Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kertészek Földje AE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kertészek Földje AE A jövő záloga a Kertészek Földjén Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Kertészek Földje AE – Összefoglaló a térségről A(z) Kertészek Földje AE területe 19 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,014 fő, a városokban élő lakosok száma 13,266 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 28 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 29%-a, 8 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Kertészek Földje AE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 47,014 Mezőkovácsháza 6,817 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 19 Battonya 6,449 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Újkígyós 5,708 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 17 Medgyesegyháza 4,009 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 5 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 28 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 35 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Kertészek Földje AE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 900,044 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 900,044 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 585,503 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 866,987 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 815,402 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 577,034 • Leader vállalkozás fejlesztés • 7 • 704,299 • Leader képzés • 1 • 50,000 • Leader rendezvény • 6 • 368,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 5 • 0 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Kertészek Földje AE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • - magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság és szakképzettség, nagyarányú elvándorlás, elöregedés • - mg-i termelésből származó alacsony jövedelem, a piaci érdekvédelem hiánya • - infrastruktúra elmaradottsága, utak állapota • - kevés számú vállalkozás, melyek többsége "egyik napról a másikra él" • - tőkekerős beruházások hiánya, kockázati hitel hiánya, helyi vállalkozások nem bankképesek • - meglévő természeti és épített örökség, értékek elhanyagoltsága, kiaknázatlansága; • - kulturális értékek elfelejtése, a társadalmi összetartozás érzés, helyi identitástudat, települések népességmegtartó képességének csökkenése • - eü-i helyzet • - meglévő agroökopotenciál megőrzése érdekében a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetkímélő termelési technikák és módszerek alkalmazása, ivóvízbázis fokozott védelme • - megújuló energiák (pl. termálvíz) használata, gazdaság diverzifikálása • - mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása • - mg-i termékekre alapozott kisméretű feldolgozó ipari egységek kialakítása • - természeti és épített értékek turisztikai célú kihasználása • - határon átnyúló gazdasági- kulturális együttműködések kialakítása • - közösségépítés, közösségfejlesztés • - alternatív képzési programok szervezése • - hh rétegek felzárkóztatása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Kertészek Földje AE – A stratégia alapvető célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja a térségre jellemző, főként a kiváló minőségű mezőgazdasági termékek versenyképességének fokozására és a turisztikai potenciál kihasználására épülő olyan helyi gazdaságfejlesztés, mely segítségével magasabb jövedelem érhető el az itt élők számára, illetve megfelelő munkalehetőségeket teremt, ezáltal a vidéki életminőség javulása, a települések népességmegtartó képessége növelése, összességében a térség felzárkóztatása érdekében foganatosított intézkedések fenntarthatósága biztosítható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Térségünk Békés-megye dél-keleti részén, a magyar-román országhatár mentén helyezkedik el. Települései földrajzilag egymással határosak, 47 000 fős lakosságuk 2 városban, 4 nagyközségben és 13 községben él. A feltárt történelmi tárgyi leletek tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, bár írásos bizonyítékok csak a XV. századtól maradtak fenn. A XVI-XVII. sz-i török uralom következtében gyakorlatilag teljesen elpusztult falvak a XVIII-XIX. sz-i betelepítéseknek köszönhetően újra benépesedtek, gyarapodni kezdtek, és megalapozták a környék mai gazdasági-társadalmi viszonyait. A könnyen művelhető, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású termőföldi adottságokra, valamint a munkaigényes növénykultúrák termesztésében nagy szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertész