T a r t a l o m

1. Ellátásbiztonság és verseny a villamosenergia-iparbanBakács István, az Igazgatóság tagja,az ETE elnöke46. Közgazdász VándorgyűlésEger, 2008. június 27

2. T a r t a l o m • Ez itt a reklám helye… • Egy kis gazdaságtörténet… • Energiapolitika, ellátásbiztonság • Mai magyar kihívások

3. 1. Az EON Hungária csoport

4. MU US Midwest MU Central Europe MU Spain MU Pan-European Gas MU UK MU Italy MU Nordic MU Climate & Renewables MU Russia MU Energy Trading E.ON Energy Trading AG, Düsseldorf E.ON Energie AG, München E.ON Ruhrgas AG, Essen E.ON UK plc, Coventry E.ON Nordic AB, Malmö E.ON Spain, Madrid, működését 2008 2. negyedévében kezdi E.ON Climate & Renewables GmbH, Düsseldorf E.ON Russia, Moszkva E.ON Italia, Milán E.ON U.S.LLC, Louisville Corporate Center E.ON AG Düsseldorf Az E.ON Csoport felépítése

5. E.ON Hungária - Magyarország vezető energiaszolgáltatója Jövőképünk Küldetésünk Az E.ON Hungária kulcsszereplő kíván lenni a magyar energia piacon és az E.ON Energy stratégiai partnere aKözép-KeletEurópai régióban. A hozzáadott érték növelése az E.ON Energiecsoporton belül Az E.ON Hungáriameghatározó partner kíván lenni a magyar politikai és gazdasági életben. Kiemelkedően elkötelezett alkalmazottainkra és erős partnerkapcsolatainkraépítve hosszabb távon az átfogó energiaszolgáltatások vezető szolgáltatójává kívánunk válni mind hagyományos szolgáltatási területünkön, mind pedig Magyarország egészén. Ennélfogva befektetéseink célzott megtérülését kívánjuk biztosítani. Kedvező árainkkal és járulékos szolgálta-tásainkkal ügyfeleink sokrétű igényeinek felmérésére és kielégítésére törekszünk. Hozzájárulunk ügyfeleink és a társadalom jólétéhez.

6. Árbevétel (IFRS) 2 305 millió € Debrecen Győr Ügyfelek száma 3,110 millió Áram / Gáz 2,499/0,61 millió Alkalmazottak száma5 004 fő Budapest Értékesített áram14,1 TWh Erőművi kapacitás240 MW Nagykanizsa Teljes hálózathossz 99 401 km Áram / Gáz81 904 / 17497 km Pécs Értékesített gáz 4 400 Mm3 Az E.ON Hungária Csoport legfontosabb adatai - 2007

7. Az E.ON Hungária Csoport vállalati szerkezete E.ON Hungária ZRt. Csoport Management (Csoportszintű támogatás a jog, humán erőforrás, hálózati eszközök, értékesítés, marketing és informatikai területeken) Áramtermelés Hálózat Értékesítés Szolgáltatások E.ON Energiatermelő Kft. 100% EDE 100 % EED 100% ETI 100 % EKO 98 % EDD 99.9% Áramelosztok Gázelosztók E.ON Energiaszolgáltató Kft. 100% (Energiakereskedelem) E.ON IS Hungary Kft. (informatika) EÜT Kft. 100% (Erőmű-üzemeltetés) E.ON Ügyfélszolgálati Kft. 100% E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft. 100% (Irodai szolgáltatások) DKCE Kft. 100% (Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű) EH-SZER Kft. 100% E.ON Szolgáltató Kft. 100% NYKCE Kft. 100% (Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű) E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. 100%

8. E.ON Hungária a magyar villamosenergia piacon Villamosenergiaelosztó társaságok Közüzemi villamos energia piac 2007 Az E.ON Hungária 44%-os piaci részesedéssel a (27,7 TWh) legnagyobb piaci szereplő Magyarországon 10%EDE (E.ON) 12%DÉMÁSZ (EdF) ELMŰ - ÉMÁSZ E.ON Tiszántúl E.ON - EED E.ON - ETI 21%EED (E.ON) 12%ÉMÁSZ (RWE, EnBW) E.ON - EDE DÉMÁSZ 13%ETI (E.ON) 32%ELMÜ (RWE, EnBW)

9. 71%Közüzem 29%Liberlizált Az E.ON Hungária a liberalizált villamosenergia piacon Magyarország liberalizált árampiaca Villamosenergia piac 2007-ben(35,6 TWh) A liberalizált villamos energia piac 2007-ben (7,9 TWh) 24%E.ON 27,7 TWh/ év 2%Coal Energy Bp 8%Energy Capital 5%MÁSZ 8%MVMP 7,9 TWh 2%ELMIB 20%ATEL 14%EMFESZ 1%Egyéb 13%D Energia 3%APT Hungaria

