A 2005-ös új történelem érettségi

1. A 2005-ös új történelem érettségi • Előadás • 2003. október • Kaposi József

2. I. Az érettségi reform általános céljai A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (1) • a középfokú oktatás expanziójából adódó problémák kezelése; • a tudás értelmezésében bekövetkezett változások érvényesítése; • a nemzetközi vizsgáztatási trendek és mérési eredmények hazai alkalmazásának elősegítése.

3. A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (2) • a középiskolai általános képzés megerősítése; • a felvételi vizsga szerepének csökkentése; • a különböző képzési célú intézmények követelményeinek (gimnázium, szakközép­iskola, nappali és felnőttoktatás) egymáshoz közelítése; • az iskolák eredményei közötti összemérhetőség gyakorlati érvényesülése.

4. II. Az új történelem érettségi követelményeinek kidolgozása Célok: (1) • a megújítás és megőrzés; • új, korszerűsítő törekvések (pl.: a XIX.-XX. század hangsúlyosabbá tétele, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés); • a történelem tanítás magyarországi hagyományai (pl.: a nemzeti és európai történelem párhuzamos feldolgozása); • különböző szemléletű, módszerű és szintű oktatási gyakorlat érvényesülése.

5. Az új vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (1) • rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal; • birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek; • tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; • képes-e ismereteit szóban és írásban előadni.

6. A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (2) • elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; • képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; • tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit; • képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben .

7. III. Avizsga dokumentumai A vizsgakövetelmények Nem a tanulási folyamatra, hanem a vizsgán megkövetelt teljesítményre összpontosítanak. Kijelölik: • a vizsgán várható képességek és tudás tartományát; • támpontot adnak a feladatok megfogalmazásához; • rögzítik a teljesítmények típusát és a vizsgateljesítmények értékelésének eljárásait; • meghatározó szerepet játszanak a szakmai nyilvánosság kiépülésében.

8. Vizsgaleírások Célja: tájékoztatni a vizsgával kapcsolatba kerülő személyeket (felkészítők, vizsgázók) minden fontos tudnivalóról. Például.: • részletesen leírja a vizsgamodellt; • szabályozza a vizsgarészek, a feladatlap belső arányait a várható vizsgafeladatok számát, típusait; • meghatározza a vizsga részletes értékelési rendszerét, belső arányait a vizsgateljesítmények értékelési elveit, módjait, szempontjait és formáját.

9. Jogszabályi háttér Általános követelmények: 100/1997. Kr, 111/2001 Kr, 78/2002 Kr, 71/2003 Kr Felsőoktatási felvételi : Részletes követelmények: 40/2002 OM, 14/2003 OM Kerettantervek: 28/2000 OM, 10/2003 OM

10. IV. Újdonságok a történelem érettségin 2005-től • Az egyensúlyok helyreállítása • A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe • A témakörök megváltozása • A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése • Az írásbeli vizsga bevezetése - Újszerű feladatok • Újszerű szóbeli vizsga • A kétszintűség • Tételősszállítás, javítás, értékelés • Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok

11. 1. Az egyensúlyok helyreállítása (1) • Az oktatási gyakorlatban visszaállítani az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés „hármasának” belső egyensúlyát. • Cél az is, hogy érvényesíteni lehessen a nemzeti és európai azonosságtudatot és a humanista és demokratikus értékrendet. • A politika- és eseménytörténet mellett a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok szerepének növekedése. • A központi elvárások és a helyi szakmai önállóságból adódó lehetőségek egyensúlyának megteremtése.

12. 1. Az egyensúlyok helyreállítása (2) Vissza akarja állítani az ismeretek, képességek és normák – az elmúlt évtizedben megbomlott – természetes egyensúlyát, miként az alábbi ábra mutatja. ismeretek képességek normák képességek normák ismeretek

13. 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (1) Kulcskompetenciák az új érettségi vizsgán: • nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás; • információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldó gondolkodás; • logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség; • széleskörű alkalmazási képességek.

14. 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (2) A történelem vizsgán megkövetelt képességek (kompetenciák): • a források használata és értékelése; • a szaknyelv alkalmazása; • tájékozódás térben és időben; • az eseményeket alakító tényezők feltárása; • a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása.

15. Források használata és értékelése(Emelt és középszinten) • 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása • 1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése • 1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése • 1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez • 1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból • 1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

16. Emelt szinten • 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása • 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete • 1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során • 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet • 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

17. Szaknyelv alkalmazása (Emelt és középszinten) • 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Emelt szinten • 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

18. Tájékozódás térben és időben(Emelt és középszinten) • 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken • 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában • 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése • 3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

19. 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete • 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között Emelet szinten • 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken • 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete • 3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

20. Eseményeket alakító tényezők feltárása(Emelt és középszinten) • 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése • 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van • 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése • 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése

21. 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja • 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről • 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon

22. 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása • 4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Emelt szinten • 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése • 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása

23. 4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása • 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában • 4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

24. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatásaEmelt és középszinten • 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • 5.2 Népesség, település, életmód • 5.3 Egyén, közösség, társadalom • 5.4 A modern demokráciák működése • 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

25. 3. A témakörök megváltozása(1) • a vizsga a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelöli ki; • biztosítja a magyar és egyetemes történelem 60-40%-os megoszlását; • meghatározó módon szerepel benne a XIX.-XX. század története; • időben kitolja a differenciált oktatás elkezdését, a két szint közötti lényeges különbségek csak a 11. év anyagától jelennek meg.

