250 likes | 423 Views
EFQM modell alapján történő önértékelés a Kodolányi János Főiskolán. Minőségbiztosítási és Akkreditációs Iroda Irodavezető Kodolányi János Főiskola. Mócz Dóra. A 21. század kultúrája: minőségkultúra. 90-es évek: a minőség évtizede Nemzeti minőségbiztosítási rendszerek megjelenése
E N D
EFQM modell alapján történő önértékelés a Kodolányi János Főiskolán Minőségbiztosítási és Akkreditációs Iroda Irodavezető Kodolányi János Főiskola Mócz Dóra
A 21. század kultúrája: minőségkultúra • 90-es évek: a minőség évtizede • Nemzeti minőségbiztosítási rendszerek megjelenése • A kiszámítható minőség, mint kulcskérdés: • A tudástársadalom évtizede: megnövekedett elvárások a minőség irányában európai, nemzeti, regionális és helyi szinten • Európai felsőoktatási és kutatási térség: megnőtt mobilitás, partnerség • Felsőoktatási globalizáció: az üzleti felsőoktatási szektor felemelkedése és a nemzeti felsőoktatási piacok • Európai Egyetemek Szövetsége Minőségkultúra projekt (88 egyetem, 33 ország) szolgáltatások világszínvonalú ellenőrzése: globális minőségbiztosítás
Magyarországi felsőoktatási minőségkultúra • Tízéves múlt • 1993 MAB felállítása • A MAB fő funkciója: a felsőoktatási intézmények, a képzési programok, az oktatók akkreditációja, az állami elismertség kategóriájának megteremtése • 1994/95 első akkreditációs ciklus- főként program akkreditáció- az intézményi akkreditáció felszínes- nincs valódi autonómia, hiányzó menedzseri képességek, hiányzó minőségbiztosítási rendszerek a felsőoktatásban • 2001 kísérleti minőségi program az Oktatási Minisztérium részéről: 5 intézmény részvétele, köztük a KJF • 2002 kormányváltás, a program elakadása • 2004 HEFOP: DF-KJF-MAB-MMT a felsőoktatási nemzeti minőségrendszer megteremtése • 2006 Ftv. 21§ (1) bek., 78§ (1) bek. minőségbiztosítási program készítése az intézményekben
A MAB által az intézmény megítélésénél figyelembe veendő szempontok • Rendszerszerű minőségbiztosítás: működtetési feladatok, a küldetés és a stratégia meghatározása, szabályozás dokumentáltság, rendszeres értékelés, beavatkozások • A felsőoktatás struktúrájához igazodó minőségbiztosítási szervezet: • tanácsadó testület: intézményi minőségbiztosítási és értékelési bizottság • az operatív és adminisztratív feladatokat ellátó szervezet: minőségbiztosítási iroda • A működés eredményét megtestesítő, vagy változást mutató paraméterek: intézményi mutatók, tudományos terület-kutatás, szaki szintű mutatók • Az intézet vezetőinek vezetési stílusa • Az intézmény emberi erőforrásainak tervezése, irányítása, továbbfejlesztése • Erőforrások kezelése • A folyamatok (oktatás, kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése • Partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről
Az önértékelés és a stratégiai fejlesztés összekapcsolása a Kodolányi János Főiskolán • A főiskolai oktatás folyamat alapú rendszere kialakítása • Minőségi szervezet felállítása(Akkred. és Minőségbizt. Bizottság, Minőségbizt. és Akkred. Iroda , minőségi főigh. feladatkör), • Minőségi értékek megfogalmazása, • Minőségfejlesztési program • Minőségi akciók • Minőség monitoring rendszer • Kísérleti minőségi mérési programok • A minőségi program célja: • Az oktatási folyamatok újjászervezése • Az ETCS rendszer bevezetése • Internet-alapú hallgatói adminisztrációs rendszer kialakítása • komplex hallgatói-szolgáltatási (tanácsadási, jóléti, mentori és wellness programok kialakítása
