908 – az Edison és a Biograph, Vitagraph, Essanay, Geroge Méliés, Pathé társul – Motion Picture Patents Company tröszt – a filmipar központi irányítására: filmnyersanyagok, felvevőgépek és vetítőgépek szabadalmaztatása • megegyeznek a filmek lábankénti szabott árában, és szabályozták az új filmek forgalomba hozatalát: egy stúdió hetente 1-3 tekercset adhatott ki • 1910-ben forgalmazócéget alapítanak: zónaelőírásokkal, csomaglekötésekkel, premiermozik, régebbi és olcsó filmeket bemutató helyek különválása • 1915-ben trösztellenes törvény feloszlatja az MPPC-t • Független gyártók jönnek létre, akik ellátták az engedéllyel nem rendelkező kölcsönzőket és mozikat

  6. Carl Laemmle, saját gyártócéget alapít 1909-ben Independent Moving Picture Company • forgalmazócége, az Universal Film Manufacturing Company • 1915 - Universal City stúdió – Hollywoodtól északra

  7. Adolph Zukor – forgalmazó, Nickelodeon tulajdonos • 1912, Famous Players, Famous Plays: Queen Elizabeth Sarah Bernhardt főszereplésével • 1914-ben társul a Paramount forgalmazó céggel (11 cég összeolvadása) • 1916-ban átveszi a vezetést, producerekkel társul: Gloria Swanson, Cecil B. DeMille, Mack Sennett, Griffith, Mary Pickford, Douglas Fairbanks

  8. 3 kisebb cég: a Metro 1916-ban, a Goldwyn és a Mayer 1917-ben indulnak: 1924-től MGM • Sam, Albert, Jack, Harry Warner – 1918: Warner Bros. – a 20-as évekig kisebb cégként működtek • William Fox – kisebb gyártó, forgalmazó és bemutató cégeit Fox néven egyesíti

  9. Filmgyártás: szakosodás és munkamegosztás American Mutoscope and Biograph Company 1895-1928

  10. David Wark Griffith

  11. Kortárs rendezők • Ralph Ince • Maurice Tourneur • George Leone Tucker • Thomas H. Ince • Cecil B. DeMille

  12. Billy Bitzer

  13. Formai változások • a felvevőgép és színész távolságának csökkenése • vágás fokozott alkalmazása • visszafogottabb játékstílus • inzertek • megváltozik a filmek hossza: • Vitagraph 1910: Mózes élete 5 tekercses • 1911: Pokol – 5 tekercses, Trója eleste (Giovanni Pastrone, 2), Megszabadított Jeruzsálem (4) • 1913: Quo Vadis (Enrico Guazzoni, 9) • 1914: Cabiria (Giovanni Pastrone, 12) • 1913: Griffith – Bethuliai Judit (4) • 1915: Egy nemzet születése (12)

  14. Griffith átmenetisége • IRM: snitt-kapcsolások, párhuzamos vágás, az irányok manipulálása, a váltás és ismétlés, a tér bonyolult használata • PRM jegyek: frontális beállítás, ritka közelképek, kevés inzert-kép, a POV szerkezet relatív hiánya

  15. közelképei • Közelképeinek kétarcúsága: narrációs vagy monstrációs eszköz? • A közelik belsőleg motiváltak, de a diskurzus egysége szempontjából rendbontóak • A reprezentáció többletei, de egyenesen a nézőnek címzettek

  16. A nagyközeli klasszikus folyamatos stílusban elfoglalt helye • analitikus vágás alkotóeleme • beállítás-ellenbeállításstruktúra része • érzelmi intenzitású jelenetek

More Related