Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz @ rkk.hu

1. A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét? Czirfusz Márton MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete czirfusz@rkk.hu Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23.

2. Bevezetés: A gazdaságfejlesztés térszemlélete és annak kritikája • NGM: Új Széchenyi Terv vitairata, 2010. • „Elhibázottnak tartjuk a részletesen bemutatott Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programot (135–139. oldal). Nem állíthatjuk ugyanis azt, hogy a »magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence«. Ez a két világháború közötti földrajztudomány revizionista lózungoktól sem mentes, földrajzi determinista álláspontjának újjáélesztése.”(MTA RKK KÉTI. 2010. Újraiparosodás és újraiparosítás: Az ipar területi folyamatainak alakulása (és alakítása) a válság idején. Zárótanulmány.)

3. Alapállítás és az előadás tartalma • A gazdaságfejlesztési dokumentumok térfelfogása a gazdasági folyamatokat illetően jórészt naiv módon a fizikai térre korlátozódik. • Hogyan és miért kutassuk a kérdéskört? • a gazdasági tér fejlesztési elképzeléseinek társadalmi közegbe ágyazása • saját kutatói gyakorlataink szofisztikáltabb térfelfogása

4. A tudomány térszemléleteinek áramlása • A tudomány térszemléletei hogyan áramlottak át személyeken, tárgyakon, dokumentumokon és egyéb (emberi és nem emberi) aktorokon keresztül a gazdasági tér tervezésébe és fejlesztésébe? • tudománytanulmányok (science studies): a tudás térbelisége fontos a tudás áramlásában • policy mobilities-kutatások

5. Milyen térszemléletek áramlanak a magyar közegben / a tudományon belül? • a térszemléletekről való tudományos viták (Lengyel 2010, Faragó 2012) leegyszerűsítik a földrajz térszemléletét • fizikai (descartes-i, euklideszi) tér = földrajzi tér (ez a krugmani új földrajzi közgazdaságtan táplálta tévképzet) • tér mint vetület: a marxisták szerint „a térstruktúra akár a termelési és osztályviszonyoktól elválasztva is vizsgálható” (Faragó 2012, 12) vs. társadalmi-térbeli munkamegosztás (Massey 1995, Swyngedouw 2000) • a leíró földrajzi és az ismeretelméletileg kilúgozott marxista(–leninista) hagyomány továbbélése a térszemléleteket illetően is (lásd: Czirfusz M. 2012. A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J., Rácz Sz. (szerk.) Dialógus a regionális tudományról. Győr: SZIE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola ; Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012. pp. 52-59.)

6. A gazdaságfejlesztés térszemlélete Magyarországon: fizikaitér-fetisizmus a fizikai elérhetőség narratívája • „A hazai vállalkozások számára elsődlegesen elérhető terület a Kárpát-medence.” (Wekerle Terv, 9) • „a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.” (Wekerle Terv, 2)

7. Fizikaitér-fetisizmus • Magyar Növekedési Terv: Mi hol van a fizikai térben? – leíró jellegű térképek • „A magyar gazdaság Kárpát-medencei szerepe abban áll, hogy kihasználva centrális elhelyezkedését, és építve Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros növekedési csomópont (hub) szerepére, a Baltikumtól az Adriáig terjedő új európai növekedési övezetbe a Kárpát-medencét szervesen bekapcsolja.” (Magyar Növekedési Terv, 152) Magyar Növekedési Terv, 95

8. Tartalmilag üres fizikaitér-fetisizmus • Mi áramlik a tengelyek mentén? • Mit sugároz ki Budapest és a járműipar? • Semmit nem tudunk meg a gazdasági kapcsolatokról! Magyar Növekedési Terv, 127, 138

9. A glokalizáció folyamata és a térfelfogás • a globalizáció nem egy egyszerű integrációs / homogenizációs folyamat • a helyek (a lokális szint) közvetítik és megváltoztatják a globális folyamatokat, de maguk is újrateremtődnek és átskálázódnak ezen keresztül (Swyngedouw 2004) • MNT: helyi gazdaság = térségek belső erőforrásainak mozgósítása • „a helyi gazdaságfejlesztésnek van egy földrajzi kerete, egy térbeli határa (…) a 40 km-es körzetben történő termelési és fogyasztási rendszerek működnek leghatékonyabban” (Magyar Növekedési Terv, 146) • a duális gazdaság narratívájának megerősítése • logikai hiba: Mi a helyzet, ha belső erőforrások mozgósításával globális piacokat célzunk meg?

10. „Alternatív” térszemléletek – tudománytanulmányok • a térszemléletek tarthatatlanságára „alternatív” térszemléletekkel rámutatni • „Tobler 1. törvényének megfogalmazásával az a probléma, hogy azt a látszatot kelti, mintha sehonnan sem nézné a világot, szemben az én álláspontommal, amely szerint sok szempontból valahonnan nézi azt.” (Barnes 2004a, 283) • Bruno Latour (cselekvőhálózat-elmélet) • sehonnan és valahonnan: Donna Haraway (a tudós isteni trükkje; szituációba ágyazott tudás) • Thomas Gieryn: az igazság helyszínei(truth spot): az autentikustudás születési helyei • „És az IGU konferenciája jobban összefügg Woodstockkal (…) mint a Vietnám Központi-fennsíkján való harcokkal (…)? (Barnes 2004a, 282) Barnes 2004b, 567

11. Térszemléletek a gazdaságföldrajz, a regionális tudomány és a közgazdaságtan viszonyában klasszikus, isardi regionális tudomány és a krugmani új földrajzi közgazdaságtan: • fizikai távolság ortodoxiája • az univerzális gazdasági (piaci) folyamatoknak földrajzilag különböző kimenetele van (fokozatok, nem minőségi különbségek) • a helyi és regionális gazdaságok tartályok (abszolút térfelfogás), az általános egyensúlyelmélet és a piac nagy narratívájának elem(zés)i egységei (Peck 2012) Peck 2012 szövege alapján saját szerkesztés

12. Egy kutatási program felé… • más, radikális térfelfogások közvetítése a „politika” számára és annak hatásai: Doreen Massey és a hatalomgeometria • hatalomgeometria: a tér társadalmi termék és szükségszerűen hatalmi viszonyokkal teli (relációs szemlélet) • „Ez az elképzelés (amely az „enyém”) vándorolt, Chávez alkalmazza. Egy bizonyos módon kerül felhasználásra. Mi ilyen esetben az ember felelőssége? Kinek az elképzelése ez ma?” (Massey 2008, 496) http://bp3.blogger.com/_6juurAPGpmw/RqWJdPfw26I/AAAAAAAAAAM/QTVzbp1cfxE/s400/motores.jpg

13. Egy kutatási program felé… • a tudomány felelőssége – a magyar és a nemzetközi kontextus • marxista–leninista földrajz leíró és fizikai térre korlátozódó szemlélete továbbél Magyarországon • regional science, főáramú közgazdaságtudomány, krugmani „új gazdaságföldrajz”: egysíkú térszemléletet közvetítetnek • heterodox közgazdaságtan, angol-amerikai gazdaságföldrajz pluralizmusa; Magyarország: regional studies értelemben vett regionális tudomány lehetőségei • ezen belül a kritikai gazdaságföldrajz szükségessége • interdiszciplináris policy mobilities-kutatások: különböző léptékek és különböző aktorok hogyan kapcsolódnak össze • neoliberalizmus-kritika (de ennek félreérthetősége) • pl. térszemléletek eredete; munkaalapú társadalom újból felbukkanó narratívája Magyarországon