Hogyan készítsünk posztert?

1. Hogyan készítsünk posztert? KEOP 6.1.0/A-2008-0062. projekt záró konferenciája Előadó: Veres Hajnalka TerepSzemle Stúdió Debrecen 2009. Október 19.

2. Hogyan kezdjünk hozzá? Az alapkérdésekre adjunk, vagy kérjünk választ • ha egy ember dolgozik egy témán, egyszerű meghatározni a felelősét, de ha többen dolgoznak, érdemes megállapodni a résztvevők számában, személyében (ha ez időközben változik, és a téma felelőse egyedül is megoldja a feladatot, szerencsénk van) Ki?

3. Mit? Az előadássorozat, poszter, stb. készítésének első lépése a téma pontos meghatározása: • mit kell készíteni? (előadást a programban résztvevők számára, vegyes korcsoportnak, vándorkiállításon bemutatásra kerülő, ismeretterjesztő posztereket) • miből kell készíteni? (a szövegét, képanyagát megkapjuk, vagy nekünk kell összeállítani)

4. Mikor? A határidők pontos ismerete nagyon fontos • ha van lehetőségünk, hagyjunk legalább másfélszer annyi időt a munkára, mint amennyit először terveztünk, adódhatnak előre nem tervezett események • ha több fázisban dolgozunk, és egymásra számítunk a következő lépés megtételéhez, még több idővel kell számolnunk

5. Egyebek • ha nem magunk készítjük el a végterméket, érdemes megkérdezni, milyen formában, milyen formátumban, milyen összeállítási módban, és milyen adathordozón juttassuk el a nyersanyagot az elkészítőjének • a tervezéskor át kell gondolni, rendelkezünk e az előállításhoz, elkészítéshez szükséges forrással (anyagi fedezet) és felkészültséggel • ha valamilyen kérésünk, kívánságunk van (például bizonyos képeket, vagy színeket mindenképpen szeretnénk viszontlátni, adjuk tudtára az illetékesnek a kívánságunkat

6. Hogyan kezdjünk hozzá a tartalmi összeállításhoz? • ötletbörze: vessük papírra, ami eszünkbe jut a témáról, ha elég jártasak vagyunk benne, az alapos vázlatot csak ki kell egészíteni • úgy gyűjtsük össze az ismereteinket, hogy valamilyen logikai szálat követni lehessen benne (a bevezetés, tárgyalás, befejezés felosztás általában bevált módszer, de a legtöbb esetben szükséges is) • érdemes egy kis idő elteltével újraolvasni, amit írtunk, ha eltávolodva tőle, idegen szövegként látjuk, könnyebben felfedezzük a hibákat

7. Hogyan kezdjünk hozzá a formai összeállításhoz? amit készítünk • legyen jól szerkesztett, könnyen átlátható • figyelemfelkeltő • nyújtson kellemes összhatást • elrendezésében, színeiben, grafikai elemeiben illeszkedjen a témához Ezek a szempontok nagyon könnyen betarthatónak tűnnek, de a gyakorlatban néha nehéz eldönteni, milyen információt kell legjobban kiemelni, és mi az, ami bár számunkra fontos, de egy kívülállónak esetleg elhanyagolható részlet.

8. Jó tanácsok, szabályok • ha több információnk van, mint ami ráfér az adott médiára, ne érzelmi szempontok alapján döntsük el, mit kell kihúzni • felülről indulva csökken a betűk mérete, ettől el lehet némileg térni a kiemelés kedvéért, de csak indokolt esetben • egy oldalon 3 betűtípusnál (inkább betűcsaládnál) nem illik többet használni, csak nagyon indokolt esetben – az egy betűcsaládhoz tartozó betűkből sem • ha elkészítettük életünk legszebb művét, akkor is ellenőrizzük le, hogy a lényeg szerepel e rajta: ki, mikor, hol, mit, stb.

9. Fotók használata • „egy kép többet mond ezer szónál” – ehhez a fotónak viszont nagyon jónak kell lennie, egy rossz fotó sokat ronthat az összhatáson, ahogy sokat is javíthat rajta • tartsuk tiszteletben a szerzői jogokat, az internetre feltöltött képeket is elkészítette valaki, aki energiát, időt, pénzt fordított rá, ráadásul, amit használunk, az az ő szellemi alkotása • ha valakitől fotót kapunk, lehetőleg a hozzájárulásával használjuk csak fel

10. Fotók az interneten Az internetre feltöltött képek általában nem elég jó minőségűek nyomdaipari termékekhez való használathoz, ennek okai: • be vannak tömörítve, a kép tulajdonosa így próbálja védeni alkotását az illegális, engedély nélküli felhasználástól (a kis méretű képből csak kis nagyítás készíthető) • a nagyméretű fájlok beolvasásához „komolyabb” számítógép kellene: erősebb processzor, nagyobb RAM, túlságosan megterhelnénk vele a szervereket, a számítógépeket, és nagyon lelassítanánk a működésüket

11. A digitális világ alapja A pixel: bittérképek és raszteres megjelenítő eszközök elemi egysége, amelyek rácsba rendezett sokasága az egész képet alkotja. • Mind a nyomtatók, és az azzal megjeleníthető képek, mind a szkennerek, és a rajtuk megjeleníthető képek minőségének leírására használjuk a felbontás (dpi) kifejezést. Ez mutatja meg, mennyire részletgazdag egy kép A képfelbontás dpi = Dots Per Inch Egy inch (25,4 mm) hosszban elhelyezkedő képpontok mennyisége

13. A tömörített kép mérete Képszerkesztő programokban beállítható, következtethetünk rá a fájl méretéből is. 100 %-os nézet • 89x126 képpont • 0,89x1,26 cm (254 dpi felbontással) • 1,98 KB

14. A képméret

15. A formába öntés Ha összegyűjtöttük/megkaptuk az anyagokat (szöveg és kép), találjuk meg a megfelelő formát, és töltsük fel vele Ha több részből álló sorozatot készítünk, a kapott anyagokat egymáshoz kell igazítani, hogy egységesek legyenek. (Ha például nem elegendő a szöveg, írni, vagy íratni kell hozzá – a megállapodástól függően.) A program/projekt egészét szem előtt tartva törekedjünk az egységességre. Ennek mind vizuális, mind szociokulturális szempontból jelentősége lesz: • az egységes látvány alapján eligazodunk, mi hova tartozik • az egységesség arról tanúskodik, hogy amit látunk, egy átgondolt, letisztult folyamat eredménye

16. Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségek: TerepSzemle Stúdió www.terepszemle.hu mail@terepszemle.hu + 36 30 275 8747