családok kitartó munkájára alapozva megteremtődött a mg-i termelés komoly hagyománya. A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mg-i kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. A régi dohánykertészek hagyományaira építve a helyiek a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk termelői, a dinnyetermelés nemcsak országos, de nemzetközi hírű. Nagyrészt az említett betelepítési akcióknak köszönhetően a települések igen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek. Német, szlovák, tót, szerb, román és cigány nemzetiségűek egyaránt tagjai a helyi társadalmaknak. A formálódó civil kezdeményezések egyre aktívabbnak bizonyulnak e nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzésében, megismertetésében, a lakosság pedig, felismerve a sokszínűségben rejlő szépségeket, lehetőségeket, az összetartozás fontosságát, remélhetőleg egyre befogadóbb lesz értékeik iránt. A gazdasági potenciál a mg-i szektor helyzetének romlásával az 1980-as évek végétől folyamatosan romlott. Az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások nagy mértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és a szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen, napjainkban is a mg-i szektor, és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, s ez jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók, köztük is a fiatalok és szakképzettek aránya. Ennek, és a részben bizonytalan jövő miatti alacsony gyermekvállalási kedv következtében a társadalmak elöregedő-félben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés fenyegeti. Az évek óta forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű, átlagosan 30-35 AK értékű mezőségi talajokkal, kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A legjellemzőbb földhasználati módok a mg-hoz, azon belül is mintegy 90-10%-os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők. Az állattenyésztés leépült, a még működő gazdaságok zárt-tartást alkalmaznak, a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. A meglévő agroökopotenciál megtartása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági elvek érvényesülésének. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van, a napsütéses órák száma országosan is magas, a csapadék mennyisége (575 mm – 625 mm) kevésbé kedvező. Az éghajlat az enyhén kontinentálistól a száraz kontinentális jelleg felé mozdul el, az elsivatagosodás jelei mutatkoznak. A megye nagy részének ivóvízellátását biztosító Maros-hordalékkúp fokozott védelme szükséges, mivel a felszíni vízpótlás nem elegendő mértékű. Örömteli, hogy e napjainkban egyre inkább felértékelődő természeti kincsünket szennyező források nem veszélyeztetik, köszönhetően többek között a helyi termelők környezettudatos munkájának, ill. annak, hogy a térségben hulladéklerakó, szemétégető stb. nem található, a hulladékkezelés szolgáltatók általi elszállítás révén megoldott. Komoly igény és készség mutatkozik a települések vezetőinek körében, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezésekor külön figyelmet kapjon a térség gazdasági jellege és különösen a kertészeti gazdálkodás során keletkezett hulladék, a fóliák különböző típusainak megfelelő kezelése. A biodiverzitás erősítése érdekében elengedhetetlen az alacsony erdősültségi fok javítása, mely a régi, művelésből kivont területek rekultivációja révén megoldható. A megújuló energiák használata (biomassza, szélenergia, napenergia) nem jellemző, a termálvíz kertészeti célú hasznosítására történtek már kezdeti lépések. Az egyéb technológiák alkalmazásának feltétele azok, a meglévő kiváló természeti adottságokra, köztük a jelenleg igen jónak mondható levegő-tisztasági viszonyokra gyakorolt bizonyítottan minimális hatása, és a helyi társadalom egyetértése. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi Puszta és Tompa Puszta, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park részei) és épített értékekben (Szabadkígyósi Wenckheim Kastély), növény-és állatvilága, vadállománya (fácán, fogoly, nyúl, őz) jelentős, ill. jelentősnek volt mondható, azonban e területek napjainkban esetenként rendkívüli módon elhanyagoltak. A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, a feltárások azonban még váratnak magukra. A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 19 településből 17, melyek mindegyike a mezőkovácsházai statisztikai kistérséghez tartozik, és a lakosság mintegy 80%-ának ad otthont, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozik, azokon belül is az utolsó helyek egyikén áll. A területen hagyományosan a mg-i szektor a meghatározó, melynek visszaszorulásával egyenes arányban