A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései

1. A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései Kaposi József 2007. szeptember

2. Miért tanulunk történelmet? „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.” „….a jelen fényében megértsük a múltat, a múlt fényében pedig a jelent…”

3. Társadalmi és tudományos környezet • Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe? • Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései) • Mi a tudás? Mi a tudás társadalomban betöltött szerepe? • Mit értünk használható tudás alatt? (a tudásfelfogás változásai) • A tudományok és az iskola, oktatás kapcsolata. • A történelemdidaktika helye, szerepe

4. Történettudomány új kihívásai • A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.) • A XX. századi marxista történetírás átértékelődése (osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.) • Az egyedüli érvényes történelem megkérdőjelezése

5. Trendek, irányok • Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.) • A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba

6. Neveléstudomány új kihívásai • Lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom • Tanulásfelfogások változása • Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás • világméretű kommunikációs forradalom – információs társadalom • A XXI. századi oktatás elvárásai • Megtanulni megismerni • Megtanulni dolgozni • Megtanulni együtt élni másokkal • Megtanulni élni

7. Új pedagógiai kultúra jellemzői • A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai határozzák meg. • Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem „alkalmazkodó” tudás kialakítása • Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel • Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus • Módszerek: tanáré + tanulóé • Differenciált tanulásszervezés • Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más képességek is

8. A történelemdidaktika „…a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.” „A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.” Hiány:A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja Történelemdidaktika Történettudomány Neveléstudomány

9. A történelemdidaktika célja és feladata Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése Feladata: • A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása • A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét figyelembe vevő feladatok meghatározása • A tanulói követelmények kidolgozása • Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez. • Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása, fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. • A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények vizsgálata.

10. A történelemtanítás célja • A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) • A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) • A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció) Az ún. „narratív kompetencia” kialakítása

11. Narratív kompetencia Annak a képességnek birtoklását jelenti, hogy az • ember az idők folyamán szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja, • e tapasztalatok a saját életvitelében orientációs bázist jelentenek, • ezáltal személyisége gazdagodik, • történeti identitása kialakul, • kommunikációs képessége erősödik.

12. A célrendszer összetevői • A társadalom értékei és normái (demokrácia, humanizmus, európai és nemzeti identitás, stb.) • A történettudomány, amely a tanítás számára fontos ismereteket, fogalmakat, kategóriákat ad • A tanuló életvilágához és tanulási érdekeihez valóalkalmazkodás (ez a legfontosabb a történelmi múlt megértéséhez)

13. Ismeretközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi műveltség Gondolkodásfejlesztés Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző képesség Kreativitás problémamegoldás A történelemtanítás általános feladatai Érték/normaközvetítés Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység

14. Összefoglalás • A történelemtanítás a történettudomány és a pedagógiai tudományok közötti "híd-funkciót" tölti be. • Egyszerre alkalmazza a szaktudományi és a didaktikai látószöget. • Célja hogy a történelem tanulható és tanítható legyen, a társadalom számára releváns, a tanulási folyamathoz illeszkedő, és tartalmilag konkretizálható legyen.

15. Mottók „A történetírás sem más, mint párbeszéd a múlt a jelen, a múlt és a jövő között, valamint a különböző felek (csoportok, országok, nemzetközi partnerek) között.” „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya”(Rüsen) „A történelem oktatásának ugyanis nemcsak az a célja, hogy megmagyarázza a világot, hanem hogy fogódzót adjon az egyénnek és a csoportoknak arra, hogy megtalálják helyüket e világban.” (Rüsen)