A Duna-Tisza Csatorna jövője

1. A Duna-Tisza Csatorna jövője A csatorna ügye ma Rónay István okl. építőmérnök, vízimérnöki szakértő Kecskemét, 2009. december 01.

2. Eredeti téma:Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna Az előadás témája: Mit kellene újragondolni és újrakezdeni a hátság vízgazdálkodásának sikeres jövőjéhez

3. Az elmúlt, közel negyven évben több nagy térségre kiterjedő vízpótlási terv készült a Duna-Tisza köze terü-letére. A tervek egy része számolt a Duna-Tisza Csatorna esetleges megvaló-sításával.

4. 1964-ben kiadott Országos Vízgazdál-kodási Keretterv (1. sz. térkép) • 1984. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv (2. sz. térkép).

6. 1990-ben Előtanulmány a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak rendezésérec. tanulmány • 1992-ben A Duna-Tisza közi Hátság távlati vízellátásának koncepciója c. tanulmány • „A” változat (3. sz. térkép) • „B” változat (4. sz. térkép)

8. 1982-84 A Bácskai Többcélú Vízgazdál-kodási Rendszer [BTVR] (5. sz. térkép) • 1996-banA Duna-Tisza közi hátság víz-visszatartás és vízpótlás megoldása műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmánya (6. sz. térkép)

10. Kvassay Jenő 1880-as évek

11. Mit kellene újragondolni és újrakezdeni a hátság vízgazdálkodásának sikeres jövőjéhez

12. A víz az élet alapja, a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos tényezője. • a klímaváltozás fogalma a tudomány világán kívül, már a közgondolkodásban is megjelent • várható hatásait világszerte a legmagasabb fórumokon vitatják • Magyarország vízkészleteinek döntő része a környező országokból érkezik • Ezek az országok a vízkészletek megtartására törekedtek eddig is. • Várható, hogy a klímaváltozás okozta csökkenő vízkészletek ellensúlyozására további tározási programot indítanak, amely a Tisza-völgyben komoly, a gazdaságra is kiható következményekkel járhatnak.

13. A Duna-Tisza Csatorna, abban a formában, ahogy azt a közvélemény is értelmezi országos jelentőségű – megkockáztatom, nemzetközi jelentőségű – ügy. • Nem szerencsés ezt a kérdést a csak a Duna-Tisza-közi Homokhátság ügyévé, 800 ezer ember sorskérdésévé tenni. • Az is nagyon fontos, de a Homokhátság vízhiányos gondjainak megoldására vannak sokkal szerényebb költséggel, a konkrét területi igényekhez igazodóan megvalósítható módozatai. • A Duna-Tisza Csatornával csak akkor szabad érdemben foglalkozni, ha a célok között legalább az egész Alföld ügyét, még szerencsésebb lenne, ha az egész magyar gazdaságra gyakorolt hatását lehetne megfogalmazni.

14. A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása. (1) • A Duna-Tisza Csatorna létesítmény rendszere egy országrésznyi terület komplex fejlesztési tervének fontos pillére lehet. • A jelenlegi hazai ágazati orientáltságú fejlesztés rendszerben nehezen képzelhető el, hogy a megvalósítás közelébe jusson. • Már az előkészítő szakasz sikere is azon múlhat, hogy erős kormányzati akarat rá tudja-e kényszeríteni az ágazatokat, és meg tudja győzni a civil társadalmat arról, hogy az ország érdekeit összességében legjobban szolgáló fejlesztés megalapozásában konstruktívan, kompromisszum készen vegyenek részt.

16. A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása. (2) • Ennek szükségessége akkor érthető igazán, ha a lehetséges társadalmi, gazdasági célokat végiggondoljuk • Fontos: az előkészítés fázisában nem lehetnek tabutémák. Minden ötletet és javaslatot fel kell dolgozni. Lehetnek olyan javaslatok, melyek megvalósítását jelenleg érvényes jogszabályok nem teszik lehetővé, vagy nehezítik azt. • Minden esetben vizsgálni kell, hogy mi Magyarország érdeke, és ha szükséges, akkor jogszabályt kell módosítani.

