Download
1 / 37
370 likes | 470 Views
Segítség, stresszes vagyok, stresszes a környezetem!. Kiégett, túlterhelt, kimerült, agyonhajszolt? Túl sok dologgal kell egyszerre foglalkoznia?. Képben lenni; Internet; Mobiltelefon; Repülőgép; Száguldó autó; Mindent azonnal…. Gyorsuló élet, fokozódó sebesség….
E N D
Kiégett, túlterhelt, kimerült, agyonhajszolt? Túl sok dologgal kell egyszerre foglalkoznia?
Képben lenni; Internet; Mobiltelefon; Repülőgép; Száguldó autó; Mindent azonnal… Gyorsuló élet, fokozódó sebesség…
Mit nevezünk stressznek? Többnyire az a felfogás: problémák, nehézségek, amivel szembesülnünk kell.
Fizikai stresszorokon kívül vannak szellemi, mentális stresszkiváltó tényezők.
Széleskörű felmérések szerint: 0-150 Nincsen különösebb problémája 151-199Enyhe válság 200-299Közepes életválság 300 felettSúlyos életkrízis
Vajon kik mentesek a stressztől? Kitalálták, akik már nem élnek, hanem a földben nyugodnak… „A stressz az élet sava-borsa. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk.” Selye János
Három részes sorozatunkban a következő kérdésekre keressük a választ: • Mik az állandó feszültség, aggodalom kiváltó tényezői? Milyen károkat okozhatnak ezek? A mindennapi élet tíz legfontosabb stressz okozója. • 2. Mi történik velem? • A stressz nyomán fellépő kémiai folyamatok • hatása az agyra és a test különböző szerveire. • (Stressz okozta betegségek; • 3. Hosszútávú győzelem a stressz felett. (4 • pontos bámulatosan hatékony stratégia.)
Nobel-díj a kromoszómák védősapkáiért A svéd Karolinska Intézet illetékes bizottsága Stockholmban kihirdette 2009. év orvosi-élettani Nobel-díjazottját. A díjat a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért Elizabeth H. Blackburn (University of California San Francisco), Carol W. Greider (Johns Hopkins School of Medicine Baltimore), Jack W. Szostak (Harvard Medical School) kapta megosztva.
A kromoszómák végeinek speciális védőszakaszai alapvető fontosságúak az öregedésben, hibájuk pedig például a rák kialakulásában. A sejtek élettartamának egyik meghatározó tényezője a kromoszómák végein található speciális szakaszok, az ún. telomerák (másképpen telomerek) hossza. A telomerák szerepe az, hogy védjék a kromoszómák végeit az osztódások során. Atelomerák minden osztódás alkalmával rövidülnek, mígnem annyira elfogynak, hogy nem tudják megakadályozni a kromoszómák összecsapódását, ami a sejt öregedéséhez és halálához vezet.
Amíg azonban csak a géneket nem tartalmazó teloméra régió rövidül, a DNS nem károsodik. Minél hosszabb tehát a telomer szakasz, annál több osztódásra képes a sejt anélkül, hogy génkészlete sérülne.Ez a biológiai óra szabja meg, hogy egy élőlény milyen hosszan élhet. Ha a telomerek rövidülését megakadályozzuk (ill. visszapótoljuk a hiányzó részt), a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nő, a szervezet halhatatlanná válik (legalábbis az öregedésből adódó elhalálozás odázható el).
Egyre több adatot közölnek arról is, hogy a telomerázaktivitást különböző környezeti hatások is befolyásolják. Blackburn is részt vett abban a megrázó kutatásban, amelyben krónikus beteg gyermeket nevelő édesanyákat vizsgáltak, és azt találták, hogy a krónikus stressz hatására a telomerek átlagos hossza rövidebb volt, mint az azonos életkorú kontroll csoportban ─ a különbség körülbelül egy évtizednyi öregedésnek felelt meg. Bármiyen korszakalkotó is egy felfedezés, Nobel-díjat általában csak akkor terem, ha legalábbis látótávolságba kerül gyakorlati alkalmazhatósága. A telomerázkutatókat is csak azután kezdték az esélyesek között emlegetni, hogy egyre-másra jelentek meg olyan közlemények, amelyek a telomerázaktivitást az öregedésen túl a rákkal és számos más betegséggel is összefüggésbe hozták.
Stressz levezetési módszerek: Ordíts, törd össze, üss… ezek az un. romboló módszerek Japánban, szalag mellett dolgozók gyakran megbetegednek – ennek megelőzésére – stresszlevezető szoba… Nem vált be.
