Rousseau s a filantropist k

1. Rousseau �s a filantropist�k 

2. S�lyos elo�t�letek a nokkel szemben! Fran�oise Scarron, (Madame de Maintenon) (1652�1675): �Noha eml�kezet�nk �ppoly j�, mint a f�rfiak�, �t�loeronk gyeng�bb; hajlamosabbak vagyunk az esztelen cselekedetekre, k�nnyelmus�g jellemez benn�nket.� A helyzet csak romlott. A korai felvil�gosod�s a 18. sz�zad elej�n m�g nagyobb toleranci�t tan�s�tott a tud�s nokkel szemben, mint k�sobb!

3. A tanult noket gyakran karik�rozt�k, parodiz�lt�k. Azt a n�h�ny not, aki a 18. sz�zad sor�n egyetemi eload�son vett r�szt, a f�rfiakt�l teljesen elszigetelt�k. Semmi sem v�ltozott az alatt a sz�z�tven �v alatt, ami�ta Anna Maria Schurmann az utrechti egyetem eload�term�ben fab�d�ba k�nyszer�lt. Laura Bassi (1711-1778) �letrajz�r�ja azt emelte ki, hogy t�rsas�gban sohasem fitogtatta tud�s�t.

4. Rousseau nok�pe

5. Emil vagy a nevel�srol (1762) Am�g Emil nevel�s�nek c�lja, hogy �emberr� v�ljon, Zs�fia feladata az, hogy t�rs�ul szegodve seg�tse ot c�ljai megval�s�t�s�ban. �A becs�letes l�ny boldogs�ga abban �ll, hogy boldogg� tesz egy becs�letes f�rfi�t. Itt az ideje teh�t, hogy a h�zass�gra gondoljunk. Idejekor�n kell erre gondolnunk, mert a h�zass�gt�l f�gg az �let sorsa, s az embernek soha sincs el�g ideje, hogy erre gondoljon.

6. Rousseau �tveszi a korabeli mentalit�sb�l eredo nok�p egy elem�t: a tud�s nok t�rekv�se �nem term�szetes�, amikor a f�rfiak tudom�nyos bab�rjaira t�rnek, mik�zben maguk is �f�rfiass� v�lnak. A le�nynevel�s c�lja teh�t Rousseau szerint a vonz� nov� nevel�s, akibe f�rje k�nnyen bele tud szeretni: �A no egyenesen arra termett, hogy megnyerje a f�rfi� tetsz�s�t�.

7. �jszeru elem: az emberi �rzelmeket teszi a h�zast�rsi k�tel�k legfontosabb elofelt�tel�v�. A csal�dalap�t�snak nem anyagi �rdekbol vagy b�rmif�le haszonra t�rekvo megfontol�sb�l kell l�trej�nnie, hanem egyed�l a k�t nem k�z�tti k�lcs�n�s �s magas hofok� vonzalom az, amire a h�zass�got �p�teni lehet: �A h�zasok dolga, hogy egym�sra tal�ljanak. Elso kapcsolatuk a k�lcs�n�s hajlam legyen. Elso vezetoj�k a szem �s a sz�v. Amikor m�r egybekeltek, a k�lcs�n�s szeretet az elso k�teless�g�k.�

8. Zs�fia j� term�szetu, �rz�keny sz�vu, �l�nk. Nem t�k�letes, de a fogyat�koss�gaib�l is tud er�nyt kov�csolni. Nem sz�p, de tud tetszeni (�az o oldal�n a f�rfiak elfelejtik a sz�p noket�). �zl�sesen �lt�zk�dik, gyul�li az �nc�l� pomp�t. �rt a muv�szetekhez, sz�pen �nekel, kecsesen t�ncol. A �nem�hez illo munk�kat� sz�vesen �s megb�zhat�an elv�gzi. K�nosan �gyel a tisztas�gra.

9. Szereti az �dess�get, de m�rt�kletes a nyal�nks�gok fogyaszt�s�ban is. Term�szetes �rtelem jellemzi, gondolkod�sa egyszeru. ��szj�r�sa kellemes, noha kor�ntsem csillog�, megb�zhat�, hab�r nem m�ly�. Keveset olvas, ez�rt �szellem�t nem az olvasm�nyok alak�tott�k�. Egy�bk�nt is �asszonyok k�nyve a vil�g�.