a gazdasági potenciál is romlott. Az ágazatban elérhető jövedelem és a foglalkoztatottsági arány alacsony. A gabonanövények és kertészeti termékek bekerülési árnál magasabb áron történő értékesítése részben az EU-ban lezajló tendenciák, a nem létező nemzeti érdekvédelem, részben a stabil kereskedelmi hálózatok hiánya, részben pedig a megtermelt áruk alacsony hozzáadott értéke miatt komoly nehézségekbe ütközik, mely az ágazatban jelen lévő természetes kockázaton túl sok esetben vállalhatatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása. Az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) és az arra épülő feldolgozóipar felszámolása szintén lehetetlen helyzetbe hozta az érintetteket. Struktúraváltás nem történt, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen. Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős, nagyberuházó cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A prosperáló folyamatok kihasználása kiépített gazdasági-kulturális-diplomáciai kapcsolatok hiányában egyelőre nem lehetséges. A szakképzett munkaerő igényű ipari vállalatok és szolgáltatások számára a térség munkavállalóinak szerkezete, képzettségi foka nem megfelelő. Betudható ez egyrészt annak, hogy a munkanélküliség és az alacsony életminőség miatt a magasan képzettek és a fiatalok elvándorolnak, másrészt az oktatási rendszer színvonala már az évek óta forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok fenntartásában működő alapfokú intézményekben is romlik, illetve a felnőtt átképzési programok nem korrelálnak a gazdaság igényeivel. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatások, köztük a kulturális-és szabadidős lehetőségek minimumának biztosításán túl érdemi fejlesztésekre külső támogatás nélkül nem képesek. A kulturális és többféle kikapcsolódási lehetőséghez való hozzáférési esélyek szűkülése a helyi identitástudat és társadalom kohéziójának gyengüléséhez vezethet. A térség turisztikai potenciálját jelentő természeti-és kulturális értékei jelentős fejlesztésre, egységes kínálatba szervezésre szorulnak. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 6% 7% Építőipar 30% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 6% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 10% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 23% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 2% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 23% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.9%, ami 3.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.9% • Változás 2003-hoz képest 3.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A rendszerváltás óta lezajlott gazdasági-társadalmi változások egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos rosszabbodása, a munkanélküliség folyamatos növekedése. A szolgáltató szektor térnyerésére a térségben egyáltalán nem került sor, az ipari vállalatokat nemcsak a területen, de a tágabb térségben is leépítették, bezártak többek között a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari vállalatok (húsfeldolgozók, cukorgyár, konzervüzem stb.) is, így jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. E foglalkoztatotti viszonyokra jellemző, hogy egyrészt az ágazatból kinyerhető jövedelem mértéke és annak szakképzettséget nem igénylő jellege miatt alacsony jövedelmet, (minimálbér, napszám) biztosít a munkavállalók számára, másrészt azt is idényjelleggel, amely nemcsak komoly megélhetési gondot jelent a családok számára, de demoralizáló jellege révén káros lélektani hatásokkal is járhat. A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. A magasabb képzettséget vagy speciális szakértelmet igénylő vállalkozások (köztük a fenntartható mg-i termeléshez is szükséges innovatív, vagy informatikai-technológiai jellegűek) megtelepedését egyéb más körülményeken túl a munkaerő piac jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje sem segíti. A szakképzettek ugyanis (szakmunkások, fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők) a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében elvándorolnak a térségből, az EU-s csatlakozással akár az országból is, az aktív korú munkanélküliek zömét pedig a már említett, szakképzettséget nem igénylő ágazatok korábbi alkalmazottai jelentik. E rétegek tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküliek, így a munkaerő piacra való visszatérésüket nemcsak az általános gazdasági tendenciák, de az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi leszakadási folyamatokat generálnak. A gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programokon túl e rétegek visszaintegrálását a munkaerőpiacra és a társadalomba humán oldalról történő megközelítéssel is segíteni szükséges. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, a lifelong learning szemlélet és a versenyképes tudás fontosságának hangsúlyozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A térség katasztrofális helyzetben lévő közúthálózata, a vasúti hálózat infrastrukturális állapota és bizonytalansága, a tömegközlekedési rendszer kedvezőtlen szervezettsége a földrajzi tekintetben a munkahelyekhez közel élők ingázását is megnehezíti, a távol élőket pedig egyenesen kizárja a vérkeringésből. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Battonya székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,409 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Pannon Lúd Kft. • Mezőkovácsháza • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • 425 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • ÚFA Bt. • Újkígyós • 2020 Falemezgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 248 3 • Bercsényi Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. • Kunágota • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 230 4 • Dombegyházi Agrár Zrt. • Dombegyház • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 125 5 • Haladás Plus Kft. • Medgyesegyháza • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 90 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Bánhegyes Agro Kft. • Nagybánhegyes • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 64 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Dózsa Mezőgazdasági Zrt. • Battonya • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 62 8 • Umato Kft. • Battonya • 1823 Alsóruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 59 9 • Szent Erszébet Szeretetotthon • Újkígyós • 8531 Szociális ellátás elhelyezéssel • Közszféra • 55 10 • Agrobar Plus Kft. • Kunágota • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 51 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A mg-i szektor túlsúlya az üzleti szféra szereplőinek vizsgálatából is kitűnik. A lakosság mintegy 20%-a, több mint 9000 fő őstermelőként (is) regisztrálva van, azonban csak mintegy 1/3 arányuk képes ténylegesen megélni e tevékenységéből. A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás közül mindössze 2 ipari jellegű, ami jól tükrözi, hogy a mg. hanyatlása után sem következett be struktúraváltás, sőt, a meglévő feldolgozóipari tevékenységek helyben is, és a tágabb térségben is megszűntek, amely leginkább az állettenyésztésben (baromfi, sertés, szarvasmarha) érdekelteket sújtja. A főleg szántóföldi növénytermesztéssel, integrátori tevékenységgel és néhány helyen kiegészítő jellegű állattenyésztéssel foglalkozó, zömében a régi TSZ-ek átalakulásával létrejött mg-i vállalkozások bár helyi szinten viszonylag nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak, többségüket idényjelleggel, minimálbéren. A legnagyobb foglalkoztatók között bár nincsen a kertészeti ágazathoz tartozó, e terület kiemelkedő jelentőségű a térség szempontjából. A helyi termelők évek óta az értékesítési lehetőségek beszűkülésének problémájával küzdenek. A kiváló minőségű, így magasabb előállítási költségű termékek egyrészt a feldolgozó ipar, másrészt a kiépítetlen kereskedelmi hálózatok és kialakulatlan érdekközösségek, valamint a napjainkban kötelező egységes marketingstratégia hiányában alacsony feldolgozottsági fokon és hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ami nagyságrendileg kisebb elért jövedelmet eredményez. Az alacsony jövedelmezőség komoly mértékben megnehezíti a versenyképességhez szükséges fejlesztések önálló megvalósítását. A vállalkozások forrásfelvevő képessége a szükséges önerő, a bankképesség, a kockázati tőke hiánya miatt jelenleg nem megfelelő, a versenyképes tudás és a megfelelő piaci pozíciók megszerzéséhez a gazdák szemléletváltását is elő kell segíteni. A komoly befektetést igénylő beruházások érdekében szükség van a termelők, vállalkozók együttműködési készségének és forrásabszorbciós képességének különböző módszerekkel történő fokozására. A munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére a szükséges kormányzati intézkedéseken (járulék csökkentés, oktatási rendszer reformja) túl helyi szinten mindenképpen indokolt a potenciális munkavállalók és főleg a tartósan munkanélküliek olyan irányú szakképzése/átképzése, hogy az a gyakorlatban is megfeleljen a gazdasági igényeknek. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, a vasúthálózat korszerűsítéséig, a közlekedési rendszer átszervezéséig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A lakosság vásárlóereje az utóbbi években folyamatosan csökken, s ez a helyi mikro-és kis vállalkozásokat is fenyegeti. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 9 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Vallással kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 15 Sporttal kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 36 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 16 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 12 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség civil szerveződései viszonylag jól reprezentálják a helyi társadalmat, illetve tükrözik az elmúlt évek társadalmi változásait. A társadalmi szervezetek között a legnagyobb számban a különböző nyugdíjas klubok és mozgáskorlátozott szervezetek vannak jelen, melyek összetartó közösségeket jelentenek, és több esetben hálózatos rendszerben (pl.: egy megyei szervezetnek helyi fiók szervezetei vannak) működnek, ami egyfelől biztosíthatja a térségi helyzetre való rálátásukat, esetenként azonban lassíthatja a helyi igényekre való gyorsabb reagálást. Az egyes társadalmi csoportok segítésére, sok esetben sajnos segélyezésére több szervezet is alakult (pl.: nagycsaládos egyesületek), melyek munkáját az elérhető, főként anyagi lehetőségek korlátozottsága megnehezíti. Általános és negatív tendencia, hogy a civil szervezetek nagy többsége önkormányzati támogatás hiányában nem képes az önálló fennmaradás feltételeinek biztosítására (de! van néhány üdítő kivétel), a helyi igazgatási szervek forráshiányos gazdálkodása pedig egyre kisebb mértékben engedélyezi e tevékenységek érdemi támogatását, és a jelenlegi gazdasági környezetben a magán adományok mértéke is csökken. E tényező sport-és szabadidős tevékenységekre specializálódott szervezetekre gyakorolt veszélyeire külön figyelmet kell fordítani. A szükséges pénzeszközök előteremtését ezen kívül az e szervezetek számára különböző alapokból elérhető források viszonylag kis mértéke és esetlegessége, illetve az azok megszerzéséhez napjainkban szükséges szemléletmód és módszerek alkalmazásának, az ehhez megfelelő humán erőforrásnak a hiánya is nehezíti. Az anyagi lehetőségek korlátozottsága kihatással van a civil kezdeményezések aktivitására, motiváltságára is, melyen azonban egy kifejezetten számukra kialakított többfunkciós közösségi tér érdemben tudna javítani. Kifejezett érdekvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó szerveződések elenyésző számban vannak jelen, de legalábbis a települések polgárőr egyesületein kívül nem intézményesedtek, holott megjelenésükre, munkájukra nagy szükség lenne. A települések és a térség életében legmeghatározóbb és igazán karakteres civil szervezetek a kulturális, hagyományőrző és művészeti tevékenységek támogatására szakosodott egyesületek, alapítványok. E szervezetek munkája széles körű, az alternatív gyermekprogramoktól kezdve a történelmi, néprajzi hagyományok ápolásán keresztül a különböző korosztályok kikapcsolódására, szórakozására alkalmas rendezvények szervezéséig számos területre kiterjed. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A térség német, szlovák, román, szerb nemzetiségei is egyre aktívabbnak bizonyulnak kulturális hagyományaik megőrzésében, megismertetésében. A helyi társadalom összetartozását, boldogulását kiemelt feladatukként kezelik az egyházak helyi szervezetei is. Örömteli tény, hogy a néhány évvel ezelőtt a Medgyesegyházi Fiatalokért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére térségünkben is elinduló LEADER Program egyre nagyobb népszerűségnek örvend a térség gazdasági-társadalmi felemelkedéséért tenni akarók körében. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,960 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 48,974 48,651 48,181 47,611 47,014 Éves változás -570 -597 -323 -470 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,960 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térség 19 települése 47 014 lakosnak ad otthont, mintegy 2000-rel kevesebb főnek, mint 2002-ben. A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás (kiemelkedő a magasan képzettek, szakképzettek és köztük is a fiatal elvándorlók száma), másrészt a halálozási ráta születési rátánál való magasabb aránya. Ez utóbbi tendenciát nemcsak a korunkban végbemenő társadalmi változások (a nők szülési életkora több évvel kitolódik), de a térségben elérhető alacsony jövedelmek, megélhetési problémák miatti alacsony gyermekvállalási kedv is erősíti. A lakosság korösszetétele, bár csak néhány % ponttal tér el az országos átlagtól, nem kedvező, az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és közép távon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti. A