1 / 44

Számítógép architektúrák I. gyakorlat

Számítógép architektúrák I. gyakorlat. Nagyváradi Anett anettn@morpheus.pte.hu http://morpheus.pte.hu/~anettn Rókus 320. Operációs rendszer ismertetés, hálózati ismeretek. Operációs rendszer. International Organization for Standardization Nemzetközi Szabványügyi Szerveze.

fairly
Download Presentation

Számítógép architektúrák I. gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Számítógép architektúrák I.gyakorlat Nagyváradi Anett anettn@morpheus.pte.hu http://morpheus.pte.hu/~anettn Rókus 320.

  2. Operációs rendszer ismertetés, hálózati ismeretek

  3. Operációs rendszer International Organization for Standardization Nemzetközi Szabványügyi Szerveze • ISO definíciója: „Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.”

  4. Operációs rendszer • Program – közvetítő a felhasználó és a gép között • Célja: • Egységes környezet biztosítása a felhasználó felé • Szg. hardverjének hatékony kihasználása • Számítási erőforrások: • CPU • Memória • I/O egységek

  5. Operációs rendszer részei • Kernel (mag) • Közvetlenül a gépet vezérlő program • Állandóan fut • HW védelem – felhasználó nem fér hozzá • Rendszerprogramok • Szg tevékenységeit irányítja • Felügyeli az összes erőforrást • Biztosítja az alkalmazói progra- mok futásának környezetét • Alkalmazói programok • Felhasználói alkalmazások

  6. Neumann elv • Neumann János 1946. számítógépek ideális működése • Gép 5 alapvető funkcionális egységből áll: • Bemeneti egység • Memória • Aritmetikai egység • Vezérlőegység • Kimeneti egység • A gép működését a tárolt program elvére kell alapozni • A gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre

  7. Neumann-elvek 1. soros utasítás végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasítás végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható) 2. kettes (bináris) számrendszer használata 3. belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására 4. teljesen elektronikus működés 5. széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a számítógép univerzális Turing-gépként működik) 6. központi vezérlőegység alkalmazása

  8. BIOS – Basic Input Output System • Számítógép „idegrendszere” • EEPROM memóriába égetett programok • PC problémamentes működéséhez • Feladatai: • Hardverek ellenőrzése (POST – Power-On Self Test) • Hardverek vezérlőinek betöltése • Rendszerkonfiguráció • Az adott operációs rendszer betöltése • BIOS interfész biztosítása az operációs rendszer számára • Áramfelvétel szabályozása

  9. BIOS beállítások - setup • DEL / ESC billentyűkkel rendszerindításkor • Dátum • Merevlemez adatok • Floppy, billentyűzet, kijelző • Boot sorrend • Memória • Órajel frekvencia • Stb.

  10. Bootolás folyamata • PC bekapcsolása • Videokártya betöltése • BIOS, POST • Tényleges rendszerindítás • Lemezmeghajtó kiválasztása • Kiválasztott lemez első szekrotának – boot sector - beolvasása

  11. Bootolás folyamata Boot sector • Merevlemez esetén: MBR - master boot record • 1 merevlemez több partíciót is tartalmazhat saját boot sectorral • A boot sector kis programot tartalmaz, melynek feladata az aktuális operációs rendszer beolvasása, elindítása

  12. Bootolás folyamata folyt. • Ha merevlemezről bootolunk: • Az MBR beli kód megvizsgálja a partíciós táblát, hogy azonosítsa az aktív partíciót • Beolvassa annak boot sectorát • Elindítja az ottani kódot • Ez a kód beolvassa a kernelt és elindítja • Az op.rsz. a háttértárolóról betölti részeit – rendszerfájlok

  13. Merevlemez címzése • A merevlemez címzése • Cilinder/Fej/Szektor • Mely cilinder / melyik fejjel írva,olvasva / a sáv hányadik szektorában • Számozás: C 0-tól / F 0-tól / S 1-től • A lemezek ilyen C/F/S egységben megadott méretét a lemez geometriájának nevezzük • Pl.: MBR címe 0/0/1

  14. Bootolási infromáció • Merevlemezen két helyen tárolható : • MBR • Boot sector • A fő boot sector – MBR - 0/0/1 címen • 512 byte-os szektor • Gépi kódú betöltőprogramot és • 4 x 16 byte-os táblázatot tartalmaz – partíciós tábla

