Családszociológiai irányzatok, iskolák

1. Családszociológiai irányzatok, iskolák Dr. Szabó-Tóth Kinga

2. Interakcionalista irányzat • Ernest W. Burgess 1886-1966 • 1926-ban írt tanulmányában a családot, mint interakcióban álló személyek egységét, határozta meg, akik érintkezésük során különböző szerepeket töltenek be egymás számára, mint például férj, feleség, szülő stb. • meghatározása alapján a családot alkotó személyeket házasságkötés, vérségi kapcsolat, vagy örökbefogadás fogja egybe, a tagok közös háztartást tartanak fent és egy közös kultúra részesei. Interakció szerepek

3. Strukturalista-funkcionalista irányzat • George P. Murdock , 1937 • Talcott Parsons, az irányzat egyik megalkotója szerint a család társadalmi rendszer.

4. „…a családi kapcsolatok, a családtagok interakciói nem esetlegesek, hanem összefüggnek egymással, és a családtagok egymáshoz való viszonyából vezethetőek le. A családi struktúrában elfoglalt helyzet várakozásokkal jár, mind a többi családtagnak az egyénnel kapcsolatos cselekedeteit illetően, mind pedig az egyén cselekedeteit tekintve: ezek a várakozások rendszert alkotnak, és meghatározzák a család működését” Cseh-Szombathy, 1979. p. 14

5. Fejlődésszemléletű megközelítés • Reuben Hill amerikai családszociológus az 1940-es évek • Evelyn Duvall amerikai szociológus vezette be az irányzaton belül a családi életciklus fogalmát 1957-ben megjelenő „Family Development” (Családi fejlődés) c. könyvében.

6. Fejlődésszemléletű megközelítés • Reuben Hill és Roy H. Rodgers a 60-as évek közepén írtak egy tanulmányt a fejlődésszemléletű megközelítésről. • Ebben a család fejlődésének, azaz életciklusának, 8 szakaszát különítették el 3 változó • a család összetétele, • a tagok életkora, • a tagok gazdasági aktivitása vizsgálatán keresztül:

7. az új házaspár családja, • csecsemős gyerekes család, • bölcsődés - óvodás gyereket nevelők családja, • iskolás gyerek családja, • serdülőgyerekes család, • felnövekvő gyermeket kibocsátó család, • magukra maradt de még aktív szülők családja, • magukra maradt, inaktív szülők családja.

8. Feladat Vajon az egyes életciklusok milyen nehézségeket rejtenek?

9. Marxista családszociológiai megközelítés • A marxista modell központi gondolata az, hogy a család a kapitalista rendszer fennmaradásához járul hozzá azáltal, hogy a munkaerőpiacon elszenvedett „sérelmeket” orvosolja. • Engels 1884-ben: „A család, a magántulajdon és az állam eredete”

10. Feminista modell • liberális feminista irányzat • feminizmus fekete irányzata

11. Funkcionalizmus részletesebben • Murdock a szexuális, a nevelési, a gazdasági és a reprodukciós szerepben látta a család jelentőségét • Parsons szintén említi a szocializációs funkciót de emellett a tagok pszichés védelmének funkcióját is. • Talcott Parsons Bales-szel közösen írt és 1955-ben megjelent „Család, szocializáció és interakciós folyamat” c. könyvében

12. Parsons családszociológiával kapcsolatos munkásága három téma tárgyalását jelenti: • Az egyik a család funkcióinak, • a másik a modern nukleáris család jellegzetességeinek, • a harmadik pedig a családon belüli szerepek feltérképezése.

13. Családi funkciók Parsonsnál • Szocializáció • Érzelmi szerep

14. Modern család Parsonsnál A modern család az iparosodás hatására alakult ki és bár kevesebb funkciót lát el, mint elődje, alkalmas arra, hogy az ipari társadalom igényeit kielégítse. A korábbi család egy olyan közösség volt, amely számtalan funkció ellátásával nemcsak a társadalom, de a benne élők igényeit is kielégítette.

15. Szerepek Parsonsnál • instrumentális szerepet, • expresszív szerepet

16. Norman W. Bell és Ezra F. Vogel. A szerzők 1960-ban közösen szerkesztett könyve („A modern introduction to the family”)

17. Robert F. Winch „The modern family” c. könyve (1963) • Öt funkció: • reprodukciós funkció • gazdasági funkció • politikai funkció • szocializációs funkció • vallási funkció

18. Ronald Fletcher 1966-os elmélete • William Goode 1964-ben, Amerikában megjelent könyve „The Family” címmel

19. A modern család társadalmi funkciói, funkciózavarai • Nemes Ferenc és Szelényi Iván „(…) az urbanizáció egyik legszembetűnőbb következménye a primér szervezeteknek a széthullása, funkcióvesztése. (…) az alapvető hipotézis szerint a modern ipari világban a feladatok ellátásához a bürokratikus elvek szerint szervezett intézmények a hatékonyabbak, s ezért a primér szervezetek egyre-másra elveszítik funkcióikat. (…) Az ipari fejlődés továbblépésével újabb és újabb funkciók kerülnek ki a családból, így egyre fokozódó mértékben intézményesül a gyermekek nevelésének feladata, de a nők munkába állásával a házimunka is egyre inkább megszűnik családi feladat lenni, először az étkezést veszik át az intézmények, később a mosást, esetleg a takarítást is.”

