Az online generáció az információs társadalom kapujában?!

1. Az online generáció az információs társadalom kapujában?! a „Netgeneráció 2010” kutatás tapasztalatai Fehér Péter PhDELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, Informatika Tanszék, Budapest

2. Az előadás vázlata • Tapscott, Prensky és az „opponensek”. Kitekintés a nemzetközi szakirodalomra. • A „Netgeneráció 2010” kutatás céljai és módszerei. • A „Netgeneráció 2010” kutatáseredményei, tapasztalataia számítógéppel töltött idő, „multitaszk” és következményei,az online generáció tanulási szokásai,közösségi oldalak használata, veszélyei. • Merre tovább? – a kutatás folytatásáról.

3. A netgeneráció fogalmi gyökerei –Tapscott, Prensky http://www.youtube.com/watch?v=3ZsWtEkIp90

4. Tapscott és Prensky néhány népszerű állítása „Ezek a gyerekek beleszülettek az új technológia világába, környezetük természetes részeként veszik birtokukba, s helyezik mindennapi tevékenységük és kultúrájuk középpontjába ...” (D. Tapscott) „Most egy olyan új generáció áll előttünk, amelynek gondolkodási képességei roppantul különböznek elődeiktől – ők a digitális bennszülöttek.” „Diákjaink „anyanyelvi” szinten beszélik a számítógépek, a videojátékok és az Internet digitális nyelvét.” „...a kevés számú olyan oktatási lehetőségek egyike, amely találkozik a digitális bennszülöttek tanulási szükségleteivel, az a video- és számítógépes játékok kategóriája... „ (M. Prensky)

5. Kritikai megközelítések

6. Idő és információ Marx György: Gyorsuló idő 1968 „…az emberiség egy más korszakba érkezett, amelyben felgyorsult az élet, amelyben egységnyi idő alatt lényegesen több történik, mint akár egy évszázaddal korábban. - az ismeretek „felezési ideje”, azaz elavulása exponenciálisan gyorsul, épp ezért az iskolának, az oktatásnak nem a lezárt tudás átadására, hanem az ismeretek megújításának képességére kell törekednie. - létezik olyan tananyag, olyan műveltség, amely képes felkészíteni az önmegújításra, a folyamatos tanulásra.” Napi információ fogyasztás: kb. 34 Gigabyte (munkán kívül!) (HowMuchInformation? 2009. dec. Reporton American Consumers Roger E. Bohn, James E. Short University of California, San Diego )

7. Idő és információ II. Már az 5 évesek döntő többsége messze túl lépi a napi 2 órás (képernyő előtt töltött) ajánlott maximális időt.(Pooja S. Tandon, Chuan Zhou, Paula Lozano, Dimitri Christakis. Preschoolers' Total Daily Screen Time at Home and by Type of Child Care. Journal of Pediatrics, 2010) A naponta történő túl sok (2 óránál több) tv-nézés és videójáték („számítógépezés”) negatív hatással van a tanulmányi eredményekre, és a koncentrációs képességekre egyaránt. (Weis et al. Effects of Video-Game Ownership on Young Boys' Academic and Behavioral Functioning: A Randomized, Controlled Study. Psychological Science, 2010) E. L. Swing, D. A. Gentile, C. A. Anderson, D. A. Walsh. Television and Video Game Exposure and the Development of Attention Problems. Pediatrics, 2010;) Forrás:IPSOS OTX Study, Egyesült Államok http://www.thewrap.com/media/column-post/people-spend-more-12-day-consuming-media-study-finds-21005

8. Idő és információ III. Multitaszk: több tevékenység végzése párhuzamosan (kvázi egyidejűleg), gyorsan váltogatva az egyes tevékenységek között. Kutatási eredmények szerint: koncentráció és az erre való képesség romlása; teljesítmény csökkenése; hatékonyság csökkenése; Fiatalok és idősebbek közti különbségek.

9. Kutatási eredmények külföldön „Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyon sok tanuló igen messze van attól a szinttől, hogy „folyékony digitális írástudással” rendelkező digitális bennszülöttnek nevezhetnénk, akik kevés türelemmel viseltetnek a passzív és lineáris formájú tanulással szemben…Bár bizonyos eredmények arra mutatnak, hogy a fiatalabb hallgatók aktívabban használják a digitális eszközöket, mint idősebb társaik, egyik csoportról sem mondható el, hogy a technológia hatékonyabbá tenné a tanulásukat.” Are digital natives a myth or reality?: Students’ use of technologies for learning (AnoushMargaryan* and Allison Littlejohn Caledonian Academy, Glasgow Caledonian University, UK) 2008. dec. A széles körben elterjedt vélekedéssel kapcsolatban, hogy a fiatal felhasználók mintegy „született számítógép-értők” (vagy ahogy gyakran nevezik őket, digitális bennszülöttek) , fontos megjegyezni, hogy a cikkben bemutatott adatok nem támasztják alá azt a feltevést, hogy univerzálisan tájékozottak lennének az internet használatában… Még a kiemelkedően jó hozzáféréssel rendelkezők körében is nagy különbségek léteznek az „online know-how”-val kapcsolatban, a tanulók szociális hátterétől függően.” Digital Na(t)ives? Variation in Internet Skills andUses among Members of the ‘‘Net Generation’’ (E. Hargittai, SociologicalInquiry, 2010. Vol. 80, No. 1, February 2010, 92–113)