  15. Partíciós tábla 4 x 16 byte • A 16 byte bejegyzései: • F [1 byte] boot flag (bootolható-e a partíció) • B [3 byte] partíció első szektora C/F/S • T [1 byte] partíció típuskódja (op.rsz. kódja) • E [3 byte] partíció utosló szektora C/F/S • R [4 byte] partíció első szektora a partíciós tábla címéhez képest, szektorban • S [4 byte] partíció mérete szektorban

  16. Partícionálás • A merevlemezek részekre - partíciókra szabdalásának folyamata • A partíció a merevlemez egy önálló logikai egysége, amely fájlrendszer tárolására alkalmas • Primary/elsődleges partíció • Azon partíciók, melyeket az MBR partíciós táblája ír le • A partíciós tábla méretei miatt 4 partíciónak biztosít helyet • Közülük egy lehet extended partíció • Extended/kiterjesztett partíció • Segítségével 4-nél több partíció hozható létre

  17. Extended/ kiterjesztett partíció • Erre helyezhetők el a logikai/secondary partíciók • A logikai partíciókat a másodlagos partíciós táblák írják le

  18. Partícionálás • Partícionáláskor meg kell adni az aktív (boot) partíciót - hogy a rendszer bootolásra képes legyen • Partícionáló programok • Fdisk • Cfdisk • PartitionMagic • QtParted • GParted • GNU Parted • Ghost

  19. Fájlrendszerek • Olyan struktúrák, amelyek a számítógép merevlemezeken tárolt adatainak rendszere-zésére szolgálnak • A lemez kezelése diszkrét részekben történik – cluster (klaszter) • Egy klaszter a lemez fizikai szektorának egész számú töbszöröséből állhat • Klaszter – legkisebb kezelhető lemezegység • A különböző fájlrendszerek különböző méretű indexeket használnak a klaszterek kiválasztásához

  20. Fájlrendszerek • FAT12 (File Allocation Table) • FAT16 • FAT32 • NTFS (New Technology File System) • HPFS • Ext2, Ext3 • CDFS • Floppy • Általános • Win9x • WinNT • OS/2 • Linux • CD

  21. FAT12, FAT16, FAt32 • 12, 16, 32 bites indexeket használ a klaszterek kiválasztásához - helypazarlás • Fájlkiosztási tábla (FAT), amely a kötet legfelső szintjén elhelyezkedő adattáblázat • Lemezek fürtökre vannak felosztva, amelyek mérete a kötet méretének függvénye • Fájlrendszer adatai egyetlen szektorban • Vele létrehozható max. logikai lemez 2GB/ 4GB • Gyökérkönyvtár max bejegyzés száma 512 • Nincs hibatűrés • FAT-partíciót képező fájlokhoz jogosultságokat nem lehet beállítani • Adminisztrációs célokra kevés helyet foglal

  22. NTFS • Fő irányvonal: • Helyreállíthatóság - rögzíti a fájlrendszerben végrehajtott tranzakciókat - naplófájl • Súlyos szektorhibák eltávolíthatósága - nem használ speciális objektumokat a lemezen, a tárolt összes objektumot nyomon követi és védi • A gyorsjavítás támogatása • Felhasználók saját maguk által definiált attribútumokat rendelhetnek a fájlokhoz • Egyedi hozzáférési jogok • Hosszú fájlnevek támogatása • Nagyobb partíciók kezelése – 64 bites index – 256 TB • Kis és nagybetűérzékeny

  23. Hálózati tudnivalók • Több egymáshoz kapcsolt számítógépből áll, amelyek között lehetőség van információcserére és erőforrásmegosztásra • Hálózatba kapcsolt gépek hostok • Hálózattípusok: • LAN - helyi hálózat (átviteli sebessége nagy, több megabit/sec) • WAN - nagytávolságú hálózatokat (9600 bit/sec) • Az internet (vagy internetwork) több ilyen egymással összekapcsolt LAN-ból illetve WAN-ból áll

  24. Hálózati kommunikáció • A számítógépek közötti kommunikáció szigorú szabályok – protokollok - szerint zajlik • Rétegek – a kommunikációs rendszer egymástól jól elkülöníthető, független részei, melyek szabványos interfésszel kapcsolódnak egymáshoz • ISO OSI (International Standard Organisation, Open System Interconnect )