Akadémiai minőség a KJF-n • 1998 első akkreditáció: a KJF minőségrendszerének megalapozása. • Alap: önértékelési rendszer • Programelem: önálló kérdés volt az intézményi minőségbiztosítási rendszer megléte • Az EFQM modell felsőoktatási rendszerének kialakítása • MAB Látogató Bizottság- nagyon jónak értékelte • Kiemelkedő: a külső kockázatviselők, a regionális szereplők megjelenése a rendszerben • 2000 1. stratégiai terv, melyben a minőség rendszer kiépítése szerepet kap • 2006 2. stratégiai terv, melyben az önértékelés eredményei felhasználásra kerülnek
2003-ban a KJF megpályázta a megyei minőség díjat, az EFQM alapján és elnyerte szolgáltatási kategóriában
Az EFQM modell alapján történő önértékelés folyamata, eredményei
A HEFOP pályázat keretében végzett önértékelés csomópontjai • 2005 augusztus: vezetői döntést követően, az önértékelési munka előkészítése, megtervezése, a Magyar Minőségfejlesztési Központ tanácsadói szakmai támogatásával. • Vezetői döntés született az önértékelés módszerére vonatkozóan. A döntés alapján díj-típusú önértékelés végzését tűztük ki célul. • 2005 szeptember: képzés, felkészítés a szükséges interjúkra, részletes munkaterv kidolgozása. (Előadások, részletes konzultációk a team tagok számára). • Kvalifikációs file elkészítése az EFQM pályázati előírásai szerint, beadási határidő: 2006. február 15. • A team tagok, a team vezetők, a szintetizáló team munkájával, a teljes EFQM modell szerinti önértékelés elkészítése 2006. március 31-ig. Formai feltételek: a modell minden kritériumának, illetve alkritériumának kidolgozása, maximális terjedelem 75 oldal, angol nyelv.
A képzés befejezése és a munkaterv egyeztetését követően megindult az egyes kritériumok kidolgozásában résztvevő team-tagok munkája: az alkalmazott módszerek összegzése, adatok gyűjtése, eredmények, 3 éves trendek előállítása, a modell kritérium rendszere szerint. • Az egyes kritériumok teljes anyagának összeállítása a team vezetők által. (Nyers szöveg) Az egyes kritériumok közötti összefüggések ellenőrzése, az egyes kritériumok terjedelmének pontosítása. • A szöveg angol nyelvi ellenőrzése. • A teljes anyag tudományos rektor-helyettes által történő véglegesítése. • A pályázatnak az intézményvezetés által történő áttekintése, elfogadása. • A pályázat a szükséges példányszámú dokumentumainak elkészítése, postázása a pályázati határidőnek megfelelően megtörtént. • A KJF Európai Kiválósági Díj pályázatát az EFQM befogadta, helyszíni szemlére június 19-21. között kerül sor a Kodolányi János Főiskolán.
A minőségi infrastruktúra a KJF-n • KJF Szenátus: • Dönt a minőségi programokról, a minőségi szolgáltatási rendszerről, a minőségfejlesztés megvalósításáról, a minőségi szervezetről, a minőségi akciókról, a képzési programok auditjáról. • Akkreditációs és Minőségbiztosítási Bizottság • Meghatározza a stratégiai fejlesztésből fakadó minőségi feladatokat, dönt a minőségi tervezésben. Meghatározza saját munkatervét, a minőségi méréseket, a folyamatok minőségi értékelését. Megállapítja a szolgáltatások minőségi standardjait, az éves mérések rendszerét. Az AMB tagja az intézményt fenntartó ÖFKA kuratóriumának 2 tagja, egy külső akadémiai minőségi tanácsadó.
