420 likes | 583 Views
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK. Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK.
E N D
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK NÉPESSÉG TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK TŐKEÁLLOMÁNY A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében
A régiók szakosodásának alapjai • Abszolút előnyök (Smith) • Komparatív előnyök (Ricardo) • Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) • Kompetitív előnyök (Porter)
Mobil és immobil javak • Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: • Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) • Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).
A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: • ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), • kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).
A régiók közti eltérések alapvető okai • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja:- ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj • megközelíthetőség(input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése • kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár • nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot intervenció: engedélyek, támogatások, adók....
A megfizethető bérleti díj Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül): TC = F + a Q b • F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans • (Q az 1 ha-ra eső hozam) A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége: = TR – TC - földhasználati ktg/ha = = TR – TC – (1 ha föld bérleti díja ) = P Q – F - a Q b– bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) • Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a Q b-1 • Határköltség: MC = TC/Q = a b Q b-1
A bérleti díj gradiens A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető! Területhasználati zónák:
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK • A legkevésbé mobilak • Részben térben helyhez kötöttek • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők • Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) • a felhasználással véglegesen elfogyasztott, • újrahasznosítható • Megújuló erőforrások • korlátlanul újrahasznosítható • egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő
Ásványkincsek, energiahordozók • Egyenlőtlen térbeli eloszlás • Kimerülő, részben újrahasznosítható • Kitermelés költségei • Szállíthatóság Fontossága: ipar,…
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma • Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma • Turizmus – táj, klíma, vizek… • Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon
Termőföld • Szűkös erőforrás • Nem mobilizálható • Termőképesség, eltartóképesség eltérései • Termőtalaj pusztulása
Fosszilis energiahordozók • Kimerülő, nem megújítható • Kőolaj, földgáz • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) • (40 évre, 1700 mrd hordó)? • Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó • Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
Termelők 1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök • OPEC (60 %) – 11 ország • Nem OPEC • Eltérő kitermelési költségek • Fogyasztás gyorsan nő • Fejlettek • Fejlődők
A magyar mezőgazdaság regionális adatai • Észak-magyarország, • Alföld • Dél-Dunántúl agrárjellege
Szociális • Lakásállomány • Kommunális hálózatok • Egészségügyi • Oktatási, kulturális • Települési intézményrendszer • Környezeti • Sportlétesítmények • Termelői • Közlekedési • Hírközlési • Energetikai • Környezetvédelmi • Vízgazdálkodási GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra
VASÚT Gyorsforgalmi utak Közlekedési infrastruktúra • Távolságok • Légvonalbeli • Pályatávolság • Időtávolság • Gazdasági távolság • Szociális távolság • Elérhetőség • Fajlagos szállítási költség • Szállítási módok, eszközök Távközlés • Vezetékes telefon • Mobiltelefon • Internet • TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet
Tőkejavak • A legmobilabb termelési tényező Formái: • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) • A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: • külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése • Hitelek, segélyek
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI – új technika,portfólióbef – ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!
FDI áramlás a világban FDI Magyarországon
Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország • Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl • Visszaforgatott jövedelem
Technológia-transzfer • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia abszorpciója, adaptálása • Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: • Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) • Működő tőke befektetés Formái: • Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance) • A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) • Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: • Munkaerő • Fogyasztó • Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: • Nem gazdasági: • Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy • Gazdasági: • Munkanélküliség • Bérszínvonal eltérések • Vándormunka/ idénymunka • Munkakörülmények • Presztízs Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek
Magasan kvalifikált munkaerő - okok • Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!
A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata • Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban • Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés • Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások • Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás
Regionális eltérések Vállalat szempontja: • Munkaerő ára • Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: • Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem • Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek • A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt
A megélhetési költségek területi különbségei • lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) • A szomszédos régiók jövedelmi helyzete • a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok • Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: • a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) • a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) • valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
A bér- és jövedelemdifferenciák okai • A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága • Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) • Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) • Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) • A munkaerő vándorlási hajlandósága • Migráció és ingázás eltérése • A migráció költségei és haszna • A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései • A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei • A lakóközösség vonzereje
A migrációs folyamatok jellemzői • A migráció eredete és célpontja • A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági • Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai • A migrációt akadályozó tényezők • Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) • Költözés „költségei” • Kitaposott ösvény • A migráns személy tulajdonságai • Életkor, életszakasz • Iskolázottság • foglalkozási státusz • Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) • Elvándorlás periferikus régióból: • Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény • Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja • Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás • Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) • Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió • Bevándorlás nagyvárosi centrumba • Növeli a célrégió termelési kapacitását • Növelheti a célrégió képzettségi szintjét • Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető • Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára • Növekedhet a munkanélküliségi ráta • Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) • Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) • Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú
A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatóktöbb (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)
Elérhetőségi Index: (accessibility) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) Ai = j g(Wj) f(cij) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település • Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség • cij : az i. telephely és a j. település közti távolság, • g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő! Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.
Elérhetőségi index példái Két csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. • Példa: gazdasági potenciál : EPi = j Wj /cij2 Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és cij az i - j távolság. • A „napi elérhetőség” mutatói EPi = j Wj ha j-re cij cmax
Periferialitás két alapvető tényező: • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya Standardizált periferialitásiindex (Copus) : pi = 100 (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin ) EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus
Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra
Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index:H = ( i=1..nxi – fi) / 2 ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből fi = az i. területrészesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )