Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban „A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala”

1. Életminőség és erkölcs a mai magyar társadalomban„A kiábrándulás démona és a lekesedés angyala” • Kopp Mária, Skrabski Árpád • Manréza • Dobogókő, 2007. október 9.

2. A társadalom egészséges működésének alapja: • A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok, • hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, • hogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható • hogy az életemnek van célja és értelme • hogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért

3. A modern társadalom legsúlyosabb kihívása: • Korábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető • A legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak • Cannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt • Regények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra

4. Új helyzet a modern társadalmakban: • A korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett • továbbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja • ugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot

5. Az anómiás állapot jellemzői: • Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf) • ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény • ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében • különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben

6. A közös erkölcsi elvek, normák betartása a mai társadalomban is alapvető igény: • Az a társadalom elpusztul, ahol a közös játékszabályokat, erkölcsi elveket felrúgják, szigetvilágbeli példa (E. Fromm: A rombolás anatómiája) • így a társadalom legfontosabb közös érdeke a modern világban is ezek megőrzése • Ennek bizonyítéka pl. a hazugságvizsgáló készülékek alkalmazhatósága, • a legtöbb ember súlyos érzelmi konfliktust él át, ha lényeges kérdésekben hazudik, ennek élettani jeleit lehet kimutatni a készülékkel

7. Az anómiás állapot haszonélvezői: • Vannak emberek, őket nevezzük elsődleges pszichopatáknak, akikben nem alakult ki, vagy nagyon csökevényes az erkölcsi érzék, • így pl. az ilyen embereknél a hazugságvizsgáló készülék nem alkalmazható, mivel nem érzik át tetteik erkölcsi súlyát, • Robert D. Hare professzor évtizedek óta vizsgálja a pszichopátia jellemzőit

9. Robert Hare: A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (1993) • Észak Amerikában óvatos becslések szerint is legalább kétmillió pszichopata él, kb. minden 200. ember • erkölcsi vírusokként a társadalom közmegegyezését támadják meg, az anómiás állapot haszonélvezői sőt gerjesztői • az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs „immunrendszere” velük szemben • igen sokan „lebuknak”, de a társadalom leggazdagabb, legbefolyásosabb rétegeiben is bőven van belőlük, hiszen olyan módszerekkel élnek, amelyek mások számára elfogadhatatlanok

10. A pszichopátia legfontosabb érzelmi/interperszonális tünetei: • hamisság és felszínesség • én-centrikusság és nagyzolás • a megbánás és bűntudat hiánya • megtévesztés és manipuláció • sekélyes érzelmek McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind, Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

11. A pszichopátia legfontosabb társadalmi deviancia jellemzői: • impulzivitás • a magatartáskontroll hiánya • az izgalom iránti szükséglet • felelőtlenség • korai magatartási problémák • felnőttkori antiszociális magatartás McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind,Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

12. Hogy lehetett volna megállítani Hitlert? • Hitler egyértelműen pszichopata volt, de világ hihetetlen árat fizetett azért, hogy végül megállítsa, • hiszen a demokrácia játékszabályai szerint választás útján jutott hatalomra: • Jellemzői: egyik arca magával ragadó, gyakran elbűvölő. A másik egy érzelmek és empátia nélküli vadállaté. Bizalmunkba férkőzik, levesz a lábunkról, aztán kímélet nélkül lesújt. A lényeg önös, másokat maga alá tipró céljainak könyörtelen megvalósítása. Nincs fogalma a lelkiismeretről, amit az ép pszichéjű ember magában hordoz, nem ismeri a bűntudatot. • Dacára éleseszűségének, olyan ez, mintha színvak lenne az emberi lét erkölcsi aspektusaival szemben.

13. Az átalakuló társadalmak helyzete • A modern társadalom rendkívül sérülékeny, hiszen évezredes működési elvek változtak meg • így az egész társadalom számára a legnagyobb veszély a társadalmi összetartozás, normák meggyengülése, • ami a pszichopaták önös érdekeit szolgálja • ez különösen igaz a Közép-Kelet-európai átalakuló társadalmakra, különösen Magyarországra, • ahol az anómiás állapottal együttjáró krónikus stressz igen súlyos egészségi krízist tart fenn még ma is

14. Az anómia gyakorisága a magyar társadalomban: • A teljes népesség • 46 %-a nem anómiás • 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, • ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % • a nyolc általánost végzettek között 64 % • A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, • 21-szer magasabb rivalizálással, irígységgel jár együtt

18. Az anómia és a manipulálhatóság kapcsolata • Az értékrenddel nem rendelkező, jövőkép nélkül szorongó, elbizonytalanodott ember a leginkább manipulálható, • ez az állapot az alacsonyabb végzettségű, gyökértelenné vált rétegekben gyakoribb • az ép személyiségű, nem anómiás ember ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

19. Mai magyar helyzet: • A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben, 33 %- kal emelkedett • A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. • Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi 1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

20. Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

21. Az emberi tőke nagyfokú romlása • az aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is! • ez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága • hasonló rosszabbodás volt Lengyelországban, a Cseh és Szlovák köztársaságban, de ma már sokkal jobb a helyzet • A mi egészségi mutatóink Ukrajnához és Oroszországhoz hasonlítanak • Miért javultak az életkilátások Japánban és Szingapúrban?

