Az iskolai tehetséggondozás

1. Az iskolai tehetséggondozás Törvényi háttér

2. Tehetséggondozás keretei Az Országgyűlés 2008. december 4-én (a 126/2008-as számú) határozatával elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot. 2011.évi CXC. törvény a köznevelésről 47.§ (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. 4.§ 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 13. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség

3. Nemzeti Tehetség Program átfogó célkitűzései(126/2008. OGY határozat 4.2. pontja)

4. Tehetséggondozással foglalkoznak Kormányzati és önkormányzati szervek Oktatási intézmények Egyetemek és főiskolák Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Magyar Tehetséggondozó Társaság Tehetségpontok Tehetségtanácsok Pedagógiai intézetek Alapítványok Civil szervezetek, szülők, szülői szervezetek Sportegyesületek

5. Nemzeti Tehetségsegítő Tanács A Tehetségtanács tagjai (szervezetek és magánszemélyek) Elnök: Prof. Dr. Csermely PéterAlelnökök:- Bajzák Erzsébet M. Eszter- Dr. Balogh László- Havass Miklós- Dr. Pakucs János- Sulyok Katalin- Prof. Dr. Szendrő PéterTitkára: Szilágyi Zsuzsanna A szakmai háttérbázisa a Magyar Tehetség-gondozó Társaság, elnöke Dr. Balogh László A tehetséggondozást segíti a Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiuma, elnöke Kormos Dénes. Magyarország tagja az Európa Tehetség-tanácsnak, az ECHA-nak, (European Council for High Ability), az ECHA elnöke Prof. Dr. Csermely Péter

6. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács célkitűzései ATanács állást foglal, és véleményt nyilvánít a tehetségek segítésével kapcsolatos kérdésekben, e véleményét a médiában megjeleníti. A Tanács lehetőséget teremt arra, hogy a Szervezetek a róluk szóló információkat közös web-oldalon (www.tehetsegpont.hu), kiadványokban, regionális információs pontokon (Tehetségpontok), regionális fórumokon és a médiában közre adják.

7. Új irányok a tehetséggondozásban

8. Az iskolai tehetséggondozás kritikus pontjai: • a tehetség keresésének, azonosításának szükségessége; • a programok komplexitásának  követelményei; • a szervezeti keretek bővítésének igénye; • a pedagógus és  más szakemberek változó szerepe a programokban; • az iskola és család intenzív együttműködésének fontossága

9. A tehetségek keresése A tehetség utat tör magának. (?) A tehetséget keresni kell! Milyen szempontokat veszünk gyakran figyelembe: • „jól dolgozik a gyerek”, • „motivált a tanuló”, • „a szülők aktívak az iskolai életben” stb Az ilyen típusú azonosítás jóindulatú ugyan, de gyakran pontatlan, elfogult, s nem is hatékony. Az iskola és a tanár által megfogalmazott elvárások teljesítését célozza meg. Ma már követelmény arendszer-jellegű azonosítás kialakítása az iskolában. Többfajta módszer alkalmazásaszükséges • megfigyelés • tanári jellemzés, (iskolai motiváció vizsgálata) • tesztek, (intelligencia vizsgálat) • kérdőívek, (tanulási stratégiák, orientáció vizsgálata) • felmérések (általánosak és szaktárgyiak), • iskolapszichológusok véleménye, (szorongás vizsgálat) • szülői jellemzés, • tanulótársak jellemzése

10. A tehetségesek azonosítása Azonosítás „egyszerű esetei” ”tehetség-gyanús gyerekek” Jó hallás – zenei tehetség Könnyed mozgás – mozgásöröm Képzőművészeti tehetség A kiváló képességek korai megnyilvánulásai: Gyors felfogás Csillapíthatatlan tudásvágy Jó emlékezet Gyors előrehaladás az iskolában Sokrétű érdeklődés Logikus következtetés Értelmes kérdezés Szokatlanul fejlett szókincs Eredetiség Jó megfigyelőképesség Intelligens társalgás

11. Ki a tehetséges? Tehetséges gyerek: Jó tanuló: -kérdéseket tesz fel, -érdeklődő, figyelmes -kíváncsi, intellektuálisan elkötelezett, -magába szívja a tudást -eredeti ötletei vannak, -jó ötletei vannak -könnyedén teljesít, -keményen dolgozik -használja tudását, új produktumot állít elő, -tudja a választ -kortársai előtt jár, -teljesíti a feladatokat -elvont fogalmakat alkot, -jó az emlékezete -következtetéseket von le, -megérti a gondolatokat -projekteket kezdeményez, -végrehajtó -rendkívül önkritikus -elégedett a teljesítményével -véleménye szilárd, -jól boldogul a bonyolultsággal, kitűnik, -válaszai részletekről és egyéni távlatokról szólnak.

12. DE! szunnyadó gyerek → „nem tehetséges gyerek” titulussal vigyázzunk képesség ≠ teljesítmény a pszichológiai vizsgálati módszerek (tesztek) segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást a pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez minél több forrásból szerzünk információkat a tanuló teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás

13. kortárs iskola kreativitás képesség motiváció család A tehetség modellezése Renzulli – Mönks modell Kreativitás Gördülékeny eredeti gondolkodás Ötletgazdag Fogékony az újra Kíváncsi Nem törődik a konvenciókkal, nonkonformizmus Humorérzék Merészség, szellemi játékosság Bizonytalannal szemben toleráns

14. Mindenki tehetséges lehet!? „csak” meg kell találni, hogy ki – miben az! www.tehetsegpont.hu Piirto modell

15. „ Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején!”(Kung Fu-Ce)

