1.35k likes | 1.54k Views
Informatika és társadalom. „Az információ korának igazi forradalma nem a hardware-ek, hanem az emberi szellem forradalma lesz. Általa felülmúlhatjuk emberi mivoltukat.” /Frank Herbert/. Informatika „születése”. Társadalmi-gazdasági környezet. II. vh. technikai kérdések.
E N D
Informatika és társadalom „Az információ korának igazi forradalma nem a hardware-ek, hanem az emberi szellem forradalma lesz. Általa felülmúlhatjuk emberi mivoltukat.” /Frank Herbert/ Informatika és társadalom
Informatika „születése” Informatika és társadalom
Társadalmi-gazdasági környezet • II. vh. technikai kérdések. • Jóléti állam válsága. • Gazdasági recesszió. • Női emancipáció kérdései. • Diáklázadások. • Szocialista blokk. • Olajárrobbanás, fenntartható fejlődés. Informatika és társadalom
Technikai fejlődéstörténet • 1900-1918: Elektroncső • 1945-1955: ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ 12 óra működés hibamentesen. • 1948: Tranzisztor /1956 Nobel díj/ • 1958: Nyomtatott áramkörök (miniatürizálás) • 1962: Integrált áramkörök (chip), Moore „törvény” • 1971: Mikroprocesszorok személyi számítógép és más alkalmazási lehetőségek • 198o: szoftverek, mesterséges intelligencia, nagy bonyolultságú IC-k . Informatika és társadalom
A technikai fejlesztés iránya: olyan eszközök és berendezések létrehozása, amelyek közel állnak az emberi tevékenységhez, érzékelésmódhoz és gondolkodáshoz. Következtetések • miniatürizálódás • sebességnövekedés, • árcsökkenés • differenciálódás • funkciónövekedés Informatika és társadalom
Számítógépek és távközlés Távközlés: az elektronikus eszközökkel való információátvitel Kb. 150 év fejlődés. Fejlődését, fejleszthetőségét nemzetközi előírások, kormányszintű döntések befolyásolják. Jellemzője a magas fokú szabványosítás. Telematika A számítástudomány és a hírközlés összefonódása. Az információs gazdaság legjelentősebb ágazata, a fejlődés aktív és önálló tényezője. Jellemzője: száloptikai alkalmazása, egyidejűleg nagy mennyiségű hang, adat és kép továbbítása. Média Tömegtájékoztatási rendszerek. Informatika és társadalom
Tudósok az informatika világából • Kármán Tódor: a rakétatechnika megteremtője • Neumann János: programok tárolása • Shockley-Bardeen-Brattain: tranzisztor • Jack S. Kilby: integrált áramkörök (IC) • Claude E. Shannon: inf. tömörítés, átvitel, tárolás, védelem, feldolg. törvényeit foglalja egységbe. • Norbert Wiener: visszacsatolás /szabályozás és vezérlés/ elméletének alk. Kibernetikus és az emberi közösségek kapcsolata. • John W. Tukey: bit: igen/nem, ill. Az 1/0 kettős döntés • Zhores I.Alferov-Herbert Croemer: 2000. Nobel díj: Félvezetők tökéletesítése és inf. továbbításának gyorsasága Informatika és társadalom
Informatika: az információ rendszeres és automatikus – elsősorban a számítógépek segítségével történő – feldolgozásával és továbbításával foglalkozó tudomány. • Más tudományágak (matematika, logika, elektronika, elektrotechnika) részterületeiből alakult ki, amelyeket az alaptudományok közé soroltak. • Területei:elméleti informatika gyakorlati informatika műszaki informatika alkalmazott informatika Informatika és társadalom
Adatok, tények: • rögzített elemi ismeret, a megismerést szolgálja. Alkalmas a továbbításra, értelmezésre és/vagy feldolgozásra, emberek vagy automatikus eszközök által. • Az adatok akkor válnak információvá, amikor kapcso-lat létesül a különböző adatok között. Informatika és társadalom
Az információ társadalom tudományi értelmezése: • Adatok, tények olyan rendezett összeállítása, amelyeket az emberek következtetés vagy más szellemi tevékenység által hoznak létre. • Értelmezett adat Informatika és társadalom
Az információ jellemzői: • az információk emberhez kötődnek. Csak az emberi percepció (felfogás, érzékelés, befogadás) útján keletkeznek. (Racionalitás és korlátozott racionalitás) Szubjektív alapú. • Az információk terjeszthetők. A szabad áramlás megnövelheti az információ értékét. • Az információk az új technológiák alkalmazásával könnyen és gyorsan szállíthatók. • Az információk sűríthetők. Áramlásuk megfékezhető, irányítható, ellenőrizhető. • Az információk helyettesíthető jellegűek (szubsztinensek), azaz más erőforrásokat helyettesíthetnek, pl. nyersanyag, munkaerő. • Az információk megoszthatóak. Továbbadással nem szűnnek meg. Informatika és társadalom
Tudás(kompetencia) • A szerzett( tanult, tapasztalt) ismeretek összessége , rendszere. • Befogadás, megértés és felhasználás képessége egyszerre. Informatika és társadalom
Az adat, információ, a tudás társadalmi szerepe • Erőforrás (emberi, immateriális érték) • Áru Cél: a tudáskultúra szélesítése. ( társ. értékrend) Az együttes képességek működtetése. Informatika és társadalom