20. Cseh-Szombathy László. „1. A családra mind a gyermekszülés, mind az öregek ellátása, mind pedig a felnőttek érzelmi biztonsága szempontjából változatlanul szükség van, és ha a család jól működik, akkor semmilyen más szervezeti forma, intézmény sem tudja ezeket a társadalom egésze számára fontos feladatokat a családdal azonos szinten ellátni. 2. A család megváltozott struktúrája miatt azonban e funkciók ellátása terén növekvő arányban jelentkeznek zavarok. (…) A megoldás iránya ezzel ellentétes: a társadalomnak a család működéséhez nyújtott sokoldalú, makrotársadalmi és mikrotársadalmi szinten adott segítségével kell elérnie, hogy a családok feladataikat ismét megfelelőbben tudják ellátni.”

21. Jürgen Habermas „A tőkeképzésben játszott szerepével együtt (…) a család egyre inkább elveszíti a nevelés, a védelem, a gondviselés és irányítás, sőt az alapvető tradíció és orientálás funkcióit is. (…) Bizonyos módon tehát a család, ez a primitív maradvány is, státuszának állami biztosítékai révén elveszti magánjellegét. Másrészt a család csak most bontakozik ki igazán a jövedelem és a szabadidő felhasználójaként, az államilag biztosított kártalanítások és segélyek haszonélvezőjeként: a magánautonómia nem annyira az intézkedési, mint inkább a fogyasztói funkcióban marad meg (…).” Neményi, p. 144-145

22. Helene Monneret „(…) Ezalatt a társadalom apránként átveszi a nagy családi funkciókat, és a házaspár hirtelen hagyományos szerepeitől megfosztva találja magát. Az olyan intézmények, mint például a társadalombiztosítás és a kórházak, magukra vállalják a léttel, az egészséggel és a születéssel kapcsolatos teendőket; az iskola a tanítás, a tömegtájékoztatási eszközök pedig az informálás és a szórakoztatás feladatköreit látják el. Emiatt rossz közérzet, a feleslegesség és a fojtogatottság érzése ölt testet.” Neményi, p. 145.

23. Tomka Ferenc „(…) a mai család szerepvesztettnek látszik. A nagycsalád jellegzetes feladatait ma csaknem kivétel nélkül a társadalom végzi. Egyesek ezért elhamarkodottan már a lélekharangot is megkondították a család intézménye fölött: mi szükség van rá, ha a társadalom tölti be a szerepeit? Ez a szemlélet azonban éppen a lényegről felejtkezik meg: az emberi természetről. A családra az embernek van szüksége: a személynek, amely megértésre, biztonságra, odaadó szeretetre, rejtettségre vágyik.” Neményi, p. 147

24. Joseph Fletcher „A családnak már csak egyetlen fontos funkciója maradt: az érzelmi funkció. (…) De elegendő-e ez a megmaradt funkció vagy hasznosság – a szeretkezés és a gyereknemzés - a család fennmaradásához, ha egyáltalán a család monopolizálhatná is ezeket – amelyekre azonban nem képes? (…) Végül is nem a szexualitás, hanem a szaporodás érdekében van szükség a házasságra. A szaporodás megköveteli a családot, és így a család, ellentételeként, a házasságot. Így jön létre a fejlődési láncolat.” Neményi. p. 156-157

25. A modern család érzelmi-emocionális funkciója

26. A modern család érzelmi funkciójának jelentőségét William F. Ogburn fogalmazta meg elsőként • Burgess fejlesztette tovább a család, mint intim közeg elképzelést. • Talcott Parsons ugyan nem használja az „intim kapcsolat” kifejezést, de a család egyik legfontosabb feladatának tekinti a felnőtt személyiség érzelmi stabilitásának biztosítását.

27. William J. Goode nézetei szerint a modern társadalomban és ezzel együtt a modern gazdaságban való részvétel komoly pszichés megterhelést jelent az egyének számára. A bizonytalanná váló világban a család az utolsó menedék az egyén számára.

28. Az 1970-es években született meg az úgynevezett „nyitott házasság” koncepciója. • Az ötlet Nena O’Neill és George O’Neill fejéből pattant ki.