10. 28% E.ON Földgáz Trade Az E.ON Hungária a magyar földgázpiacon Közüzemi földgáz elosztás Közüzemi piac 9,7 milliárd köbméter Az E.ON Csoport 41% piaci részesedéssel meghatározó szereplő E.ON EKO/EES 7% 6% E.ON EDD ÉGÁZ - DÉGÁZ FŐGÁZ TIGÁZ E.ON - EKO 19% FŐGÁZ (RWE, BP Önkormányzat) ÉGÁZ - DÉGÁZ ÉGÁZ - DÉGÁZ (GdF) 16% E.ON - EDD TIGÁZ (ENI, RWE) 24%

11. 16% E.ON Földgáz Trade 58% EMFESZ (RosUkrEnergo) 71%Közüzem 10% FŐGÁZ (RWE, BP Municipality) 29%Liberalizált Liberalizált gázpiac Liberalizált gázpiac Magyarországon Gáz piac 2007-ben (13,6 milliárd köbméter) Liberalizált piac3,9 milliárd köbméter 2007-ben E.ON piaci részesedése 18% 9,7 milliárd m3 2% E.ON Energiakereskedő TIGÁZ (ENI, RWE) 8% 3,9 milliárd m3 Édenergia 5% Egyéb 1%

12. 2..Rövid ipartörténet, a • liberalizáció megjelenése

13. Gazdaságtörténet • 1930-as 50-es évek: Az egységes, integrált nemzeti • Villamos társaságok megjelenése. 2 jellemző modell, állami, önkormányzati,magántulajdon. Erős állami befolyás, „rossz” szabályozás • 1950-es 60-as évek: egységesülő nemzetközi hálózati rendszerek. Nyugat-európai UCPTE modell, nálunk KGST Egységes Energiarendszer • 1960-as 70-es évek, az extenzív fejlődés időszaka nagymértékű erőmű (atomerőmű) építések.

14. /folyt/ • Az 1970-es évek közepétől 1990-ig: • Új problémák kihívások: • Környezetvédelmi mozgalmak • Az első olajválságok • A töretlen fejlődés megtorpan • A globalizáció kezdetei

15. /folyt/Válaszok: eszköz az inkumbens monopólium megtörése, új belépők ösztönzése (az inkumbensek külföldre mennek)-atomenergia-ellenesség, olaj-gáz lobbi?USA kísérlet: 1978 PURPA Act ( a magyar „htm”ek őse)Európa. 1990 Egyesült Királyság: M. Thatcher reformja (csak Anglia és Wales!)

16. Az Európai Únió liberalizációja1990.től: Viták: az angol modell sikere,a Római Szerződés értelmezése.1996. Az első Liberalizációs Direktíva (részleges piacnyitás, szabályok választhatósága, nincsenek szigorú feltételek)2004. A második Direktíva: Teljes piacnyitás kötelező 2007 közepétől, regulátor kell egységesebb szabályozás, jogi szétválasztás.2009. A harmadik direktíva?

17. Az energiamodell jellemzői • Más vezetékes iparágaktól (távközlés) eltérő szabályozás.Lényeges elemei: • Szabályozott szabad hozzáférés a technikai monopóliumot jelentő vezetékes infrastrukturához • Erős szabályozó (regulátor) • Alapkérdés a tevékenységek szétválasztása (unbundling): számviteli, jogi, vezetési, tulajdonosi

18. Problémák kihívások • Az árak elindultak felfelé. Okok: • „elfogytak” a többletkapacitások • Környezetvédelem, szubvencionált megújuló erőművek terjedése • a tüzelőanyagok drasztikus áremelkedése • Az alapanyagok, beruházási javaj áreszkalációja • A klímavédele, CO2 kereskedelem megjelenése. • Következmény: a fogyasztók és a politika nem hiszi, hogy a piac működik!

19. Az Európai liberalizáció eredményei

20. „Valóságos” problémák • Az Egyesült Királyságon és a skandináv országokon kívül csak hibrid modellek működnek (politikai befolyás, lobbi, nemzeti bajnok, stb) • Nemzeti és nem EU, vagy regionális piacok jöttek létre, a fejlődés lassú. Okai: • Gyenge összeköttetések, engedélyezés, ellenérdekelt inkumbensek • Politikai kormányzati, hatósági, stb. ellenállás • Az EU intézményrendszer, alapszerződés gyengesége

21. A harmadik csomag előzményei: Ágazati Vizsgálat • A 2006-ban lezárult vizsgálat főbb megállapításai: • A nagykereskedelmi energiapiacok nemzeti szinten működnek a liberalizáció előtti piaci koncentráció fennmaradt • A hálózati és kereskedelmi funkciók elválasztásának (unbundling) szintje negatívan hat a piacok működésére, komoly belépési korlátokat támaszt és korlátozza a hálózati beruházásokat • Határokon átivelő értékesítés gyakorlatilag nincs, az elégtelen határkeresztmetsző kapacitások és az eltérő piacszervezés akadályozza ezt