  25. ISO OSI rétegei • Az OSI modell hétréteget határoz meg • az alsó három réteg jellemzően a számítógép hardverével kapcsolatos, • a felsőbb négy réteg megvalósítása szoftver feladat

  26. Adatátvitel • Ha egy küldő folyamat a vevő folyamatnak adatokat akar küldeni : • az adatokat az alatta lévő rétegnek átadja, amely az adatok elé un. fejrészt(headert) illeszt • az így kapott egységet továbbadja a következő rétegnek • folyamat egészen addig ismétlődik, amíg az adatok el nem jutnak a fizikai rétegig, ahol aztán valóban továbbítódnak a vevő géphez • vevő oldali gépen, ahogy az üzenet az egyre magasabb rétegekhez kerül, az egyes rétegekben a különböző fejrészek leválasztódnak róla • végül megérkezik az üzenet a vevő folyamathoz

  27. TCP/IP • A mai egyik legnagyobb hálózat a DARPA Internet (70,80-as évek) • A DARPA Internetbe kapcsolt gépek egyTCP/IP protokollcsaládsegítségével kommunikálnak egymással • Transmission Control Protocol/ Internet Protocol

  28. TCP/IP • a fizikai és az adatkapcsolati szintet egy Ethernet hálózati csatlakozó biztosítja • minden egyes Ethernet csatlakozó-nak van egy egyedi címe (fizikai cím, hardvercím, MAC-rétegbeli cím) • A címet 12 darab hexadecimális számjegy formájában szokták megadni. Az első hat hexadecimális számjegy kiosztását az IEEE felügyeli, ezek a gyártót vagy az eladót azonosítják. • Az egyes Ethernet csatlakozó csak azokat az csomagokat veszi le a kábelről, amelynek ő a címzettje (vagy az üzenet egy ún. broadcast üzenet volt, amit mindenkinek meg kell kapnia) • egy host akár több Ethernet csatlakozóval is rendelkezhet, amelyek más-más LAN-okon vannak • ekkor ez a host képes lesz routing-feladatokat ellátni

  29. IP - Internet Protocol • TCP/IP hálózati szintű protokollja • ez végzi az csomagoknak a forráshosttól célhostig irányítását • Feladat: • Hálózat képes legyen meghatározott mennyiségű bájtot egyszerre átvinni – csomag • Képes legyen egy eszköz fizikai címét leképezni logikai - IP - címre • Az IP állapotmentes protokoll, nem garantálja a csomagok megérkezését, sem a sorrendet

  30. TCP – Transmission Control Protocol • Gondoskodik a csomagok sorrendbe állításáról és • Az esetlegesen elvesző csomagok újraküldéséről • A TCP egy garantált csatornát biztosít

  31. IP cím • Minden egyes Ethernet csatlakozónak van egy ún. Internet címe (IP-címe) • 4 db egymástól ponttal elválasztott 1 byteos szám decimálisan megadva • Ez a cím teljesen független az Ethernet címektől • A hálózatokat is azonosítják IP címmel • Egy IP szegmenst a network címe azonosít • Host IP címe áll: network cím + host cím • A netmask adja meg, hogy a 4 byteból mennyi jelöli a hálózatot és mennyi a hostot • A címnek azon bitjei, amiken a netmask bitjei 1-et tartalmaznak, a network címet határozzák meg,a maradék a hostot jelöli

  32. IP cím példa IP cím: 192.168.2.1 NM: 255.255.255.0 • 192.168.2.0 a hálózati cím • a 192.168.2.1-nek az utolsó byte-ja a host cím :1 • ebben az IP szegmensben 256 különböző cím szerepelhet • 192.168.2.0 - 192.168.2.255-ig • Ebből két címet fenntart magának a protokoll: • a 192.168.2.0 ez a network cím, • a 192.168.2.255 ez pedig a broadcast cím

  33. Network cím • az alhálózat azonosítására szolgál • az alhálózatban lévő host címek helyén a nulla szerepel • pl.: 192.168.2.0

  34. Broadcast cím • ezzel címezhető az összes helyi gép • mindig az adott hálózaton megcímezhető legnagyobb cím • körüzenetet küldhetünk ide, melyet az összes állomás venni fog • pl.: 192.168.2.255

