Egy kivételezett bolygó

1. Egy kivételezett bolygó III. Genezis Tábor 2007. Pécel

2. Kezdetben… • 1. nap: menny és föld megteremtése, a világosság és sötétség elválasztása, • 2. nap: az ég megteremtése, a vizek szétválasztása, • 3. nap: szárazföld és tengerek teremtése, növények megteremtése, • 4. nap: „Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre.” • 5. nap: vízi állatok és madarak megteremtése, • 6. nap: szárazföldi állatok megalkotása, az ember megteremtése, • 7. nap: Isten megpihent, majd megáldotta és megszentelte ezt a napot, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

3. Az első három nap eredménye „ Én alkottam a földet, és az embert rajta én teremtettem; az én kezem feszítette ki az eget, és minden seregének én parancsoltam.” (Ézs. 45:12) III. Genezis Tábor 2007. Pécel

4. A negyedik napon… „Óh, Uram, Isten! Íme, Te alkottad az eget és a földet a nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.” (Jer. 32:17) III. Genezis Tábor 2007. Pécel

5. G. W. Leibniz (1646-1716): földünk a legjobb az összes lehetséges világok közül Ma már a különböző tudományterületek kutatásai alapján valóban elmondhatjuk, földünk egy kivételes bolygó, ami egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. „Milyen nagy alkotásaidnak száma Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.” (Zsolt. 104:24) A föld paraméterei finomhangoltak: „Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy feszített ki fölötte mérőzsinórt?”(Jób 38:4-5) III. Genezis Tábor 2007. Pécel

6. 1. Naptól való távolság • a Föld a Nap körül kb. 150 millió km távolságra kering, • földünk legnagyobb részén 0 és 40 °C közötti a hőmérséklet, • a Nap körüli pálya excentricitása nagyon kicsi (e=0.0167), tehát a keringés pályája közel kör alakú, • ha nyújtott ellipszis pályán keringene, akkor az nem kedvezne az életnek, excentricitás: e=c/a a Kepler II.: A bolygótól a Naphoz húzott vezér- sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. perihélium afélium c III. Genezis Tábor 2007. Pécel

7. 2. A Föld forgási sebessége • lassabb forgás szélsőséges éghajlati különbségeket idézne elő a nappali és az éjszakai oldal között, • földünk viszonylag gyors forgása a nappalok és éjszakák között kiegyenlített hőmérsékleti viszonyokat idéz elő, • ha a Föld gyorsabban forogna, akkor a nappalok és az éjszakák között még kisebb lenne a hőmérséklet különbség, ami az időjárási tevékenységet korlátozná, • az atmoszféra egy része a világűrbe szökhetne a megnövekedett centrifugális erő miatt, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

8. 3. Az év hossza • az év hosszamegfelel az ember életciklusának, • a tél és nyár között, a vetés és aratás között elegendő idő telik el, • ha az év rövidebb lenne, akkor rövidebb ideig tartanának az évszakok, • ha viszont az év hosszabb lenne, akkor tovább tartana a tél, a nyár, stb., • pl. az Uránusz keringési ideje 84.0139 év, míg egy Merkúr év 88 nap, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

9. 4. A Föld tengelyferdesége • Vizsgálták, hogy milyen dőlésszög lenne a legkedvezőbb hatással a földi életre. Azt kapták, hogy ez 23° és 24° között van. • A Föld tengelyferdesége 23.5°-os. Így a legminimálisabb az élet számára legkedvezőtlenebb területek nagysága a Földön. • Ha nem lenne tengelyferdeség, azt azt jelentené, hogy az egyenlítői vidékek nagyon melegek lennének, a sarkok körüli lakatlan zóna kiszélesedne és a hőmérséklet a szélesség függvényében változna. • Ugyanazon szélességi sávban egész évben ugyanolyan éghajlati viszonyok uralkodnának. • A dőlésszög növekedésének hatására felerősödne az évszakok közti különbség. III. Genezis Tábor 2007. Pécel

10. 5. A Föld tömege és mérete • a felszíni nehézségi erő épp elég ahhoz, hogy megtartsa az atmoszférát, • nehézségi gyorsulás: 9.81 m/s2 • ha a Föld átmérője 20%-kal kisebb lenne, akkor azonos sűrűség mellett a tömege csak feleakkora lenne a mostani tömegnek, így a gravitációs erő csökkene, a nehézségi gyorsulás csak 7.85 m/s2 lenne, tehát nem lenne képes fogva tartani az atmoszférát, a légkör nagy része a világűrbe szökne, legfeljebb csak nehéz gázok (CO2 és Ar) maradnának vissza, • ha a Föld átmérője 25%-kal nőne, akkor a tömege megkétszereződne, így megnőne a légnyomás és a saját súlyunk is megkétszereződne, ami fokozott terhelést jelentene a csontokra, az izomzatra és az izületekre, aminek következtében azok hamarabb kopnának, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

