1 / 42

A kultúraközi kommunikáció pszichoszociális vonatkozásai

A kultúraközi kommunikáció pszichoszociális vonatkozásai. Attitűd, sztereotípia, előítélet, arculat, imázs, tabu. Alapfogalmak.

gezana
Download Presentation

A kultúraközi kommunikáció pszichoszociális vonatkozásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kultúraközi kommunikáció pszichoszociális vonatkozásai Attitűd, sztereotípia, előítélet, arculat, imázs, tabu

  2. Alapfogalmak • Attitűd: főleg érzelmi hozzáállás, viszonyulás egy csoporthoz, illetve annak jelképéhez. Pozitív , negatív attitűd az orosz / német / francia stb. nyelvvel kapcsolatban. Szeretem, vagy nem szeretem viszony. • Sztereotípia: az attitűd megokolása: szeretem, mert szorgalmas, nem szeretem, mert lusta stb.

  3. A sztereotípia • Eredeti jelentése: nyomdászati terminus. Másolat a nyomdai szedésről vagy kliséről további kiadások céljára. • Átvitt értelemben: állandóan ismétlődő, elkoptatott kifejezés, vö. klisé. • Kommunikációelméleti terminus. Első előfordulása a pszichológiában: Walter Lippman, 1922.

  4. A sztereotípia fogalma • Egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított hiedelem, vélekedés. • Hasznos és káros is lehet.

  5. A sztereotípia jellemzői • általánosító • leegyszerűsítő • revíziórezisztens

  6. Általánosító, mert... • Egy vagy néhány ember visekedése, jelleme alapján kialakított véleményét kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára. • Példa: „Irénke szőke. Irénke nem tud főzni. A szőke nők tehát nem tudnak főzni”. • Logikailag hibás következtetés.

  7. Leegyszerűsítő, mert... • Nem veszi figyelembe a körülményeket (hagyományok, földrajzi környezet), amelyek módosíthatnák a kialalakult sztereotípiát. • Példa: „Két óra van. Sehol senki. A trópusi országok lakói lusták”. Körülmény: a negyven fokos meleg, a magas páratartalom déltájban lelassítja az embereket. Éppen sziesztáztak.

  8. A revíziórezisztencia. Egy példa(Allport, 1954) • Mr. X: Az a bajom velük, hogy csak a saját csoportjukkal törődnek! • Mr. Y: De ha adakozásról van szó, ők ebben mindig az élen járnak... • Mr. X. Igy akarnak népszerűek lenni, beavatkoznak a keresztények ügyeibe. A pénz a mindenük, ezért is van sok bankár közöttük.

  9. A párbeszéd folytatása... • Mr. Y: Dehát a legutóbbi felmérések éppen azt mutatják, hogy közöttük kevesebb a bankár, mint más népcsoportok képviselői között... • Mr. Z. Hát ez az! Nem foglalkoznak komoly üzlettel, csak a filmiparban nyüzsögnek és éjszakai lokálokat üzemeltetnek!

  10. A sztereotípiák fajtái • autosztereotípia és heterosztereotípia • pozitív és negatív sztereotípia • sztereotípia és szociotípia (szociális szereotípia)

  11. Autosztereotípia • Autosztereotípia: mi magunkról és mások rólunk • Mi: A magyarok vendégszeretők, találékonyak (Nobel-díjasok száma!) • Mások: A magyarok temperamentumosak, pesszimisták és panaszkodók, agyafúrtak stb.

  12. Heterosztereotípia • Heterosztereotípia: mi másokról és mások másokról. • A magyarok a németekről: munkaszeretők, fegyelmezettek, sótlanok. • A németek az olaszokról: fegyelmezetlenek, lusták, rossz katonák, zenekedvelők, szexuálisan vonzók (!) • Országon belül, országok, régiók között

  13. Etnikai viccek és sztereotípiák • Miért alacsonyak a szicíliaiak? • Mert gyerekkorukban azt mondta az anyjuk, hogy ha felnőnek, dolgozniuk kell. • Észak-olasz sztereotípiák a sziciliaiaikról: • mind alacsony, • mind anyás, • mind utál dolgozni.