10. Zs�fia tapasztalatait a sz�leivel folytatott besz�lget�sekbol �s az ot k�r�lvevo vil�gban v�gzett megfigyel�seibol szerzi: �Zs�fia felfog mindent, de nem sokat oriz meg eml�kezet�ben. A legnagyobb halad�st az erk�lcstanban �s az �zl�sbeli dolgokban teszi. Fizik�b�l csak n�h�ny dolgot jegyez meg az �ltal�nos t�rv�nyekrol �s a vil�grendszerrol. N�hanapj�n, s�t�ik k�zben, amidon a term�szet csod�it szeml�lik, �rtatlan �s tiszta sz�v�k a term�szet alkot�j�hoz is fel mer emelkedni.�

11. T�rsas�gban szer�ny �s tart�zkod�. Pedig gyermekkor�ban pajkoss�g jellemezte, errol azonban anyja idejekor�n leszoktatta. Sz�ks�g is volt erre, hiszen a nok: �Eg�sz �let�k�n kereszt�l a leg�lland�bb �s legszigor�bb fegyelemnek lesznek kit�ve: az illem fegyelm�nek�. Van azonban egy olyan tulajdons�ga, amelyet Emilben hi�ba keresn�nk: ez pedig a ki nem mondott gondolatok, a szavakat helyettes�to gesztusok hiteles �rtelmez�se.

12. Mindemellett az is igaz, Rousseau �r�saiban nem tal�ljuk nyom�t a korszakra egy�bk�n jellemzo noellenes attitudnek. Sot, csod�lja a �gyeng�bbik nem� k�pviseloit, akik � a csal�dban bet�lt�tt form�lisan al�rendelt szerep�k ellen�re � k�pesek a befoly�sol�s finom eszk�zeivel �lve akaratuk �rv�nyes�t�s�re. Mert van m�d arra, hogy az okos no jobb bel�t�sra b�rja a f�rfit. A szel�ds�ggel p�rosul� talpraesetts�gbol eredo �l�thatatlan hatalom� hozz�seg�theti oket �rdekeik �rv�nyes�t�s�re.

13. Sophie fogadtat�sa:Marianne Ehrmann (1755-1795)

14. A korabeli �r�nok t�bor�ban nem volt egys�ges Rousseau nevel�si elveinek fogadtat�sa, de a t�bbs�g elfogadta n�zeteit. Marianne Ehrmann (1755-1795), aki �Philosophie eines Weibs� (Egy asszony filoz�fi�ja, 1784) c�mu �r�s�ban behat�an foglalkozik az ��mile�-ben kifejtett nevel�si elvekkel. Le�nynevel�sre vonatkoz� k�vetelm�nye �s a norol alkotott k�pe k�s�rtetiesen hasonl�t az Emil szerzoj�nek n�zeteire.

15. �A le�nygyermek nevel�se k�l�nb�zz�n a fi��t�l � tan�csolja az �r�no �, mivel a no s a f�rfi nem egyform�k karakter �s temperamentum tekintet�ben; de nem is kell, hogy azok legyenek. � A noi nem nevel�s�nek mindig a f�rfit kell figyelembe vennie, mivel a no k�teless�ge csak abban �ll, hogy tess�k a f�rfinak; hasznos legyen sz�m�ra; szerettesse meg mag�t �s v�vja ki megbecs�l�s�t; gyermekkor�ban nevelje, �reg kor�ban gondozza; ha kell, tan�csaival seg�tse, ha kell vigaszaival legyen t�masza, �s mindezek mellett tegye k�nyelmess� az �let�t.�

16. H�ziasszonyi er�nyek Campe szerint

17. A Rousseau-recepci� j�l nyomon k�vetheto a filantropista Johann Heinrich Campe (1746-1818) eset�ben is. �Atyai j�tan�cs l�nyomnak. A Teophron ellenirata. A nevelendo noi ifj�s�gnak aj�nlja Joachim Heinrich Campe, 1788.� Charlotte nevel�s�t szem elott tartva �rta �a szerencs�s k�z�poszt�lyb�l sz�rmaz� feh�rcsel�dek, de nem az ifj� nemes d�m�k sz�m�ra�.

18. A k�nyv rendk�v�l nagy sikert aratott: 1789 �s 1832 k�z�tt t�z n�met kiad�st �rt meg, de leford�tott�k holland, francia, orosz, lengyel �s d�n nyelvre is, �gy egyike lett a sz�zad legn�pszerubb nonevel�si k�zik�nyveinek. �gy ker�lt be a k�ztudatba, mint a k�tetlen, essz�szeru form�ban kifejtett rousseau-i nonevel�si elvek gyakorlatias le�nynevel�si programm� val� �tdolgoz�sa.