Versenylovakkal kísérleteztek Angliában Verseny előtt feszültség tetőfokra hágott - nyugtatók (teljesítmény csökkent) - minden versenyló mellé..
Stressz tudománya viszont azt vallja: Nem az a fontos, hogy mi történik velem, hanem az, hogyan reagálok a történtekre!
Különbséget kell tennünk a stresszor (ami a feszültséget okozza) és a stressz között (azaz, ahogyan válaszolunk a stresszorra).
A stressznek lehetnek jótékony hatásai is: Dr. Selye János megfogalmazása szerint kétféle feszültségokozó van: * Distressz - romboló, vagy káros hatású * Eustressz – kellemes, pozitív hatású.
Eustressz esetén a diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. A distressz megnyilvánulása, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani tartalékait.
Dr. Phillip Rice rámutatott arra, hogy Az „eustressz” javíthatja felfogóképességünket, serkentheti figyelmünket, jobb teljesítőképességre ösztönöz.
Ahhoz, hogy sikeresen vívjuk meg a csatát, ismernünk kell az ellenséget. Hogyan reagál a szervezetünk a rövid távú és a hosszútávú stresszre?
Egy hirtelen stresszt kiváltó tényező fizikai hatásai _______________________________ • Emelkedő vérnyomás • Szapora pulzus • Fokozott szívizom összehúzódás • Kitágult hörgök • Megnőtt izomerő • Glukóz felszabadulás a májból • Megnőtt agyi tevékenység • Felgyorsult anyagcsere • Aktív izmok vérellátásának emelkedése, az inaktív területek (pl. vesék, belek) vérellátásának csökkenése _______________________________
A stressz szimptóma kezdeti jelei, amelyek gyakoribbá válással súlyosbodhatnak: Testi tünetek: - feszes nyak és vállak - kalapáló szív, mellkasi fájdalom - fejfájás (különösen hétvégén) - magas vérnyomás - gyomorpanaszok - folyamatos kimerültség - hideg vagy izzadt kezek - székrekedés/hasmenés - idegrángások (főleg az arcon) - bőrkiütések - fogcsikorgatás
Stressz súlyosabb tünetei Az egyik legjellemzőbb tünet az állandósult „valamit elfelejtettem” érzés. Ezt a folyamatos „rohannom kell, nincs időm” érzés váltja fel. Jellemző a sürgető határidő érzése is. Például amikor a leghétköznapibb teendők - akár bevásárlás - is határidős, kötelező érzetet kelt bennünk. Annak ellenére, hogy állandóan rohanunk, nem haladunk a munkával, a kötelezettségekkel, kifolyik kezünkből az idő. Nyugtalanság, alvási zavarok. Állandó fáradtság, idegesség.
Türelmetlenség (Például telefonban. Ha valaki felhív, alig várod, hogy letehesd, de ha nem szólal meg egész nap a telefon, szintén rosszul érzed magad). Zajra való érzékenység. Kedvetlenség, fásultság. Étvágytalanság, vagy épp ellenkezőleg, állandó evési kényszer. Túlpörgés, majd hirtelen összeomlás (napokig nem tudja magát az ember leállítani, nem alszik, folyamatosan csinál valamit, ha egy percre is leül már lelkiismeret furdalása van, aztán egy reggelen nem akar felkelni).
A megemelkedett kortizolszínt károsíthatja az agyi funkciókat 1. Elbutulás (mentális működési zavar) 2. Rögeszmés-kényszeres zavar 3. Anorexia (idegenkedés az ételtől) 4. Depresszió 5. Pánik, szorongás 6. Memóriacsökkenés 7. Agysorvadás
Rendszeres testmozgás. Az orvosi irodalom tanúsítja, hogy a mozgás a stresszkontrollban rendkívül fontos. Bebizonyosodott, hogy szabad levegőn napi 45 perc friss tempójú gyaloglás, vagy futás, úszás, biciklizés nagyon előnyös. Egy héten belül megjavul a stressz elleni védekezési rendszer!
Gondolják végig, melyik életük legfőbb 10 stressz kiváltó tényezője? Eddig hogyan reagáltak ezekre? • Az ellenálló képességük nőtt? Edzettebbekké váltak? Pozitív beállítottságuk nőtt? • Romlott a teljesítőképességük? Egyre negatívabb lett az élet - szemléletük?