16. Programok komplexitásának követelményei Egyoldalú képességfejlesztés helyett komplex tehetségfejlesztés!  • Az iskolai tehetséggondozás leggyakrabban tantárgyakra fókuszál. • Tanulók tanulmányi teljesítménye ≠ az iskolákhatékonysága, eredményessége • fontos fejleszteni a tehetséges gyerek erős oldalát • nem mondhatunk le a gyenge oldalának fejlesztéséről sem • megfelelő légkör biztosítása • szabadidős, „lazítós programok” • A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.” (Galilei)

17. Táguló szervezeti keretek Tanórák Tanórán és iskolán kívüli szervezeti formák Differenciálás különféle formái délutáni foglalkozás Fakultáció hétvégi program Speciális osztályok nyári kurzus mentor-program

18. Tehetséggondozó modellek

19. A pedagógus és  más szakemberek változó szerepe a programokban, új és speciális feladatok a tantestületben A tehetséggondozó pedagógus feladatai: • Tehetség-ígéretek megtalálása • Fejleszti, figyeli fejlődésüket, kihívások elé állítja őket • Menedzseli tanítványait ( képzéseket, tanulmányutakat, ösztöndíjakat keres) • Lelkileg is támogatja őket • A családjukkal is törődik • Személyiségében magas szinten kell állnia (énerő, önbizalom) Tantestületi csapatmunka: • Programvezető (igazgató, helyettese…) • Munkaközösség-vezető • Tehetséggondozó kordinátor • Tehetség-tanácsadó szakember ( erre képzett pedagógus, pszichológus) • Mentor • Szaktanárok

20. A tehetséges gyerek kétségtelenül nagyobb megterhelést jelent, mint az átlagos. Ugyanakkor az oktatásban nemcsak a tehetséges, de bármely gyerek számára igen fontos változtatásokat hozhatunk szemléletünkben, és ezzel jelentősen megkönnyíthetjük magunk és a tanítványaink életét: 1. A tanulás nem az iskolára való felkészítés vagy a házi feladat elvégzése, hanem a világ szabad felfedezése. 2. A gyerekek akkor is tanulnak, ha közben jól érzik magukat. 3. A gyerekek olyasmit is megtanulnak, amit nem tanulási céllal adunk a kezükbe. 4. A dolgok sokkal tanulságosabbak (és érdekesebbek) lehetnek, ha megfordítjuk, szétszedjük, megszagoljuk és elképzeljük őket kívülről, belülről, más idői és téri dimenziókban. 5. A világ nem ér véget az iskola kapujánál, a tananyagon, az iskolán, sőt a tudásunkon kívül is létezik világ.

21. Tehetségfejlesztő tanítási módszerek • Célok által meghatározott tanítás • Rugalmas vagy individualizált tanítás • Kooperatív tanulás • Tanulási stílusok módszer • Felfedeztető módszer • Integrált oktatás • Cselekvéses tanulás • Számítógépes oktatás

22. ? ?

23. EGYHÁZI ISKOLÁK TEHETSÉGSEGÍTŐ TANÁCSA Érdeklődés, szabadidő Van-e kedvenc tantárgyad? Mi az?   Nyertél-e már valamilyen versenyen? Milyen versenyen?   Milyen tanórán kívüli elfoglaltságaid vannak jelenleg? (sport, szakkör stb. – akár az iskolában, akár másutt )  Mit csinálsz otthon, amikor nem tanulsz (a tévézésen és számítógépezésen kívül)? Pl. van-e hobbid, gyűjtesz-e valamit stb. Van-e olyan szabadidős tevékenységed, amit megszállottan végzel?     Milyen tévéműsorokat nézel?   Milyen könyveket szeretsz, ill. miket olvastál az utóbbi fél évben? (a kötelezőn kívül)    Könyvtári tag vagy-e? Hol? Milyen gyakran jársz könyvtárba?   Milyen újságokat, folyóiratokat szoktál nézegetni?   Milyen szakmát, hivatást szeretnél majd választani?   Mi az, amivel egyáltalán nem szeretsz foglalkozni?

24. EGYHÁZI ISKOLÁK TEHETSÉGSEGÍTŐ TANÁCSA A POTENCIÁLISAN TEHETSÉGES GYERMEKEK MEGTALÁLÁSA Nevezze meg, hogy az Ön által ebben az évben tanított gyermekek közül kik azok, akiket az alábbiakban felsorolt területek tekintetében az első helyre tenne! Ha az adott gyermekről úgy véli, hogy nem csak egy képességterületen ő a legjobb, a nevét többször is leírhatja.  A legtöbb ötlet:_____________________________________________ A legeredetibb ötletek:_______________________________________ A legkidolgozottabb ötletek:___________________________________ A legsokoldalúbb:____________________________________________ A legjobb humorérzékű:______________________________________  A legjobb „elemző”:__________________________________________ A legtöbb szokatlan kérdés feltevője:____________________________ A leggyorsabban „kapcsoló”:__________________________________  A legnagyobb tudású:________________________________________ A leggazdagabb szókincsű:____________________________________ A leginkább önálló:___________________________________________

26. Kapcsolattartás a szülőkkel Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere, együttműködés Tartalmi vonatkozásai: • célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, • a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, • a fejlődés közös értékelése, • a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, • a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, • közös programok szervezése, • pályaválasztás irányítása. Szervezeti formái: • szülői értekezlet, • szülők akadémiája, • egyéni konzultáció, • családlátogatás, • tanácsadás • továbbképzés stb.

27. „Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”Az a gyerek, akinek ébren tartják a kíváncsiságát, nem fog elkallódni! (Exupery)

28. Felhasznált irodalom • Dr.Velkey László tehetséggondozásról szóló diái Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium • Sipos János:A tehetséggondozás új felfogása • http://geniuszportal.hu • Dr.Buda Mariann: Óriás leszel

29. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!