Dr. Kaposi József Főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1. Dr. Kaposi JózsefFőigazgatóOktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kerettantervek és helyi alkalmazásaik Hajdúszoboszló, 2012. október 9.

2. Az előadás vázlata • A hazai tartalmi szabályozás főbb elemei • A kerettantervek készítésének nehézségei, menete • Az új kerettantervi rendszer jellemzői, felépítése • A kerettantervi rendszer szakaszai • Tantárgyi óraszámok • A helyi adaptáció koordinátái

3. A Nemzeti köznevelési törvénya tartalmi szabályozásról • Közölt célok: • a nemzeti összetartozás és a társadalmi szolidaritás erősítése; • a közszolgálati garancia kiterjesztése a tartalmakra; • az értékelvű, nevelőközpontú pedagógiai gyakorlat általánossá tétele (pl. Erkölcstan tantárgy); • a tartalmi területek és a tanulmányi idő országos egységesítése (pedagógiai szakaszonkénti adott kötelező óraszámok és 10%-os keret); • a kétpólusú, háromszintű tartalmi szabályozás fenntartása.

4. A Nemzeti alaptanterv megújításának általános céljai • a nevelési-oktatási rendszer küldetésének, értékközvetítő feladatának újrafogalmazása (lásd: tizenkét fejlesztési terület – nevelési cél); • a műveltségközvetítés és tudásépítés egységének megteremtése (kilenc kulcskompetencia; műveltségterületek közműveltségi tartalmakkal); • a gyakorlatorientált és a testi-lelki segítő tevékenységek központba állítása; • a fejlesztés és az ismeretátadás megvalósulása komplex és kiegyensúlyozott folyamatban.

5. A Nemzeti alaptanterv általános jellemzői • a közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem továbbra is a tanulók fejlesztésének terve; • értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus; • a hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek (pl. Erkölcsi nevelés; Nemzeti identitás, hazafias nevelés; Médiatudatosság; Gazdasági és pénzügyi nevelés); • fejlesztés-centrikus az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében.

6. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. október Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. október-december

7. A kerettantervek készítésének erőtere ellentétek kapcsolatok, együttműködés Oktatáspolitikai elvárások Szakmai szempontok Felhasználói igények

8. Oktatáspolitikai elvárások • a fejlesztési területek – nevelési célok érvényesítése; • az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés kötöttebb szabályozása; • az egységesség és a differenciáltság biztosítása ( 10 %-os keret); • a tartalmi egység biztosítása a helyi tantervírási feladatok részleges átvállalása révén; • az ismeretek és a fejlesztési követelmények összehangolt és szakszerű beépítése/beépülése a helyi tantervekbe; • a nemzeti köznevelés rendszerszerű működtetése.

9. Szakmai szempontok • az általános tantervfejlesztési trendek érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); • a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; • az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; • a tantárgyközi kapcsolatok erősítése • a tanulói fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása.

10. Felhasználói igények • az iskolák innovatív eredményeinek, helyi értékeinek, gyakorlatának megőrzése; • választási lehetőségek széles skálája és nagyfokú varibialitási igény; • a helyi tantervírói képességek, ismeretek figyelembe vétele; • a tanulói teljesítmények iskolai értékelésének segítése; • széleskörű szakmai és társadalmi részvételi igény a fejlesztő munkába való bekapcsolódásra. ( Pl. MTA, civil szervezetek, neves személyiségek).

11. A kerettantervekkel kapcsolatos elvárások rendszere • Egyszerre vegye figyelembe • az új oktatáspolitika preferenciáit, szándékait, • a szakma elvárásait, • az eddigi (több mint egy évtizedes) iskolai gyakorlatot, tapasztalatokat. • Feleljen meg annak, hogy • nem egy kerettanterv lesz a sok közül, hanem központi és domináns, mintaadó (makroszintű), • nagyrészt betölti a helyi tanterv funkcióit is, így részletezettebb (mikroszintű), • de széleskörű választási és variációs lehetőségeket is teremt, • amelyre ráépülhet a következő években a kontroláltabb tankönyv- és taneszközfejlesztés. • Teljesíteni tudja azt, hogy • miközben az eddigi modernizációs törekvéseket integrálja (pl. társadalomismeret, egészségtan) újakat támogat, esetenként generál (pl. sakk, családi életre nevelés, lovaskultúra).

12. Kerettantervek készítése I. • Kerettantervi fejlesztések előkészítése: • 2011 novemberétől – 40-50 fő (21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című TÁMOP 3.1.1. projekt keretében) Vizsgált területek: • a nemzetközi gyakorlat (műveltségterületi arányok); • a ma használatos kerettantervek összehasonlító elemzése; • az iskolák adaptációs gyakorlatának feltérképezése (a helyi tantervek vizsgálata).

13. Kerettantervek készítése II. • Kerettantervek összeállítása: • 2012 márciusától – közel 180 szakember bevonásával (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) • műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; • a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; • közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása. • Még kidolgozás alatt lévő területek: • a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db – két nyelven); • a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei; • további választható tantárgyak kerettantervei (Családi életre nevelés, Pénzügyi és gazdasági kultúra stb.).

