Magyarország kék aranya Fenntartható ásvány- és termálvíz felhasználás

1. Magyarország kék aranyaFenntartható ásvány- és termálvíz felhasználás GEYC Project 2006

2. Tartalomból • Földrajzi háttér • Ásvány- és termálvizeink felhasználása a múltban • Jelenlegi felhasználásuk, hasznosításuk • Természeti kincseink védelme • Fenntartható felhasználásuk

3. A magyar felszínalatti vizeink jelentősége • A magyar karsztvizek fiatalok. • Termálvizeink mélyebb rétegekből törnek fel és koruk idősebb. • Felszínalatti vizeink fő összetevői : • A víz korát a Föld mélyében töltött idő határozza meg. • Minél mélyebbről tör fel a víz, annál forróbb és annál magasabb az ásványtartalma. • Minél magasabb az ásványtartalma, annál nagyobb a gyógyászati jelentősége. • Hazánkban mintegy 150 meleg vizes gyógyfürdő van NaHCO3, NaHCO3Cl, Ca(HCO3)2, Mg(HCO3)2.

4. Földrajzi fekvése • Magyarország a Kárpát-medencében fekszik. • A Kárpát-medence önálló vízgyűjtő terület. • A szomszédos országok vízgazdálkodása, víztisztítása, a lehullott eső mennyisége határozza meg hazánk vizeinek állapotát.

5. Ásványvizeinkhasznosításának történeti áttekintése • Római fürdőkultúra • Gyógyvizű források felkutatása a középkorban • Pompás török fürdők • Megkezdődött a hazánk területén lévő felszínalatti ásványvizek összetételének vizsgálata. • Elkészült vizeink hivatalos balneológiai térképe. 1763-tól a termálvizek új hasznosítása: • Kitaibel Pál balneológiai kutatásai során a geológia és a kémia kapcsolatát vizsgálta • Chyzel Kornél elkészítette Magyarország fürdőtérképét.

6. A víz adta örömök száz évvel ezelőtt és ma • A magyar fürdőkultúra születése. • 1911: „Útikalauz Magyarország fürdőhelyeihez” - 86 fürdőhellyel. • A termál- és az ásványvizek megkülönböztetése. • Az első világháború után Magyarország elveszítette ásvány- és termálvíz forrásainak döntő részét. • A második világháború után a még megmaradt forrásokat is alig hasznosították. • Az 1990-es években a fürdőkultúra újjászületett

7. Akkor és mostMagyarország és Budapest hévízei • Buda római neve: Aquincum, a „vizek városa” • Hazánk forrásainak többségét a XVI század óta hasznosítják. • Naponta 1289 regisztrált termálkút 70 millió liter vizet ad. • Szigorú szabványok alapján határozzák meg a magyar víz minőségét.

8. Budapest gyógyfürdői • A Rudas - és a Király fürdő: • 1565-ig visszanyúló török örökség. A budai pasa Buda várán belül is élvezhette a fürdőzést.

9. Budapest fürdői Lukács fürdő Gellért fürdő

10. Budapest fürdői A leghíresebb fürdő: a Széchenyi fürdő

11. Magyarország egyéb termál fürdői

12. Hévíz • Hévízi-tó – a világ egyedülálló, legnagyobb termál tava.

13. Környékünk vizei

14. Geotermikus energia • A termálvizet fűtésre is felhasználják. • A kitermelt termálvíz 44%-át hasznosítják fűtésre a városokban, az iparban és a mezőgazdaságban.

15. A termálvíz fenntartható kezelése A már felhasznált termálvíz kezelése • A növekvő Na és egyéb sótartalom komoly változásokat okozhat a természet sóháztartásában. Gyakran vetnek ki környezetszennyezési bírságot. • A felszíni vizek ökoszisztémájában okozott káros következményeket csak szigorú szabályozással lehetne minimalizálni.

16. A fenntartható termálvíz használatA kiemelés okozta problémák • Gondot okoz az egyre növekvő mennyiségű vízkiemelés. • Megfigyelő kutak létesítése. • 80-as évek végétől korlátozták a vízkiemelés mennyiségét. • 90-es évektől Hévíz térségében jelentős javulás következett be. • 90-es évek közepétől ellenőrizhetetlen, pazarló a vízkiemelés. • Új megoldási javaslatok: • Zárt rendszerben visszainjektálják a termálvizet. • További kutatások ösztönzése. • Elengedhetetlen a termálvizek védelmének kormányszintű képviselete és felhasználásának ellenőrzése.

17. Magyarországi ásványvizek • Az ország területének 80%-a alatt karszt és ásványvíz készlet található. • Hazánk területe alatt található ásványvizeket kémiai összetételük és • gyógyhatásuk szerint csopottosítják. • 19 legmeghatározóbb és több kisebb ásványvíz kitermelő működik. • Jelentős az ásványvíz exportunk. • Ásványvizeink palackozása kiterjedt.

18. A magyar ásványvizek fogyasztása • Szerte az egész világon vásárolható a magyar ásványvíz.

19. Változás a magyarországi ásványvíz fogyasztásban • Régen az ásványvízen gyógyhatású vizet értettek. • Ma ivóvizet vásárolunk ásványvízként. • Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az ásványvíz fogyasztásunk. • 2002-ben:50 l/fő • 2005-ben: 70 l/fő • Magyarok a szénsavas ásványvizet kedvelik (ásványvíz fogyasztásunk 80%-a)

20. Összefoglaló • Mint termálvizeinket, mint ásványvizeinket az ókor óta ismerjük. • Magyarországon a termálvizes fürdőknek és az ásványvíz fogyasztásnak nagy történelmi hagyománya van. • A II. világháború után elhanyagolták ásvány- és gyógyvizeinket. • 1990-es évek óta az ásványvíz fogyasztás ugrás szerűen megnőtt (0-ról 70 l/főre). • Törekvések a termálvizek környezetbarát hasznosítására. • Fenntartható hasznosítás számos kérdést vet fel.

21. Köszönjük a figyelmet!