A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.)

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.)

2. A konzultáció tematikája A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3. 1. FejezetA magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

4. A hallgató szerezzen ismereteket: • a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, • a pénz gazdaságszervező szerepéről, • a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről Az 1. fejezet célkitűzései

5. Árupénz Arany + pénzhelyettesek Modern pénz = hitelpénz • Pénzfunkciók: • értékmérés, • forgalmi eszköz, • fizetési eszköz, • felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói

6. Pénzügyi kultúránk előzményei:a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat • A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása • A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozásfolyamatában • Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései Pénzügyi kultúránk eredete

7. Fogalama: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység. Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma

8. 2. FejezetAz állampénzügyek intézményei és gyakorlata

9. A hallgató szerezzen ismereteket • az államháztartás rendszeréről, • a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, • a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről, • a nemzeti vagyon kezeléséről • a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről A 2. fejezet célkitűzései

10. Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége. • Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei. Az államháztartás fogalma és rendszere

11. Az államháztartás rendszere Az államháztartás rendszere

12. Az államháztartás alrendszereinek költségvetése • jogszabályban meghatározott, • olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend),amely • a költségvetési évre vonatkozóan • a közfeladatok ellátásáhozszükséges teljesítendő bevételeketés a teljesíthető kiadásokat • előirányzatonkéntteljes körűentartalmazza. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

13. Költségvetési alapelvek: • egységesség, • teljesség, • valódiság, • rendszeresség, • Részletesség. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

14. Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek): A központi költségvetés bevételei

15. Garanciális szabályok: • megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet • kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie A központi költségvetés bevételei

16. Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat A központi költségvetés kiadásai

17. Funkcionális osztályozás (COFOG) • állami működési funkciók, • jóléti funkciók, • gazdasági funkciók, • államadósság-kezelés A központi költségvetés kiadásai

18. Közgazdasági osztályozás: • folyó kiadások és támogatások, • tőkejellegű kiadások és támogatások, • kölcsönök A központi költségvetés kiadásai

19. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása. Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét. A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásértfelelős miniszterrel. A kincstári költségvetés elkészítése. a költségvetési év során I. 10. II. 28. VI. 30. VII. 31. XII. 31. III. 31. V. 31. VII. 31. IX. 30. XI. 30. A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak. A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait. A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről. Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek. Az elemi költségvetés elkészítése. A központi költségvetés előkészítése és elfogadása

20. Prognózis • az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé • a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza • központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege • a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis • fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg A költségvetési tervezés

21. Tervezési körirat • az államháztartásért felelős miniszter adja ki • fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza • intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása A költségvetési tervezés

22. Tervezési módszerek • Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás • A tervezés technikája szerint:bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés A költségvetési tervezés

23. Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok - az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), - a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), - a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy - az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el. A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása

24. A Kormány A fejezetet irányító szerv vezetője • számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait, • rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal, • megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést, • rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, • jogosult előirányzatokat átcsoportosítani, • a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít. • előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, • fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat, • elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1.

25. A kincstár Az ÁKK Zrt. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése • Fő feladata Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.A kincstári rend

26. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága: • Egészsébiztosítási alap • Országos Egészségbiztosítási Pénztár • kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások • Nyugdíjbiztosítási alap • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • kiadások: nyugdíjak döntő többsége Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3.

27. Adóhatóság • a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, • a NAV vámszerve, mint vámhatóság és • a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1.

28. A NAV • általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, • a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, • élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll, • jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez, • hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2.

29. ÁllamiSzámvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendel-tetése jogállása a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik vezetője az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek vizsgálati jogkör az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

30. Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok: • GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket) • GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege Az államháztartás egyenlege

31. korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs! • piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról • MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása Az államháztartási hiányfinanszírozása

32. Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök A takarékos állami gazdálkodás eszközei Egyéb eszközök

33. Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények • az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen • ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell • kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák • az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni • a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz Egyéb eszközök • Költségvetési Tanács • költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő • kincstári biztos • önkormányzati biztos A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI

34. Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv. • Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel. • A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta. • Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A Költségvetési Tanács

35. költségvetési felügyelő kincstári biztos feladatai a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) • nincs tartalmi feltétel • a Kormány rendeli ki ki-rendelés feltételei • az államháztartás kp-i alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) • az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország-gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el tevékenységének jellege reparatív jellegű A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos jogosít-ványai javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

36. Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. Állami vagyon • az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, • az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, • az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, • az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök. A nemzeti vagyon fogalma

37. Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom. A nemzeti vagyon elidegenítése

38. A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott, • a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi, • meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor, • a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, • az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván, • az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi. A vagyongazdálkodás szabályai

39. 3. FejezetA pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

40. A hallgató szerezzen ismereteket • a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól, • a magyar pénzügyi piac intézményeiről, • a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról • a monetáris politikáról és annak eszközeiről A 3. fejezet célkitűzései

41. Alapfogalmak: • pénzügyi rendszer • pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac) • közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás • univerzális és szakosított hitelintézet • tőzsde Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai

42. A közvetlen tőkeáramlás Pénz Pénz Megtakarítók Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítások végső felhasználói Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Pénz Kereskedelmi bankok Pénz Befektetési bankok Közvetett papír Elsődleges papír Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok

43. A pénzügyi piac intézményei

44. pénzügyi vállalkozás • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: • betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása • pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása • Elektronikus pénz kibocsátása • pénzváltás • hitelt és pénzkölcsönt nyújt A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. hitelintézet • betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól • hitelt és pénzkölcsönt nyújt A pénzügyi intézmények

45. A pénzügyi intézmények A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások kizárólag engedély birtokában végezhetőek. Az engedély megadása (kétlépcsős engedélyezési rendszer) két kivétellel a PSZÁF hatáskörébe tartozik.A biztonságos működés (likviditás és szolvencia fenntartásának) biztosítása érdekében a prudens működésre vonatkozó követelményként a Hpt. számos garanciális feltételt határoz meg.

46. A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi. A tőzsde

47. Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem kártérítést teljesítő pénzalapok jogi szabályozás + PSZÁF A pénzügyi piacok felügyelete

48. jogállása: önálló szabályozó szerv • szervezeti felépítése • bevételei, gazdálkodása • feladat- és hatáskörei • eljárása • engedélyezés • hatósági ellenőrzés • Piacfelügyelet • a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

49. OBA • jogállása: jogi személy • kötelező csatlakozás • bevételei, gazdálkodása • feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás • kártalanítás szabályai: • befagyott betét tőke- és kamatösszege • személyenként és hitelintézetenként összevontan • legfeljebb százezer euró összeghatárig • kizáró okok • jogi szabályozás: Hpt. Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

50. Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok BEVA • jogállása: jogi személy • kötelező tagság • bevételei, gazdálkodása • feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás • kártalanítás szabályai: • személyenként és BEVA-tagonként összevontan • legfeljebb húszezer euró összeghatárig • akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el • kizáró okok • jogi szabályozás: Tpt.