Az informatika eszközeivel tárolt és továbbított adatok, információk rendszerezhetőek visszakereshetőek hozzáférhetőek újrafelhasználhatóak új módon összekapcsolhatóak gyorsan, tértől-időtől függetlenül. Informatika és társadalom
Az információ, a tudás felhasználásának előnye a gazdaságban • megalapozott, körültekintő döntések. • Rövidebb reakcióidő. • Növekvő profit. • Védelem a konkurenciával szemben. • Növekvő termelékenység, csökkenő költségek. • Növekvő piaci részesedés. Informatika és társadalom
Globális információs közmű: • Nyilvános információs infrastruktúra, amely számítógépeket, adatbankokat és kommunikációs hálózatokat foglal magába. • Bárki, bárhol, bármikor képes legyen az általa igényelt bármilyen információhoz könnyen, gyorsan és olcsón hozzájutni. Informatika és társadalom
Kibertér (cyberspace)értelmezése • Az információs és kommunikációs világban megnyilvánuló térfogalom. Tértípusai és alakzatai társadalmi eredetűek, mesterségesek. • „Gondolatvilágunkban létező közös földrajz.” (M. Benedikckt) • Hely nélküli tér, a mozgások pillanatnyiak, a távolságnak nincs értelme. Az áramlások a jellemzői. (Castells) Informatika és társadalom
Kibertér • Tranzakciók, kapcsolatok, gondolatok halmaza. A szimbolikus javak előállításának, cseréjének és értelmezésének a tere. • Globális, dinamikus rendszer. Informatika és társadalom
Kibertér létrehozói és alakítói Önkéntesek alakították, a használók konszenzusán alapul. Az emberek és szervezetek virtuális jelenléte tartja fent, növeli és gazdagítja azt. Informatika és társadalom
Kibertér kultúrája A felhasználók kultúráját, értékét jeleníti meg. Általuk teremtett és egymás között használt beszédmód a jellemző. Informatika és társadalom
Működési jellemzői • Nyitottság. • Központnélküliség. • Helynélküliség. • Szabad identitás. • Hierarchia, az előjogok és tekintélyek elutasítása. Informatika és társadalom
A kibertérben élő egyén • Számítógépes személyiség. • Az egyén sokféle személyiséget ölthet. • A személyazonosságot a szavak és tettek határozzák meg, nem maga a test és annak térbeli helye. Informatika és társadalom
Következménye lehet: • A „labilis én” kialakulása. • Önmegvalósítás. Az egyén gondolkodása, hite, érdeklődési köre alapján új közösségeket és új társadalmi struktúrákat alakíthat ki. Informatika és társadalom
Társadalom és kibertér • Kultúrák közötti kölcsönhatások intenzívvé válnak. Multikultúra. • Megindul a szervezetek világméretű szerkezeti átalakítása, a térbeli mozgások felerősödnek. Informatika és társadalom
Társadalom és kibertér • Elősegíti a globális kultúra terjesztését, ezzel gyengíti a helyi szokásokat. • Megkönnyíti a szervezetek világméretű szerkezeti átalakítását, segíti a térbeli mozgást. • Alternatív teret kínálnak a határozatlan körvonalú és testetlen „én” számára, amelyek a közös érdeklődés alapján szerveződne. • Az egyén informálódási, beleszólási, ellenőrzési lehetőségének növekedése. • Az egyén totális ellenőrzésének lehetősége. Informatika és társadalom
Hatalom és kibertér • Átalakítja a hatalom gyakorlásmódját. E- demokrácia, e-kormányzás. Közvetlen hatalomgyakorlás lehetősége. • Változik a politika tartalma. Biopolitika. • A mozgósítás térre jellemző formái háttérbe szorulnak. Politikai marketing. Informatika és társadalom
Gazdaság és kibertér Távmunka és távszolgáltatások (hátsó irodák, távmunka, teleház, teleport) Soft city (puha városi társadalom) jellemzője: számítógépes hálózatok memóriakapacitás képernyőtér Informatika és társadalom
Társadalmi egyenlőség kérdése • A kibertér lehet-e az egyenlőségek színtere? - hozzáférés tekintetében. - nyelvhasználatában. - műszaki fejlesztés, tartalom és szokások tekintetében. Informatika és társadalom
Homo informaticus Jellemzője • gyors információ-feldolgozó képesség, minőségromlás nélkül. • növekvő szűrési képesség. • gondolkodásában racionális és irracionális elemek továbbra is keverednek. Élőhelye a világháló információs otthonok /e-mail, home page/ Éltetője a magasan fejlett percepciós sémáinak kielégítése Informatika és társadalom
Információs környezet által igényelt alapkészségek Olyan készségek egyre tökéletesebb elsajátítása, amelyek még nagyobb teljesítményképességű készségek birtoklásához vezetnek /Jerome. S. Bruner/ Készségek: • döntések és tendenciák következményeinek előre látása. • jövő alternatív modelljeinek elgondolása. • holisztikus gondolkodás, rendszerszemlélet. • inf. kiválasztásának, megszerzésének, szűrésének készsége. • többértelműség és ellentmondások tolerálása. • különféle közegek /média/ útján történő kommunikálás, valamely médiumban pl. szöveg/ megjelenő közlés „lefordítása” egy másikra /pl. film/ Informatika és társadalom