26. 3. A témakörök megváltozása(2) A témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazása úgy történt, hogy: • a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitás­történetnek is fontos szerep jusson; • a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei érvényesüljek.

27. 3. A témakörök megváltozása(3) A témakörök: 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

28. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

29. Példák az ún. altémákra • Vallás és kultúra az ókori Keleten Középszint: Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Emelt szint: Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

30. A demokrácia kialakulása Athénban Középszint: Az athéni demokrácia intézményei, működése. Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam • A kereszténység kialakulása és elterjedése Középszint: A kereszténység főbb tanításai. Emelt szint: A kereszténység egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

31. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Középszint: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. Emelt szint: A világvallások civilizáció-formáló szerepe. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). • A középkori városok Középszint: Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. Emelt szint: A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.

32. Az európai integráció története Középszint: Az Európai Unió legfontosabb intézményei. Emelt szint: A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. • A „harmadik világ” Középszint: A fejlődő országok főbb problémái (pl. népesség növekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). Emelt szint: A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.

33. A magyarországi romák Középszint: A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. • A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Középszint: A választási rendszer lényegi elemei. Emelt szint: A helyi önkormányzatok feladatai, szervezeteinek és működésük.

34. 4.A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése • A vizsga feladataiban csak a kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni. „A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel.

35. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.”

36. 5. Az írásbeli vizsga bevezetése(1) Bevezetését az alábbi tényezők indokolják: • a vizsgateljesítmények összemérhetőségének megvalósítása; • a vizsga követelményeinek és feltételeinek egységesítése; • új, nemzetközi mérési, értékelési gyakorlat elterjesztése; • szemléleti, tartalmi, módszertani reformok gyakorlati érvényesítése. A segédeszközök (pl.: térkép) használásnak lehetősége az új vizsgakoncepció fontos eleme.

37. Az írásbeli vizsga bevezetése(2) Az írásbeli feladatlap két részből áll: • Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, melyek általában „zárt” végűek, vagyis csak egy megoldásuk lehet. Ezt a részt nevezhetjük tesztnek. • Szöveges (kifejtendő) írásbeli feladat, amely: • problémamegoldó vagy egyszerűsítve rövid esszé; • elemző vagy egyszerűsítve hosszú esszé lehet. A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság.

38. Újszerű írásbeli feladatok • A legfontosabb változás az, hogy az egyes feladatoknál a képesség jellegű követelmények számonkérése az elsődleges cél, • és csak másodsorban a tartalmi elvárások. Minden feladat magába foglal valamilyen forrást (szöveget, képet, térképet, diagramot, grafikont, karikatúrát stb.), melynek adatai tartalmazzák mindazokat az elvárt információkat, melyek a sikeres feladatmegoldást biztosítják.

39. Minta feladat - Középszint (1)

40. Milyen politikai berendezkedést tükröz az ábra! Húzza alá a helyes választ! királyság despotizmus demokrácia B)Melyik városállam államszervezetét mutatja az ábra? Húzza alá a helyes választ! Athén Spárta C) Sorolja fel, hogy kik nemvehettek részt a polisz politikai irányításában! D)Melyik a polisz legnagyobb befolyással bíró testülete?

41. Minta feladat – Emelt szint (1) A mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével válaszoljon a kérdésekre!

42. 1 1 2 1 Minta feladat – Emelt szint (2) • Mi volt az ugar funkciója? ………………………………………………. • Mi tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését? ………………………………………………. • Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert! 1)……………….. 4)……………………… • Mi tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését? ………………………………………………….. Összesen 5 pont

43. Példák a lehetséges feladattípusokra(1) • Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével • Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása • Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése • Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból • Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz • Térképekről információk gyűjtése

44. Példák a lehetséges feladattípusokra(2) • Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása • Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével • Célok és következmények megkülönböztetése • Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése • Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről

45. 6. Újszerű szóbeli vizsga (1) A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el a tanulóktól. E vizsgaforma elsődleges célja az, hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll, illetve miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, nemzetközi konfliktusok) eligazodni és a tételben meg­határozott problémát összefüggéseiben feltárni és elemezni.

46. Újszerű szóbeli vizsga (2) Témakörei: • Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • Népesség, település, életmód • Egyén, közösség, társadalom • Nemzetközi együttműködés és konfliktusok • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • Modern demokráciák működése • Szabad (problémaközpontú) témakör

47. 7. Kétszintűség A vizsgaszabályzat a követelményeket két szinten határozza meg. Középszintena mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni. A középszintű vizsga: • egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat; • a kifejezőképesség, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit; • a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli.

48. Emelt szintenelsősorban a felsőoktatásban történelmet használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik. Az emelt szintű vizsga: • Bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat és kifejezőképességeket; • összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat; • valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket; • önállóbb ítéletalkotási készségeket; • a történelmi adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.

49. 8.Tételösszeállítás, javítás, értékelés Középszinten: A tanuló szaktanára: • javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját; • állítja össze a szóbeli tételeit; • minősíti szóbeli feleletét; • állapítja meg az osztályzatot. Emelt szinten: • A vizsgaközpont által felkért szakértők (felkészített szaktanárok); • javítják az írásbeli dolgozatokat; • határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit; • értékelik a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményét.

50. 9.Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok (1) Az új követelmények nyomán: • hangsúlyosabbá válik a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása; • előtérbe kerül a tevékenység centrikus és problémaközpontú oktatás; • lehetőség nyílik a témákon belüli elmélyülésre, a mélyfúrásra; • valódi szabad tankönyvválasztás érvényesülhet.