11. 6. Az atmoszféra összetétele • a Föld atmoszférájának 21%-a oxigén, 78% nitrogén, 1% egyéb gázok, • a Föld oxigéntartalma a legmagasabb, de az élethez pont elegendő, • ha nőne az oxigéntartalom, akkor oxigénmérgezés léphetne fel, megnőne a spontán erdőtüzek száma, a fémek hamarabb korrodálódnának, • ha csökkenne az oxigén aránya (10%), akkor a tüzek kialudnának, az agyban oxigén hiányos állapot alakulna ki, • a nitrogén biológiailag nagyon fontos anyag, ez gondoskodik az oxigén megfelelő hígításáról, a sugárzások kellő mértékű elnyeléséről és az atmoszféra kellő vastagságáról, • szomszédos bolygóink légköre jobbára (94-95%-ban) CO2-ből áll, ami az élő szervezetek számára halálos anyag, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

12. 7. Az atmoszféra sűrűsége • a Föld tömegétől és a felszíni hőmérséklettől függ, • a Föld tömege pontosan akkora, hogy az atmoszférában az oxigént, a nitrogént kellő mennyiségben tartsa meg, • kisebb tömeg esetén erre nem lenne képes és a gázok a világűrbe szöknének (a Holdnak nincs légköre), • ha kisebb lenne a sűrűsége, akkor nem nyújtana kellő védelmet a káros sugárzások, és meteoritok ellen, • kiegyenlítőleg hat a kialakuló hőmérsékleti különbségekre és fontos szerepe van az időjárás alakulásában, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

13. 8. Az ózonréteg • az ultraibolya sugárzás hatására az oxigénmolekulák felbomlanak, majd ezek az atomok oxigénmolekulákkal egyesülve ózont hoznak létre, • az ózon instabill, UV sugárzás hatására felbomlik, • a sztratoszféra (10-50 km magasságban) 100.000 gázmolekulája közül mindössze 1 molekula ózonmolekula, • ez a vékony ózonréteg mégis képes megvédeni a Földet a Napból érkező káros ultraibolya sugárzástól, • az oxigénatomok csak a 0.28 mikrométernél rövidebb hullámhosszú UV sugárzás elnyelésére képesek, míg az ózon a 0.28-0.32 tartományban lévő sugárzást is képes elnyelni, • az UVC sugárzást teljes mértékben, az UVB sugarakat nagymértékben, az UVA sugarakat kismértékben képes elnyelni, • az ózon vastagsága a tengerszinten hatszor kisebb, mint a sztratoszférában, de ha ezt is lejuttatnánk a földre, egy kb. 3 mm vékony réteget kapnánk, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

14. 9. A Hold mérete • a Hold hozza létre az árapály jelenséget, aminek fontos szerepe van az élet sokféleségében, • kis hold hatása túl kicsi lenne, • túl nagy hold pedig óriási áradásokat okozhatna, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

15. 10. A Föld „lakhatósága” • a Föld kellőképpen „lapos” ahhoz, hogy lakható legyen, • a felszíni egyenetlenségek nagysága mindössze 1 ezreléke a Föld átmérőjének, • ha egy 1 méter átmérőjű golyó lenne a Föld, akkor a tengerszint alatt és fölött is 1 mm lenne a legnagyobb hegy, illetve árok nagysága, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

16. 11. A „kék bolygó” • egyedül csak a Földön van az élethez szükséges, megfelelő mennyiségű víz, • a Föld minden helyén fellelhető, • nedvesség található az atmoszférában is, < a teljes vízkészlet 0.00001 része, • 5 és 20 km-es magasságban ~-50°C hőmérséklet van, ahol a vízgőz jégkristályokká fagy, amik először megnövekednek, s a nehézségi erő hatására lesüllyednek. Ez a mechanizmus akadályozza meg a vízgőz elpárolgását. • a földfelszín 71%-át víz borítja, • az óceánoknak fontos szerepük van az időjárás alakításában, • a szárazföld és a vízfelület aránya sem véletlen, ha csak 10%-kal nőne a víz mennyisége, a tengerszint 3m-rel emelkedne meg, míg ha csökkenne, a Földet az elsivatagosodás fenyegetné, és nőne a szárazföld összterülete, III. Genezis Tábor 2007. Pécel

17. Véletlen? (a víz anomáliája) A víz 4°C-on a legsűrűbb. Ennél nagyobb, illetve kisebb hőmérsékletek esetén csökken a sűrűsége. Ezért tud úszni a jég a folyadék felszínén. Ezért nem fagynak be teljesen a vizek, csak a felszínük. A felszín alatti 4°C-os vízben az állatok átvészelik a telet. III. Genezis Tábor 2007. Pécel

18. „És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta: … Kinek méhéből jött elő a jég és ki szülte az ég zúzmaráját? Kővé merednek a vizek és befagy a mélység színe! Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit? Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé? Ismered-e az ég törvényeit és te határozod-e meg uralmát a földön?” (Jób 38:1, 28-29) III. Genezis Tábor 2007. Pécel