  14. Mi a paradicsom? És mi a pokol? • A paradicsom az a hely, ahol a rendőrök angolok, a szakácsok franciák, a szerelők németek, a szeretők olaszok és az egészet a svájciak szervezik. • A pokol az a hely, ahol a rendőrök németek, a szakácsok angolok, a szerelők franciák, a szeretők svájciak és az egészet az olaszok szervezik...

  15. A sztereotípiák és a nyelvhasználat • angolosan távozik: filer á l’ anglaise, take French leave • óvszer: capote anglaise (angol köpeny), French letter (francia levél) • Csehül van, csehül érzi magát • Annyian vannak, mint az oroszok. • Péter egy skót. „Cigány vagy” (József A.) • Dutch uncle (erkölcsprédikátor) • Etnikai csúfnevek: szőröstalpú oláh (állati bőrből készült bocskora van, nekünk bezzeg csizmánk van), ferdeszemű, csoki, újmagyar, nigger stb.

  16. A cseh nyelv és a magyarok • Talán magyar vagy, hogy nem értesz meg? • Ne beszélj magyarul! (érthetetlenül) • Káromkodik, mint egy magyar. • Magyar módra van (részeg). • Magyar betegsége van (lusta). • Ő egy magyar (ügyetlen, ostoba, gyönge).

  17. Pozitív és negatív sztereotípia • A negatív sztereotípiát általában előítéletnek nevezzük →etnocentrizmus. • A pozitív sztereotípia átcsapása újabb élmény hatására negatívvá: munkaszeretők → túlságosan munkaszeretők, munkamániásak; tiszták → tisztaságmániásak rendszeretők → túlzottan pedánsak

  18. Nemzeti sztereotípia és nemzetkarakterológia(Hunyadi György kísérlete) • Milyen foglalkozást asszociál Ön a következő nemzeti kultúrákhoz? • Orosz: munkás, katona, paraszt • Német: autóipari szakember, mérnök, üzletember • USA: üzletember, menedzser, filmes • GBr. bankár, üzletember, tanár

  19. EU-fiatalokat kérdeztek • Társítson 5 fogalmat, nevet a következő országokhoz! • Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Irország, GBr.,Németország, Oroszország, Olaszország, Spanyolország, Svédország • És Magyarország?? Vagy Románia?? • Ön mit gondol??

  20. Az előítéletes diskurzus négy állítása • 1. „Mások, mint mi (kultúra, mentalitás”. • 2. „Nem igyekeznek alkalmazkodni a kultúránkhoz”. • 3. „Elítélendő cselekményekben vesznek részt (zaklatás, bűnözés)”. • 4. „Veszélyeztetik a társadalmi, gazdasági érdekeinket”.

  21. Az etnikai előítélet fokozatai • 1. Negatív sztereotípia: a csoport tagjai lusták. • 2. Előzetes attitűd: ezért nem szeretem őket. • 3. Diszkrimináció: nem alkalmazom őket.

  22. Az etnikai előítélet fokozatai 2. • 1. szóbeli (viccek, szitkozódás, rágalmazás, vádaskodás) • 2. elkerülés (nem ülök a cigány mellé a parki padon vagy az iskolapadban, nem járok vele) • 3. diszkrimináció: megtagadom az azonos elbírálást (pl. nem alkalmazom) • 4. testi erőszak: lakóhelyről eltávolítás, temetők meggyalázása, progromok • 5. fizikai megsemmisítés

  23. Aronson, 1972 az előítéletről • 1. Mr. Bigott mellé szerdán délután 2-kor a parkban leül a.) egy 31 év körüli jól öltözött fehér, b.) egy 31 év körüli jól öltözött fekete. Mit gondol magában Mr. Bigott? • 2. Mr. Bigott elhalad a.) egy angolszász háza előtt és észreveszi, hogy a kuka fel van döntve és a szemét szét van szóródva b.) egy latino háza előtt, és ugyanezt tapasztalja. Mit gondol Mr. Bigott?