14. Az új típusú kerettantervi rendszer felépítése • A kerettantervi rendszer két fő részből állnak: • az első rész az adott iskolafokozat vagy iskolatípus általános cél- és feladatrendszerét, a tantárgyi rendszereket, illetve évfolyamonként és tantárgyanként az éves óraszámokat tartalmazza; • a második rész a tantárgyi kerettantervet foglalja magában. • A kerettantervek tartalma: • a Bevezetés, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat; • tantárgyi kerettantervek (egy- vagy kétéves ciklusokban); • kötelező illetve szabadon választható, valamint emelt óraszámú tantárgyak.

15. Az új kerettantervi rendszer jellemzői

16. A kerettantervi rendszer megszokott jellemzői • az adott iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános célrendszerének, tantárgyi struktúrájának meghatározása; • a Nat műveltségterületi anyagainak tantárgyakba rendezése; • a tartalmi területek közötti felosztás, a tanulmányi időkeretek egységesítése, szabályozottabbá tétele; • a tantárgyak minimálisan kötelező óraszámainak évfolyamonként meghatározása.

17. A kerettantervi rendszer új elemei • a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; • a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); • a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; • képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); • egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, pl. emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

18. A tantárgyi kerettantervek hagyományos jellemzői és új elemei • az egyes tananyagegységek, témakörök, témák részletes feldolgozása; • az egyes tantárgyak tematikai egységeiben az elsajátítandó ismeretek, illetve az ismeretelsajátítás szerves részét képező szükséges fejlesztési követelmények rögzítése; • az ezek tanításához-tanulásához, feldolgozásához szükséges előzetes tudás körvonalazása; • a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámok ajánlása, rögzítése; • a fogalmi műveltség rendszerszerű, folyamatos fejlesztését szolgáló, kulcsfogalmi háló elemeinek felvázolása; • a más tantárgyakkal összefüggésbe hozható kapcsolódási pontok – akár az ismeretek, akár a fejlesztések vonatkozásában – felvetése, • egy illetve kétéves szakaszolás; • a fejlesztési szakasz várható eredményeinek, az elvárható követelmények megfogalmazása.

19. A kerettantervek tagolódása pedagógiai szakaszokra és iskolatípusokra • alsó tagozat (1-4. évfolyam), • felső tagozat (5-8. évfolyam), • négy évfolyamos gimnázium (9-12. évfolyam), • hat évfolyamos gimnázium (7-12. évfolyam), • nyolc évfolyamos gimnázium (5-12. évfolyam), • szakközépiskola (9-12. évfolyam), • szakiskola (9-11. évfolyam), • speciális kerettantervek: • Arany János Program - Arany János Tehetséggondozó Program - Arany János Kollégiumi Program • sportiskolai kerettantervek • nyelvi előkészítő (NYEK)

20. Tantárgyi kerettantervek 1. 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

21. Tantárgyi kerettantervek 2. 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

22. Emelt szintű (tagozatos) és más választható tantárgyi kerettantervek 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

23. További tantervek

24. Később kiadásra kerülő kerettantervek 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

25. Tantárgyi óraszámok 1–4. évfolyam

26. Tantárgyi óraszámok 5–8. évfolyam

27. Tantárgyi óraszámok 4 évfolyamos gimnázium

28. Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium

29. Tantárgyi óraszámok 6 évfolyamos gimnázium

30. Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium

31. Tantárgyi óraszámok 8 évfolyamos gimnázium

32. Tantárgyi óraszámok szakközépiskola

33. Tantárgyi óraszámok szakiskola

34. A helyi adaptáció koordinátái 1. • a Nemzeti köznevelési törvény óraszámai • (a törvény 6. melléklete)

35. A helyi adaptáció koordinátái 2. • a Nat előírásai • pl. emelt szintű oktatásról (a kerettantervi rendelet 7. § (3) bekezdése) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban: • idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, • minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy, tanórai foglalkozást kell biztosítani. • a kötelező tantárgyak óraszámai; • az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret; • a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgástere; • a két tanévre előirt tartalmak és fejlesztési követelmények évekre bontása.

36. Az órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználása • A nevelőtestületek dönthetnek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett): • a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, így arról is, hogy nem épít be választható tantárgyat; • szabadon választható ajánlott tantárgy bevezetéséről; • emelt óraszámú tantárgyi kerettanterv alkalmazásáról; • az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tanterv beépítéséről; • saját új tantárgy/tantárgyak alkotásáról;

37. A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról • A fentieken túl az iskolák dönthetnek úgy, hogy: • a helyi tantervben nem írnak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; • így az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet; • a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítik ki.

38. A tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározásának szempontjai • Az óraszámok meghatározásának két módja: • az ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása a tematikai egységek mentén; • a tematikai egységek megbontása (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében). • Amire figyelni kell: • a tantárgyak közötti építkezés, koherencia; • illetve a fejlesztés várt eredményeinek teljesülése a két évfolyamos ciklus végén.

39. Tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

40. A tantervkészítés egyensúlykeresés • a szaktudományok és az iskolai tanítás • a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata • a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek • a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak • az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok • a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei • …és még számos más tényező • között.