22. Az Ágazati vizsgálat megállapításai/2 • Hatékony és átlátható árképzés hiánya nem kelt bizalmat a piac működés iránt, egyes országok a piac árak alatti regulált árakat alkalmaznak. • A kiskereskedelmi verseny korlátozott. Ipari fogyasztók és áramszolgáltatók gyakran hosszutávú szerződések alapján vannak ellátva; • A szabályozó (kiegyenlítő) energia piacai kisméretűek, az inkumbens szereplők számára nyitottak többnyire, erősítvén azok piaci dominanciáját

23. Az Ágazati vizsgálat következményei • Új szabályozási javaslatok(3. csomag) • A Versenyhatóság rajtaütésszerű vizsgálatai (erőfölénnyel való visszaélés és tiltott állami segítségnyújtás ügyében)(pl EON, RWE, MVM-MAVIR)

24. A „harmadik csomag” • 2007 őszén a EU Bizottság új szabályozási javaslatot tett az asztalra (a kormányok, ill. az Európai Parlament elé) • A „csomag” nagyban épít az Ágazati Vizsgálat eredményeire. A csomag tartalma(villanyra és gázra azonos módon): • Javaslat a 2003-as Direktívákkal módosított 1996-os villamos és gázliberalizációs Direktívák módosítására; • Javaslat a határkeresztmetsző vezetékek (villamos, ill. gáz)hozzáférési szabályait érintő szabályozás módosítására; • Javaslat a Regulátori Testület (ACER-Energia Regulátorok Együttműködési Ügynöksége) létesítésére.

25. Az új Direktíva-javaslat • Általános cikkely utasítja a Tagállamokat a regionális együttműködésre, a jogi és regulációs keretek konzisztenssé tételére és az átviteli rendszerirányítók (TSO) együttműködésére; • A TSO vonatkozásában a termelés és értékesítés tekintetében tulajdonosi szétválasztást ír elő a vonatkozó nemzeti törvény kihirdetésétől számított egy éven belül (erre a Direktíva a hatálybalépéstől számított 18 hónap áll rendelkezésre) • A TSOk nem kerülhetnek EU-n kívül honos tulajdonosok birtokába

26. Az új Direktíva-tervezet vitája • 2008. június: A Tanács és a Parlament eltérő álláspontja: • EP: Csak teljes tulajdonosi elválasztás! • Tanács: Kompromisszum: 3 lehetséges megoldás • Kilátások

27. 3. Energiapolitika, ellátásbiztonság

28. A villamosenergia-rendszer fő jellemzője • A villamos energia nem tárolható (kivéve:tározós vízerőmű) • A termelést és fogyasztást minden pillanatban egyensúlyban kell tartani (rendszerirányítás) • Ennek érdekében különböző funkciójú erőművekre van szükség: • Alaperőművekre: amelyek az állandó zsinórterhelést viszik • Szabályozó erőművekre, amelyek tartják az egyensúlyt • Csúcserőművekre:amelyek csak rövid ideig üzemelnek • (megújulók problémája: nem szabályozható a termelés)

29. Heti legnagyobb rendszerterhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 MW hét

30. Heti legkisebb rendszerterhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 MW export export export export export export hét

31. /folyt/ • Az erőművek funkciói, típusa között technikai, de elsősorban gazdasági különbségek vannak • Pl.Drága beruházási költségű, de olcső üzemanyaggal működő erőművek zsinórterhelést visznek (atomerőmű, ligniterőmű) • Viszonylag olcsóbb építésű, de drága (szénhidrogén) üzemanyaggal működő erőművek szabályozásra, csúcstartásra alkalmasak. • Emellett az üzemanyag áralakulásokhoz, ellátásbiztonság érdekében érdemes „több lábon állni”

32. Az energiapolitika hármas célrendszere • Ellátásbiztonság • Versenyképesség Fenntarthatóság

33. 4. Mai kihívásaink

34. Az utóbbi 2 évtizedben rossz struktúra alakult ki • Az MVMT átalakulása rossz struktúrában történt • A privatizáció hosszutávra rögzítette a struktúrát • A működtetéshez Európában szinte egyedülállóan kialakított hosszutávú szerződéses rendszer

35. Beépített erőmű-teljesítőképesség 2007 végén, MW I. II. III. 1940 IV. „G” „F” 1736 nagygépek kis- 942 900 (BT < 50 MW) Lőr. Li. Sa. 410 ? gáz 396 gőz 240 ? 200 kond. 186 137 7709 MW 1205 MW 133 ell. (18 erőmű) (272 erőmű) 114 110 101 95 összesen 8914 MW 69 (290 erőmű)

36. A forrásoldali kapacitásfejlesztés MW csúcsterhelés új forrás gazdaságos

37. Megoldandó problémák • Kiszámítható transzparens viszonyok, amelyek a piaci alapú erőműépítést elősegítik • Világos gazdaság- és energiapolitika • A fogyasztói árak ne haladják meg a Nyugat-Európai, ill. a szomszédos országok árait • EU-konform piaci struktúra • A regionális piac elősegítése kiemelt érdek

38. Köszönöm a figyelmet! istvan.bakacs@eon-hungaria.com