  24. Aronson: A társas lény c. könyvéből • Egy protestáns és egy katolikus észreveszi, hogy a katolikus pap bemegy a bordélyba. • Mit gondol a katolikus hívő és mit a protetáns? • Protetáns: Milyen képmutató is ez a katolikus egyház... • Katolikus: az én papom még ide is elmegy feladni az utolsó kenetet!

  25. Az előítélet funkciója • 1. Hasznossági funkció: elkerülni a csoporttársak általi kiközösítést és elismerést nyerni a saját csoportunktól („együtt üvölt a farkasokkal”). • 2. Önbecsülést óvó funkció: az előítéletesség megóv attól, hogy saját hibáimat észrevegyem. Sikertelenségemért a másik, lenézett csoport tagjait okolom (az antiszemitizmus egyik oka!) • 3. Megismerő-funkció: segít eligazodni a világban a jól bevált gondolkodási sémák szerint. Energiatakarékosság...

  26. Előítélet és diszkrimináció • 1. Előítéletes megkülönböztetők („aktív bigottak”): nyiltan vállalják nézeteiket és cselekedetüket. • 2. Előítéletes nem megkülönböztetők („félénk bigottak”): nem merik megszegni a normákat • 3. Nem előítéletes megkülönböztetők („jóidőben liberálisok”): a mindenkori elvárás szerint cselekszenek. • 4. Nem előítéletes nem megkülönbözetők („minden időben liberális”): a bátrak.

  27. Mindenki sáros egy kicsit... • „Everyone engages in prejudiced talk to some degree. It is inevitable. We can, however, reduce the degree to which we engage in prejudiced talk if we are mindful of our communication.” • (Gudykunst – Kim: Communicating with Strangers, 1997)

  28. Szociális sztereotípia, szociotípia • Vannak sztereotípiák, amelyek egyéni tapasztalaton alapulnak és egy-egy személyre jellemzők csak. Példa: • Péter: „A kopasz férfiak mind agresszívek”. • Szociotípia: olyan sztereotípia, amelyet egy közösség többsége hirdet. • Kelet-európai szociális sztereotípia: „A romák viszonya a magántulajdonhoz problematikus”.

  29. A sztereotípiák a reklámban • Egy nyugati tisztítószer reklámja: • „Cégünk alapos, mint a németek, tisztaságra törekszik, mint a svédek, rugalmas, mint a lengyelek, diszkrét, mint egy svájci bank, és olcsó, mint egy orosz ígéret”

  30. Turisztikai reklámok és a szteretotípiák • Magyarország: csikós, fokos, gulyás • Hollandia: tulipán, szélmalmok, fapapucs • Franciaország: Párizs, Eiffel-torony, szerelem • GBr.: királyi család (Diana), Tower, Hyde-park, Beatles

  31. Töröljük el ezeket a sztereotípiákat a reklámokból?? • Mi marad helyettük, mit adunk helyettük?! • És az vonzó lesz a külföldi számára?!

  32. Arculat és imázs • Arculat: a bélyegző mintája; valamely dolog, tárgy, szervezet sikere érdekében történő tervszerű alakítása, tudatos építése. • Imázs: a bélyegző lenyomata; az, ami az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul, lehet reklám vagy propaganda eredménye. • Termékarculat, termékimázs • Országpropaganda, országimázs

  33. Az országimázs és a sztereotípiák (Rákos Péter nyomán) • Imago linguae: a nemzeti nyelvről alkotott kép • Imago loci (regionis, urbis): a nemzeti táj • Imago historiae: a nemzeti történelem képe • Imago professionis: hogy mire alkalmas • Imago attributorium: a nemzet tulajdonságai („A magyar nem forradalmár alkat”: Ady vs. Kosztolányi, Petőfi vs. Arany)