  35. Címosztályok • A osztályú cím • az 1.0.0.0 - 126.255.255.255 címeket foglalja magába és netmaszkja 255.0.0.0 • tehát egy IP szegmensben 2^24 (=16 millió) hostot képes megcímezni. • B osztályú címek • 128.0.0.0 - 191.255.255.255 terjednek, és netmaskjuk 255.255.0.0 (2^16 = 65536 host). • C osztályú címek • 192.0.0.0 - 223.255.255.255 címtartományban vannak, és netmaskjuk 255.255.255.0. • A fennmaradó címtartomány foglalt későbbi fejlesztésekre

  36. DNS Domain Name System/Server • A host-ok IP címekkel címzik egymást • Ezen nevek nehezen megjegyezhetőek • Ezért a host-okat általában "közönséges" nevekkel illetik • Az alkalmazás feladata, hogy megtalálja az ehhez a névhez tartozó IP címet • Ezt a folyamatot (host)névfeloldásnak nevezzük • Szerverek, melyeken nyilvántartják az egyes IP címhez tartozó számítógép neveket, biztosítják az oda-vissza konverziót

  37. DNS domainek • A DNS a hostneveket domain-nek hierarchiájába szervezi • Egy domain olyan helyek gyűjteménye, amelyek valamilyen értelemben kapcsolatban vannak • Pl.: a magyar gépek nagy része a .hu domainbe vannak gyűjtve pl.: Szolgáltatás név. intézmény/szolgáltató neve .ország/intézmény azonosító www. pte. hu

  38. Névfeloldás Pl.: www.ttk.pte.hu • Kérés a root felé, hogy adja vissza a .hu nevekért felelős szerver címét • .hu neveket feloldó szervertől kérik a .pte.hu nevekért felelős szerver nevét • .pte.hu feloldásáért felelős szerve visszaadja a ttk.pte.hu címért felelős name server címét • Az utolsó name server elvégzi a név feloldását

  39. Címkiosztás • Statikus IP kiostás • Dinamikus IP kiosztás • DHCP : Dynamic Host Configuration Protocol • Szg-ek beállítására szolgáló protokol • Kliensek legfontosabb hálózati beállításainak vezérlésére szolgál a szerver segítségével • TCP/IP hálózatokon a csomópontok hálózati önkonfigurációját lehetővé tevő protokoll

  40. DHCP működése • A kliens hálózati beállításait egy központi szerveren tárolja el • Innét bekapcsolásukat követően letölthetik azokat és ezek alapján működhet tovább • Lehetővé teszi: a hálózatra kapcsolódó gépek a rendelkezésre álló címtartományból dinamikusan allokáljanak maguknak címeket • Így biztosítják az optimális címkihasználást, az ütközések elkerülése mellett • Előnye: • A rendszergazdáknak nem kell egyesével beállítani a gépeket • Megkönnyíti az IP címekkel kapcsolatos adminisztrációt

  41. Kommunikáció a hálózaton • Az Internet lokális hálózatokból épül fel, amelyeket routerek kapcsolnak össze 1. Lokális hálózaton: • Koax/optikai kábellel vagy hub-okkal, vagy switch-ekkel összekapcsolt koaxra vagy UTP kábelre kapcsolódó számítógépek • Szegmens / alhálózat 2. Globális hálózat • A router (gateway, útválasztó) egy kitüntetett számítógép a szegmensen, amely egyszerre több lokális hálózathoz is kapcsolódik

  42. Lokális hálózati kommunikáció • Ha valamelyik gép adni szeretne, akkor megvizsgálja, hogy szabad-e a kábel • Ha igen, akkor használni kezdi • Előfordulhat, hogy többen egyszerre kezdik használni a kábelt, ilyenkor ütközésnek lépnek fel • Ezt az interface-ek (hálózati kártyák) felismerik • Beszüntetik a forgalmazást • Véletlen ideig várnak • Újra próbálkoznak

  43. Globális hálózati kommunikáció • Ha egy számítógép egy másik szegmensben lévő géppel akar kommunikálni • Ekkor nem közvetlenül a címzettel kezdeményez kapcsolatot, hanem az alapértelmezett útválasztóval • Elküldi az adat csomagot, azzal az utasítással, hogy juttassa el az XY IP címre • Ha a címzett egyik a routerhez kapcsolódó szegmenshez sem tartozik, akkor a router is egy másik routerrel veszi fel a kapcsolatot, és annak küldi tovább a csomagot

  44. Hálózati topológiák • Busz, csillag, gyűrű

More Related