kedvezőtlen változásokat a térség betelepülői sem képesek pozitív irányban befolyásolni, mivel ők általában az ország más területeiről az „olcsóbb élet” reményében ideköltöző, jellemzően hátrányos helyzetű rétegek tagjai – megélhetési migráció. E csoportok a rendszerváltáskori és az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások hatására a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közé tartozók számát növelik a térségben. E leszakadó rétegek között is külön figyelmet érdemel egyrészt a gyermekek ill. fiatalkorúak magas száma, másrészt a roma kisebbség egyre növekvő aránya, és az, hogy integrációjuk, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedésük, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére, a versenyképes tudás és az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a térségben közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyaránt alatta marad az országos átlagnak. Az országos társadalom-politikai érdekeken túl szintén életminőség javító célzattal kell figyelmet szentelni a tudatosan egészséges életformák népszerűsítésének, a mentális egészség megőrzésének, a megérdemelt pihenésüket töltő idősebb korosztály gondozásának. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A demográfiai folyamatokból és a térség gazdasági szerkezetéből (fizikai munkavégzést igénylő mg-i szektor túlsúlya, munkanélküliség következtében kialakult életvezetési problémák, idősebb generációk „beidegződései”) adódóan az egészségügyi és szociális ellátás, azon belül is a járóbeteg- és háziorvosi ellátás megfelelő színvonalú biztosítása a helyi önkormányzatokra ró szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 19 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak, melyek finanszírozását a forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok a demográfiai folyamatok és a növekvő munkanélküliség, valamint a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek megoldani. Egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének. A gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van a térség közlekedési állapota. A minden tekintetben történő megközelíthetőséget „biztosító” közúthálózat tragikus állapotban van, a helyi gazdasági igényekhez igazodó (nyári időszakban jelentősen megnövekedett tehergépjármű forgalom, mg-i munkagépek) felújítása nem halogatható tovább. Az elavult vasúthálózat szintén fejlesztésre, ezen túlmenően pedig a tervezett bezárással szembeni védelemre szorul. Néhány nagyobb település megközelíthető vasúton, a jellemzőbb azonban a helyközi autóbusz-járatok léte. A tömegközlekedés rendszere a lakosság igényeit és a közúti közlekedés szerkezetét sok esetben nem veszi figyelembe, így többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást és a lakosság mobilitását is megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett katasztrofális állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást. A gazdasági visszaesés és az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei következtében a kül. szolgáltatások mennyisége és minősége is csökkenő tendenciát mutat (legfőképpen a kis községekben), mely egyértelműen kedvezőtlen módon hat az életminőségre, így a települések népességmegtartó képességére. A kulturális, oktatási, szociális, szabadidős-és sportlétesítményekről és középületekről néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy leromló állapotban vannak, ennek következtében kevésbé funkcionálisak, több helyen egyáltalán nem elérhetőek. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. Örömteli, hogy a települések Művelődési Házai az oktatási intézmények munkatársaival és az aktív civil szervezetek képviselőivel karöltve „minden körülmények között” nagy figyelmet szentelnek az alternatív közösségi programok szervezésének, lebonyolításának. A gazdag természeti és épített örökség, értékek, vadászatra, halászatra, lovas sportokra alkalmas, igaz fejlesztésre szoruló infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása nemcsak a helyi identitástudat erősítése, de a turisztikai potenciál kiaknázása miatt is kiemelten fontos. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.08 0.13 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 8% 8% 4% 20% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Almáskamarás • Község • 990 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 30.35% • 222,433 • 0.000 • 0.000 Battonya • Város • 6,449 • Közszféra • 16.15% • 392,042 • 0.064 • 0.195 Dombegyház • Nagyközség • 2,362 • 13.90% • 341,527 • 0.000 • 0.275 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Dombiratos • Község • 687 • 26.43% • 249,672 • 0.000 • 0.000 Kaszaper • Község • 2,107 • 12.00% • 401,680 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kevermes • Nagyközség • 2,277 • 20.94% • 265,715 • 0.000 • 0.131 • Közszféra Kisdombegyház • Község • 555 • 19.00% • 260,700 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kunágota • Község • 3,054 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 20.80% • 239,184 • 0.000 • 0.000 Magyarbánhegyes • Község • 2,529 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.02% • 344,062 • 0.000 • 0.000 Magyardombegyház • Község • 304 • 21.64% • 198,080 • 0.000 • 0.000 Medgyesbodzás • Község • 1,202 • 35.00% • 278,960 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Medgyesegyháza • Nagyközség • 4,009 • 13.00% • 298,395 • 0.000 • 0.070 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mezőkovácsháza • Város • 6,817 • 9.74% • 430,215 • 0.401 • 0.060 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagybánhegyes • Község • 1,449 • 12.30% • 411,231 • 0.000 • 2.043 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagykamarás • Község • 1,642 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 17.00% • 229,155 • 0.000 • 0.000 Pusztaottlaka • Község • 429 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.01% • 249,496 • 0.000 • 0.000 Szabadkígyós • Község • 2,845 • 10.90% • 460,499 • 0.219 • 0.168 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újkígyós • Nagyközség • 5,708 • 6.82% • 451,896 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Végegyháza • Község • 1,599 • 21.47% • 278,120 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések egy mondatos jellemzése 1/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, illetve az őstermelők és családi gazdálkodók nem jutnak időben a megtermelt áru ellenértékéhez, emiatt a következő gazdasági év megkezdése és megszokott életvitelük fenntartása bizonytalanná válik. Rossz minőségű utak (megközelítés). Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, ahol 18 fő dolgozik. Más több embert foglalkoztató vállalkozás nincs.” • „Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, illetve olyan kormányzati intézkedések léte, melyek védik a termelőket és terményeiket, megteremtve a biztonságos termelést a növénytermesztésben és állattartásban. Az utak kiépítése.” • Almáskamarás • „Magas munkanélküliség (az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató:268 fő), szociálisan hátrányos helyzetű réteg nagy aránya, csökkenő és elöregedő népesség, kevés számú és viszonylag fejletlen kkv, az alapszolgáltatások fejlesztésre szorulnak, település középületeinek egy része leromlott állapotban van, civil szervezetek alacsony szervezettségi foka, kevés az idelátogató turista.” • „Munkahelyteremtés, kkv-k fejlesztése, jó adottságú termőföld, mg-ra épülő feldolgozóipar, valamint diverzifikáció, határon átnyúló együttműködés, turizmus fejlesztése, városfejlesztés, a település természeti, kulturális örökségének megőrzése, alapszolgáltatások fejlesztése, megújuló energiaforrásokra átállás a település energiaellátásában, civil kezdeményezések felkarolása.” • Battonya 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 2/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, elöregedés, infrastrukturális fejlődés foka.” • „Meglévő üres önkormányzati épületek és földterületek hasznosítása.” • Dombegyház • „Egyik legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat. Foglalkoztattottak száma 17 fő. A település út infrastruktúrája rossz. Az ipar hiányzik, fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, de a megtermelt áru értékesítése körülményes és az árak nyomottak. Sokszor az áru kifizetése hónapokat csúszik, ezáltal a következő gazdasági év beruházása bizonytalan és nehézkes.” • „Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, ill. olyan kormányzati intézkedések foganatosítása, melyek védik a termelőket és terményeiket, biztonságot teremtve ezzel a szektorban. A közúthálózat oly módon történő felújítása és korszerűsítése, mely tekintetbe veszi a helyi gazdasági igényeket is.” • Dombiratos 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 3/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Orosháza-Battonya várost összekötő nagyforgalmú út katasztrofális helyzete. A munkanélküliség nagy mértékű aránya.” • „A megújuló energiaforrások (termálvíz) újrahasznosítása fűtésre, szárításra, kertészkedésre (paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, pritaminpaprika, dinnye, virág). 