Az információs korszak „írásbelisége” • Három „r” /reading, writing, arithmetic/ • vizuális formanyelv kezelése • információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartás • megszerzett információk helyes és célirányos rutinszerű feldolgozása Kérdés • Mi módon képes a társadalom értékváltásra. • Az oktatás milyen keretben közvetítse a felismert szükségleteket jelentő alapkészségeket. Informatika és társadalom
Az információs társadalom forgatókönyve • a kapitalizmust felváltó minőség első állomása • a hierarchizált társadalmak tagadásának kezdete. • a poszt humán világállapot előfutára. • a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazkodási alakváltozata. (Z. Karvalics L.) Informatika és társadalom
Információs társadalom technológia központú technológiai innováció ipari-pénzipari és információs gazdaság főként globális terjedés technológiaipar korlátozottan informált társa-dalom információkat is központosító hatalomalapú társadalom Tudástársadalom tudásközpontú társ-i innováció is tudásalapú gazdaság egyenrangú regionális terjedés társadalom „ipar” intelligens civil társadalom tudásalapú, fejlesztő, kreatív állam Mi a különbség az információs- és a tudástársadalom között? (Farkas J.) Informatika és társadalom
Információs társadalom Info-kommunikációs háló-zat építés elsősorban kontinentális stratégia „csak” a (fizikai) hozzáférés lehetősége szabályozatlan és keve-sekhez eljutó Internet információgazdag elitréteg változatlan demokrácia modellje Tudástársadalom tartalomszolgáltatás egyenrangú globális nemzeti és regionális stratégia tudatos hozzájutás és szemé-lyes „tartalomszolgáltatás” részben nem hagyományosan szabályozott, a többség által használt Internet információgazdag középréte-gek is új típusú demokrácia modell Informatika és társadalom
Globalizáció az informatika korában Informatika és társadalom
Globalizáció/MondializációGlóbusz (földgolyó)/Mundus(világ)A világ birtokbavétele, felosztása és összekapcsolása • Különféle akadályok és korlátok lebontásának folyamata. • Egységesítő, homogenizáló folyamat, amelyben integrációs és dezintegrációs folyamatok egyaránt zajlanak. • „egység” és „különféleség” Informatika és társadalom
Korunk jellemzője • Információs • Globális • Hálózati kölcsönös függőségi viszonyok. Öngerjesztő folyamat Informatika és társadalom
Középpontban • IT közvetlen termelő erő • Termelékenység és nyereségesség • Versengés • Állandó mozgás Informatika és társadalom
A globalizáció kiterjed • Jelenségekre, eljárásokra, folyamatokra, árukra. • Az emberi gondolkodás és cselekvés egészére. Tárgya folyamatosan változik, de vannak konstans elemei is. Informatika és társadalom
A globalizáció érintettjei • A világ egésze. • Sokszereplős és soktényezős folyamat. • Jellemzője: az aszimmetria bizonytalanság Informatika és társadalom
A globalizáció jellemzője • Változó időtartamú. • Változó ritmusú áramlások, mozgások, cserekapcsolatok megjelenése. • Konfliktus és együttműködés. Informatika és társadalom
Globalizáció történetisége • Nem új keletű folyamat. • Nagy birodalmak kora. • Egymással versengő világvallások. • Földrajzi felfedezések gyarmatosítás(kereskedelem). • Ipari forradalmak, a világ újrafelosztása. • Nemzetállami törekvések. Informatika és társadalom
Napjaink globalizációja • Törvényszerű folyamat • Újrealitás, új minőség Jellemtője: • Valós idő vagy az általa választott időben képes önálló egységként működni. • Robbanásszerű fejlődés. Informatika és társadalom
A globalizáció előfeltétele • Liberalizáció • Privatizáció • Mindenre kiterjedő szabad verseny Informatika és társadalom
A globalizáció indoka • A modernitásba, a haladásba vetett vetett hit. A termelékenység és nyereség. Modernitás: az emberi megismerésbe, a tudományos felfedezések alkalmazásába és elterjesztésébe való hit. A világ „varázstalanítása” /Max Weber/ Informatika és társadalom
A világ végessége • Glóbusz adottságainak, lényegének megismerése. • Szabad terek és térségek kisajátítása. • Glóbuszt átfogó hálózatok kiépítése. Informatika és társadalom
A globalizáció hatására való reagálások • Elősegítik az érvényesülését. • Adaptálódnak hozzá. • Tiltakoznak ellene. Informatika és társadalom
Informatika és gazdaság Informatika és társadalom
A gazdaság felhajtóereje • Az információ. 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját. 2. A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik. 3. Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja a hagyományos árukét, az energiáét és a szolgáltatásét. • Szinergia érvényesülése. Informatika és társadalom