22. Férfiak várható élettartama 1965-ben és 1992-ben Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

23. Nők várható élettartama 1965-ben és 1992-ben

24. Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? • 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában • Várható élettartam Magyarországon: • Férfiak 68.6, nők 76.9 • Várható élettartam Ausztriában: • Férfi 76.4 - 7.8évvel tovább élnek, • Nők 82.2 - 5.3évvel tovább élnek

25. Probléma • A 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget

26. Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

27. Idő előtti halálozás: • Miért halnak meg 69 éves kor alatt a férfiak közül ma sokkal többen, mint 1965-ben? • Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 70. évüket: • az egészségügyi ellátás minden nehézség ellenére igen jól teljesített eddig!

28. Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

29. Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők ·viszonylagoslemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·    Beck Depresszió Skála, ·   Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·   alkohol ·   drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek

30. A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei a korai halálozással kapcsolatban: • 2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. • A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt • A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig

31. Statisztikai módszer • Logisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk, • majd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint

32. Az egészségi állapot önbecslése: • Igen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán) egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül • a férfiak 42 %- t • a nők 36 % -t. • A munkaképesség csökkenés aránya • 88 % volt a meghalt férfiak, • 74 % volt a meghalt nők között • Mi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a 40-69 éves korosztályban? • A kezelt betegségek aránya igen alacsony volt, főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!

33. Az egészségi állapot önbecslése és a munkaképesség csökkenés összefüggése a 69 év alatti halálozással életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

34. A korai halálozás összefüggései a társadalmi-gazdasági helyzettel: • Az érettséginél alacsonyabb iskolázottság a férfiak esetében 1.8-szor magasabb halálozási kockázattal járt együtt • a magasabb iskolázottság a nőknél nem volt szignifikáns védőfaktor ebben a korcsoportban • Kérdés: melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás • „toxikus” összetevői a férfiak esetében?

35. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint: • Svájc 85,0 % • Írország 84,1 % • Belgium 78,2 % • Dánia 77,8 % • Ausztria 77,1 % • .. • Spanyolország 64,4 % • Franciaország 62,1 % • Olaszország 64,2 % • Németország 59,2 % • Szlovénia 56,4 % • Lengyelország 55,2 % • Cseh Köztársaság 54,3 % • Portugália 51,2 % • Magyarország 45,4 %

36. Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a Hungarostudy 2006követéses vizsgálat szerint

37. Eurpai Uniós keretszerződés a munkahelyi stressz megelőzésére • 1999. finn elnökség idején az első munkaértekezlet • 2001. Brüsszel • A stresszel és depresszóval kapccsolatos problémák Európában • 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress • konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteséget jelentett évente a 15 EU tagállamban

39. A munkával kapcsolatos krónikus stressz megelőzésének fontossága • Az Európai Unió keretszerződésben írta elő a tartós munkahelyi stressz megelőzésének követelményét a munkahelyek számára • nem a kihívások, hanem a bizonytalanság, önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly tartós felborulása • a GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban • a munkahely elvesztésének veszélye a férfiak esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással és halálozással járt akkor is, ha az adatokat kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint

40. Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat alapján

41. Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006követéses vizsgálat szerint 2006-ban

42. Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

43. A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között: • Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, • a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt • szignifikáns védőfaktor: • házastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor

44. A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a nők között: • elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás • családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb veszélyeztető faktor a nők számára • Egyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben

45. Magatartás és korai (40-69 év) halálozás összefüggései: • A 40-69 éves korosztályban a férfiak között • a dohányzás 2-szer magasabb halálozással, • a rendszeres sport háromszor alacsonyabb korai halálozással jár együtt • ezek is összefüggnek a pszichológiai állapottal

46. Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?

47. Lelki egészség és a korai halálozás kockázata (OR) az életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

48. A negatív lelkiállapot kockázati szerepe • A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, • Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt • az anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti • a reménytelenség mindkét nem esetében 3-szoros kockázati tényező • érdekes módon a nők esetében a boldogtalanság és a negatív érzelmi beállítódás, mint személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal

49. A pozitív tényezők védő szerepe • Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, • valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor • a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor • A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek • az élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

50. A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között: • 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya • mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, • 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. • A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében • Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!