10. A kutatás céljai és módszerei • A kutatás első lépéseként a EU Leonardo Tenegen projektje keretében 2009 október-novemberében történt adatfelvétel (N=1089 fő) egyes eredményeit dolgoztuk fel, majd – részben erre is támaszkodva - 2010 márciusban újabb online adatfelvétel bonyolítottunk le (N=994). • A kutatás céljai a következők voltak: • a netgeneráció számítógép használati szokásainak vizsgálata; • a netgeneráció internet és mobileszközök használati szokásainak vizsgálata; • a szabadidős tevékenységek és a szociális kapcsolatok elemzése; • a közösségi oldalak szerepének vizsgálata; • a netgeneráció olvasási szokásainak vizsgálata;

11. A fiatalok technikai eszközökhöz való hozzáférése

12. Az egyes tantárgyak népszerűsége a résztvevők körében

14. A netgeneráció számítógép-használati szokásai Magyarországon

15. Tanulás és az internet használata

16. „Mit szólnál, ha tankönyvek helyett a netről kellene letöltened a tananyagot?” Egy „valódi” netgenerációs válaszadó azt a lehetőséget választaná: Igen, örülnék neki. Ezt a választ a fiúk 39%-a, a lányok 23%-a választotta csupán. „Jó lenne a könyv mellé kiegészítő anyagokat kapni a neten” - a fiúk 46%-a, a lányok 55%-a választotta ezt a lehetőséget. (A webes tanulásra az általános iskolás korosztály a leginkább fogékony.) Fenti állításunkat megerősíti a multimédiás anyagokkal kapcsolatos kérdés értékelése: az általános iskolások 29%-a, a középiskolások 24%-a, a felsőfokú képzést végzők 19%-a szerint segít a gyakorlásban a multimédiás eszközök használata. Néhány további adat a tanulási szokásokkal kapcsolatban

17. A netgeneráció és a web2 használata

18. Közösségi oldalak használata p<0,001 p<0,001 p<0,001 p<0,005 p<0,001

19. Mire használják a közösségi oldalakat?

20. Közösségi oldalak használata p<0,001 p<0,001

21. MSN, Skype és chatelési szokások

22. MSN, Skype és chatelési szokások p<0,001 p<0,001 p<0,05 p<0,05 p<0,001

23. Fiúk: lassú a szerver ●●●●● adatbiztonság minimális ●●●● körlevél-áradat ●● Lányok: zaklatás ●●●●● fényképekkel/adatokkal való visszaélés ●●●● trágár beszéd ●●● „merész” fotók ●●● körlevél-áradat ●●● adatokkal való visszaélés ●● Negatív élmények a közösségi oldalakkal használata során

24. Szeretsz-e olvasni? (p<0,001) A netgeneráció olvasási szokásai A lányok jobban szeretnek olvasni! (p<0,001)

25. Olvasás digitális eszközökön?!

26. A digitális bennszülöttek - digitális bevándorlók egy lehetséges modellje

27. A kutatás legfontosabb eredményei: • A technikai eszközök elterjedése, a számítógép-ellátottság, és az internet-hozzáférések száma meghaladta azt a mértéket, amikor még ez a fő akadálya a tevékenységnek. • A számítógéppel töltött sok-sok óra eredményének „hasznosulása” jelenleg komoly kérdéseket vet fel. • A számítógépek ismeretszerzési/tanulási célú használata jelenleg alacsonyabb a kívánatosnál, a web2-es technikák ismerete és használata kevésbé elterjedt a fiatalok körében. • A diákok olvasási szokásai nem felelnek meg a tanulással szemben támasztott követelményeknek – kérdés, hogyan lehet a tanulási szokásokat és tartalmakat a diákok eredményessége szempontjából befolyásolni? • Látható ugyanakkor az is, hogy rendkívül heterogén a 10-25 éves generáció mind a hozzáférés, a hozzáértés és a tevékenységi minták összevetése esetén is. A digitális szakadék az online generáción belül is növekedni látszik, amelynek súlyos következményei lehetnek a jövőben a lemaradók számára.

28. Összegzés és a kutatás további lehetséges irányai Adataink azt a feltevést látszanak alátámasztani, mely szerint a Tapscott/Prensky-féle netgeneráció kialakulása hazánkban (is) még várat magára, a korosztály jelenleg nem mutatja azokat a tulajdonságokat, amiket a netgenerációnak tulajdonítanak egyes szerzők. Célszerűbbnek látszik az „online generáció” kifejezés használata. A kapott adatok további részletes elemzése és publikálása folyamatosan. További kutatások tárgya lehet a fentiek okainak vizsgálata.

29. Köszönjük figyelmüket!