17. Lehetséges társadalmi, gazdasági célok • Ezek a teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül a következők lehetnek: • a vizek jó állapotát biztosító vízátvezetés, • vízi-közlekedés, tömegárú szállítás • mezőgazdasági vízigények, • környezetvédelmi és természetvédelmi vízigények, • vízerő hasznosítás, • turizmus, • táji értékek növelése, • vízi-sportok, • rekreáció, • belvízvédelem, • települési környezet fejlesztése, • foglalkoztatás növelése, stb.

18. A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása. • Meg kell fogalmazni, hogy a létesítmény milyen előnyökkel jár az adott célterületén, és melyek a várható hátrányok. • Ezt követően kell kidolgozni a célokat legjobban kiszolgáló műszaki változatokat.

19. Miért nem halad előre a Duna-Tisza közének ügye a helyi döntéshozók abszolút egyetértése ellenére? A kérdésre kérdésekkel lehet válaszolni: • Van-e Magyarországnak a belvízi hajózásra vonatkozó, az EU-val harmonizált, gazdasági számításokkal alátámasztott fejlesztési terve? • Van- e Magyarországnak olyan agrárkoncepciója, amely orientálni tudja a gazdálkodókat arra, hogy mit, milyen minőséget, milyen technológiával, milyen feldolgozottság szinten, milyen garantált értékesítési lehetőséggel érdemes előállítani? • Ki tudják-e gazdálkodni a gazdák a befektetéseik hitelét, az öntözővíz szolgáltatás költségeit?

20. Vannak e tájrendezési elképzeléseink? Kik, és milyen forrásból tartják fenn a tájgazdálkodást? • Van-e gyakorlatban eredményesen megvalósítható tanyaprogramunk? • Van-e idegenforgalmi fejlesztési elképzelés, netán konkrét , megvalósítható terv? • Hogy szeretnénk élhetővé tenni a tanyavilágot? Milyen fejlesztések szükségesek ehhez, és ezek mennyibe kerülnek? • Kik fogják üzemeltetni a vízpótló rendszereket, és milyen forrásból? Netán az államtól reméljük e feladat ellátását?

21. Még lehetne sorolni a kérdéseket, de talán gondolatébresztésnek ennyi elég volt. • Arra a kérdésre, hogy miért nem megy előre az ügy több válasz is adható. Az egyik sűrűn elhangzó, amit akkor tesznek fel, amikor pénzügyi döntésről esik szó: jó-jó, de milyen konkrét haszna lesz e nagybefektetésnek? A válasz a hiányos gazdasági- társadalmi feltárás miatt nem lehet konkrét és megalapozott, és ez meg is pecsételi az eredményt. • A fő kérdés viszont az, hogy ki és mikor fogja ezt a szerteágazó, sok kimenetű, sokérdekeltségű projektet összefogni és egy projekten összeszervezni úgy, hogy abból az egyén, a kis és nagyközösségek számára is világos célt és eszköz-rendszert és a végén tisztes eredményt lehessen bemutatni.

22. A Duna-Tisza Csatorna ‑ jó előkészítés esetén ‑ szimbolikus jelentőségű mérnöki létesítmény lehet, amely megjeleníti Magyarország határozott fellépését a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt negatív következményeinek mérséklése érdekében, és egyúttal az ország jelentős területein megalapozza a fenntartható fejlődés lehetőségét.

23. A korrekt szakmai vita az előkészítési és tervezési szakasz fontos része. • A vitákat azonban érdemben csak akkor lehet megkezdeni, amikor az egyes fejlesztési célokat műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból megalapozó érvelésre alkalmas dokumentumok állnak rendelkezésre. • Fontos, hogy a vitázó felek szakmai érvekre szakmai észrevételeket tegyenek, és szakmai sovinizmusból senki ne ragaszkodjon mereven álláspontjához.

24. A fejlesztés csak akkor lehet igazán sikeres, ha végső megoldás alátámasztó stratégiák kemény szakmai vitákban születnek meg. • Kívánatos lenne, hogy a döntést követően, az ország érdekében mindenki a jó megvalósításért dolgozna, azaz a döntés a vita lezárását is jelentené.

25. Vagyunk néhányan, akik évek óta hangoztatják, hogy hiányzik a térségi összefogás, hiányzik az azt szimbolizáló szervezet, és ami még fontosabb hiányzik az a projekt-menedzsment, amelyik koordinálná, szervezné a Duna-Tisza közi térség fejlesztési projektjeit.

26. Köszönöm a figyelmet