  34. Imago lingvae • A nyelvről vagy írásáról kialakult kép • „A tót az egy bükkfanyelv.” • „A francia nagyon szép nyelv.” • „A német parancsolásra való.” • „A spanyol udvarlásra jó.” • „A magyar mekegő nyelv.” • „the French letter” (Concorde vagy Concord?) • pusztuló, romló nyelv: nemzethalál

  35. Imago loci (regionis, urbis); a földrajzi hely, mint jelkép • magyar táj: Alföld, szlovák táj: Magas-Tátra (Kriván: „a szlovák Fudzsijáma”) • a Dunántúl szelíd pannon táj • az orosz erdő (nyírfákkal) • az ezer tó országa (Finnország) • Kálvinista Róma, Kelet Párizsa, Észak Velencéje, Arany Prága, a császárváros, Mamma Roma, Párizs, a szerelem fővárosa • „Pest feketére fest”

  36. Imago historiae (missioni, fati) • „Egyedül vagyunk.” • „Európa védőbástyája voltunk.” • „a nyugati civilizáció legkeletibb országa.” (cseh önkép) • „Remetekirályság” (Koreáról) • „Ötezer éves történelmünk van.” (Koreai önkép) • „Ezer agressziót szenvedtünk el.” (Korea) • „fasiszta ország, nép”

  37. Imago historiae II. • „A latin civilizáció képviselői vagyunk” (román) • „Mi voltunk korábban és mindig többen Erdélyben.” (román) • „Európa védői a muszlimok ellen” (szerb) • „a demokrácia terjesztői és őrei.” (USA) • „a legrégebbi civilizáció” (Kína) • „Nyugat-Európa határa” (Ausztria) • „Ázsia védői vagyunk a fehér ember imperializmusával szemben” (Japán)

  38. Imago professionis • Orosz: katona, munkás, muzsik • Német: mérnök, üzletember, rendőr • Angol: üzletember, professzor, futballhuligán • Francia: szakács, politikus, technikus • Amerikai: üzletember, cowboy, filmes • Olasz: maffiózó, énekes, szakács • Magyar?

  39. Imago attributorium (Rákos Péter) • A 18 legegyetemesebb jelző: • babonás, beszédes, családszerető,dolgos, • elmélkedő (filozófikus hajlamú), • furfangos (élelmes), gondtalan (könnyelműségre hajlik), intelligens, • kegyetlen, lusta, megbízhatatlan, nacionalista, piszkos, ravasz, • szellemes, szenvedélyes, vallásos, zenekedvelő

  40. Szakirodalom. Alapművek • Rónay Jácint: Jellemisme, avagy az angol, francia, magyar stb. nemzet jellemzése lélektani szempontból. Buda. 1847. • Allport: Az előítélet. Budapest: Osiris, 2002. • Hunyady György: Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest: Akadémia: 1996. • Hunyady György: Nemzetkarakterológiák. Budapest: Osiris, 2001.

  41. A tabu • Polinéz szó: ta ‘megjelölni’, bu ‘nagyon’ • A tabu az, ami a kommunikáció során tilos. Kultúrafüggő. • Fajtái: viselkedési, cselekvési (böfögés, szellentés, csámcsogás, emberevés, kézzel evés, kutyahús evése, kézfogás, érintés, csók, cipő, fejfedő, meztelen fürdés stb.) • Kommunikatív (tabutémák: életkor, testsúly, kereset, magánélet, halál, szex stb.) • Mind viselkedési, mind kommunikációs: incesztus, anyagcsere, szex stb.)

  42. Politikai tabutémák • Demokráciában ilyen általában nincs • A Kádár-kor két tabutémája (cenzúra!): • 1. A Párt vezető szerepe (egypártrendszer) • 2. A Szovjet Hadsereg (1944-től már nem Vörös Hadsereg!) itteni tartózkodásának jogszerűsége.

More Related