Minőségbiztosítási és Akkreditációs Iroda • A MAI kialakította a minőségszolgáltatási infrastruktúrát, standardizálta az éves adatgyűjtési rendszert, rendszeres tanácsadás a szakok képzésében a minőség programokhoz, belső képzési rendszer kialakítása. • Felelős az akadémiai intézményi audit, a program audit, a modul monitoring, a tematikus és folyamat, az oktatói audit kérdésekben.Szervezi a hallgatói értékelést, kifejlesztett egy hallgatói charta rendszert. • Kodolányi Európai Integrációs Kutató és fejlesztő Intézet • A Felsőoktatási Minőség és Kultúra Kutatóműhely végzi a hazai, regionális, európai és globális elemzéseket, trendkutatás, minőségi rendszerkutatás, nemzetközi szervezeti tagság a feladata. • 2002 közép-európai minőségszeminárium • 2003 konferencia a felsőoktatás regionális szerepéről • 2004 részvétel a brüsszeli minőségfórumon • 2005 január Bergen EFQM Ecop a KJF minőségi rendszerének bemutatása • 2005 április Isztambul EFQM Ecop kutatóhálózati ülés • 2005 junius 12-15 Sheffield globális minőségkonferencia előadás • 2005 október EFQM Ecop székesfehérvári ülése • Nemzetközi minőségi tagságok • INQAAHE, EFQM, AQUIN, ECA, EPSNET, ENCATC, ESWA
Minőségi értékek a KJF-n • A KJF célja: pozícióinak megőrzése a magyar felsőoktatásban, a Világbank program által előírt minőségmutatók révén • Nemzetközi hálózatokba való betagolódás • A minőség nemzeti, nemzetközi rendszereibe való betagolódás • Mérésen alapuló minőség: minden szolgáltatásunk mért, érzett, külsőleg auditált Minőségi módszerek a KJF-n • SWOT analízis, RADAR logika - PDCA, tanácsadók, képzés – teljesítmény kompetencia mérések • versenytársakkal való összehasonlítás - ötletbörze – programok benchmarkingja • akkreditációs benchmarking - elégedettség mérés – szolgáltatások GAP analízise • kompetencia analízis – szervezeti egységek, partnerek – interjú, narratíva, diskurzus analízis • működési GAP analízis – folyamatok elégedettség vizsgálata – komplex monitoring
A KJF MAI szolgáltatási alapelvei • A minőségi értékek elfogadtatása (a céloknak alárendelt minőség); • A minőség, mint felsőoktatási szakmai felelősség; • Tanuló szervezet modell; • A minőségről való informáltság, nyitottság; • Tervezett és szisztematikus minőség; • A külső környezet teljesítményéhez mért belső fejlesztés • Minőségciklus kialakítása a KJF-n a PDCA elv alapján • Cselekvés az értékelést, a visszajelzést követően
Minőségciklus a KJF-n • Minőségtervezés • Éves munkaterv alapján, a stratégiai terveknek alárendelten • Minőségi akciók • Megvalósítási tervek, akciók, fókuszvizsgálatok, mérések, kutatás, elemzés, pályázatok, külső audit • Minőségértékelés • Rövid és hosszú távú célok alapján.A folyamatok áttekintése, elemzése. • Minőségjavítás • A tervek, programok korrekciója, átértékelése.
Összegzés: az intézményi önértékelés eredményei 1. Minőségi programok, stratégiai minőségi tervezés és szolgáltatás • A KJF integrálta az oktatásba, a kutatásban és a tanácsadásban a minőségi stratégiaiszemléletet és szolgáltatásokat • Koherens minőségprogramja van • Tutoriális rendszer a hallgatói tanácsadásban • Az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak kialakítása • A tanszékek felelősek a programok minőségéért • Stabilizált és elkötelezett oktatói állomány • Holisztikus hallgatómenedzsment rendszer • Interdiszciplináris szakmegközelítés
2. Minőségi szolgáltatások • Új operatív és szolgáltatói csoportok • Állandósultak a minőségdiskurzusok • Családias szolgáltatási atmoszféra • Gyorsreagálási rendszer: 3 napos ügyintézés • Változás és áttörés menedzsment filozófia • A kapacitások folyamatos fejlesztése, a tanszéki kompetencia fejlesztése • Elkötelezettség a minőség iránt a legmagasabb vezetői szinten • Elkötelezettség a magas fokú minőségi szolgáltatások iránt
3. A stratégiai céloknak megfelelő szervezet • BA, MA, doktori program fejlesztés • Modularitás az oktatásban • Tantárgyi portfólió • Megbízható standardizált oktatási folyamatok • Fogyasztóorientált szolgáltató kultúra • Világos egyértelmű információk diákoknak, szülőknek, foglalkoztatóknak • A programok állandó javítása • Legjobb példák átvétele • Új, a hallgatók, oktatók, szolgáltatók, és adminisztratív személyek érdekeit integráló szervezeti kollektív identitás kifejlesztése
4. Menedzsment a minőségért és nem a minőség menedzsmentje • A tanszékek képessé tétele a minőségi programokra (program portfoliók) • A tanszékek képessé tétele a minőségi programkivitelezésre (tanszéki portfóliók) • Az oktatók képessé tétele a magas minőségi oktatásra a képzési filozófia, módszerek, kutatási és tanácsadási kiválóság révén (oktatói portfólió) • A hallgatók tanulási kompetenciáinak fejlesztése (hallgatói portfóliók)