19. Campe re�lisan l�tta saj�t kor�nak t�rsadalmi viszonyait: l�tta a nok kiszolg�ltatott helyzet�t a korabeli t�rsadalmakban. A f�rfikt�l val� f�gg�s�ket a k�vetkezo metafor�ba sur�tette: �A f�rfi a t�lgyfa, a no a repk�ny, amely befonja.� Egyed�l a h�zass�g az, amely seg�thet helyzet�k jav�t�s�ban. Akkor cselekszenek teh�t helyesen, ha elfogadj�k �rendeltet�s�ket�, �s k�vetik a t�rsadalmi elv�r�sokat. Igazi �noh�z illo lelki alkatot� alak�tanak ki, �s az �letben �igazi noi �rdemekre� tesznek szert.

20. A n�met filantropista a puritanizmus gondolkod�sm�dj�ra eml�kezteto karaktervon�sokat gyujti csokorba, amikor az �ltala eszm�nyinek tartott noalak �illendo jellemvon�sair�l� �r: �A sz�v �s a l�lek tisztas�ga, felvil�gosodott istenf�lelem, szem�rmes szuziess�g, szer�nys�g, bar�ts�gos �s kimer�thetetlen sz�vj�s�g, megfontolt j�zans�g, rendszeretet, h�ziass�g, visszavonults�g, a f�rjhez, az otthonhoz �s a gyermekekhez val� hus�ges ragaszkod�s, a vil�gi �let bun�s kih�v�sainak szabad �s derus elutas�t�sa, v�gezet�l saj�t akarat�nak f�rje akarata al� rendel�se egyfajta szeretetteljes �n�tad�ssal, melynek r�v�n fokozatosan l�trej�n a noi �s a f�rfi l�lek �des egybeolvad�sa.�

21. A nok k�pz�se leendo h�ziasszonyok k�pz�se. Ennek sor�n a legfontosabb a lemond�s er�ny�nek kialak�t�sa, az egy�ni v�gyak megtagad�sa, az �rzelmek szigor� kontrollj�nak kialak�t�sa. A le�ny csak olyat tanuljon, aminek a h�ztart�s vezet�se sor�n majd haszn�t veszi. Semmi sz�ks�g muv�szeti k�pz�sre, nyelvek tanul�s�ra �s egy�b felesleges h�vs�gokra. Sokkal fontosabb enn�l a pontos idobeoszt�sban is megnyilv�nul� rendszeretetre val� nevel�s:

22. �Rendszeretet! � Honnan k�lcs�n�zzek szavakat, hogy ezt az � er�nyt? nem ez nem mond eleget � a t�bbi er�ny sz�loanyj�t, az emberi �let boldog�t�j�t, a fontos tev�kenys�gek eloseg�toj�t, alapj�t mindannak, ami sz�p �s j�, hatalmas �s nemes, sz�ks�gszerus�g�nek �s hasznoss�g�nak teljes szeretetre m�lt� mivolt�ban �br�zoljam? O szabja meg az idej�t a felkel�snek �s a lefekv�snek, a munk�nak �s a pihen�snek, az eb�dnek �s a vacsor�nak stb., o k�sz�t veled egy eg�sz-, f�l- �s negyed�r�kra beosztott �lettervet �s napirendet, �s o vigy�z arra szeretetteljes szigorral, hogy ez a terv napr�l napra, �r�r�l �r�ra minden r�szlet�ben megval�suljon.�

23. Johann Bernhard Basedow

24. Campe nem volt egyed�l ezen a t�ren. Johann Bernhard Basedow (1723-1790), h�res filantorpista pedag�gus is rousseaui�nus elvek szerint nevelte saj�t l�ny�t, Emilie-t. (A sokatmond� n�vad�s is ezt a sz�nd�kot fejezi ki....) A kisl�ny csodagyermek volt, n�gy�vesen m�r �rt, olvasott, hat�ves kor�ra pedig m�r j�l ismerte a latin n�vsz�ragoz�st. Mindezek ellen�re apja nem t�rt el a kor mentalit�s�t�l: tov�bbra is a feles�g- �s h�ziasszonyszerepre val� felk�sz�t�st tartotta a nonevel�s elsorendu c�lj�nak. * * *