33-40 aranykoronás földek kertészeti termékek (a fent említett növények)” • Kaszaper • „Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és intézményei (statisztikai átlaglétszám: 82fő). Legfontosabb probléma a munkanélküliség, különösen a pályakezdő és az 50 év feletti szakképzetlen munkavállalók körében. Ennek következtében mentális, életvezetési problémák, hagyományok elvesztése (kulturális, termelési). Kilátástalanság, identitástudat csökkenése.” • „Mezőgazdasági termelési hagyományok léte, kiváló minőségű termőföld. Erre alapozott szántóföldi növényi kultúrák termesztése. Energetikai, vegyes felhasználású növények meghonosítása, termeltetése, az itt élők munkakultúrájára, hagyományaira építve.” • Kevermes 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 4/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település halmozottan hátrányos helyzetű település. Semmilyen pályázaton nem tud részt venni, ami önerőt igényel. Nincs megfelelő ipari infrastruktúra. A munkahelyek száma előreláthatólag csak csökkeni fog a közeljövőben. Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen.” • „Kitörési pontok nincsenek a településen.” • Kisdombegyház • „Magas a munkanélküliség, a családok nagy hányada nehéz anyagi körülmények között él. Ez a szociális ellátórendszerre fokozott terhet ró. A település elöregedik, a fiatalok elvándorolnak. A munkaerő képzettsége nem piacképes. Nincs megfelelő közúthálózat.” • „A jó minőségű termőföld. A település közművesítése jó ütemben halad. A működő szolgáltatások színvonala megfelelő, a település egy fajta körzet központ is fekvésénél fogva. Térségi mentőállomással, orvosi ügyelettel rendelkezik, alapfokú közoktatási intézményfenntartó társulás keretében.” • Kunágota 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 5/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, munkalehetőségek folyamatos szűkülése, elvándorlás, alacsony iskolázottság.” • „Munkahelyek létesítése, elvándorlás mérséklése, oktatás körülményeinek javítása.” • Magyarbánhegyes • „Magas és tartós munkanélküliség, a település lakosai "távol vannak a munkahelyektől", mivel a tömegközlekedés jelenlegi rendszere és a közúthálózat infrastrukturális állapota nem teszi lehetővé számukra az ingázást. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat (13 fő), a költségvetés túlnyomó része a szociális kiadások finanszírozásához szükséges. A lakosság elöregedése.” • „Külső támogatások segítségével munkahelyek teremtése, ill. olyan tevékenységek ösztönzése, támogatása, programok beindítása, melyek hozzájárulhatnak a családok önnfenntartó képességének növeléséhez.” • Magyardombegyház 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 6/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nagy a munkanélküliség, %-os aránya nem ismert a családi segélyezés bevezetése óta, mivel csak 1 fő részesülhet rendszeres szociális segélyben. Iskolázottság alacsony. Infrastruktúra fejlesztésre szorul, különösen a települést Orosházával és Medgyesegyházával összeköt út vonatkozásában. Elöregedés és munkanélküliség miatt az önk. szociális jell. feladatai kerülnek túlsúlyba.” • „A meglévő önkormányzati épületek felújítása és többcélú Közösségi Ház kialakítása szükséges. A demográfiai folyamatokra tekintettel a szociális ellátás színvonalának emelése. Infrastruktúrafejlesztés.” • Medgyesbodzás • „Közúti infrastruktúra állapota, foglalkoztatási problémák, vállalkozások kis száma.” • „Úthálózat elérhetősége.” • Medgyesegyháza 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 7/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Infrastruktúra fejletlensége, ipari munkahelyek hiánya, elvándorlás (elöregedő lakosság), magas munkanélküliség, az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató.” • „Mezőgazdaság fejlesztése (szántóföldi növénytermesztés, kertészetek, állattenyésztés, feldolgozóipar, mezőgazdasági csomagoló létesítése), turizmus fellendítése (turistaútvonalak kialakítása, gyógyfürdő), oktatás fejlesztése (kistérségi társulás).” • Mezőkovácsháza • „Fokozatosan elöregedő demográfiai összetétel. Fiatalok elvándorlása. Munkahelyek számának csökkenése. Mezőgazdaságból élők egyre nehezebb helyzete. A településen működő tejüzem 2007. évi bezárásával, az egyik legnagyobb munkáltató az önkormányzat, aki 44 köztisztviselői és közalkalmazotti létszám mellett évente átlagosan 20 fő közmunkást alkalmaz a településen.” • „Hagyományok őrzése, kihasználva a szlovák nemzetiség által kínált lehetőségeket. Mezőgazdaságból élők érdekszövetségekbe tömörítése, a megtermelt termékek piacra jutásának elősegítésével. A helyben való feldolgozottság fokának növelése. A termálfürdőre alapozva, magánszálláshelyek kialakítása, turizmus fejlesztés.” • Nagybánhegyes 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis