Folyadékok és gázok mechanikája

1. Folyadékok és gázok mechanikája

2. Folyadékok és gázok mechanikája A folyadék olyan deformálható test, amelynek mind a térfogata, mind az alakja, vagy mindkettő könnyen megváltoztatható. Dinamikai szempontból a folyadék belsejében, mozgás során tapasztalt hatások szempontjából két csoportot különböztetünk meg: az ideális és a súrlódó folyadékot. Ideális folyadék az olyan deformálható test, amelynél még mozgás közben sem lépnek fel érintőleges feszültségek (G=0). Súrlódó (viszkózus) folyadék, amelynél mozgás közben a deformációs sebességekkel arányos, érintőleges feszültségek lépnek fel.

3. Folyadékok és gázok mechanikája A folyadék mechanikában a tömeg szerepét a sűrűség veszi át, míg az erő szerepét pedig a nyomás. (Mechanikai) sűrűség (jele: ) a test tömegének (m) és a test térfogatának (V ) hányadosával definiált fizikai mennyiség. (Egysége: kg/m3): =m/V, vagy =dm/dV

4. Folyadékok és gázok mechanikája Nyomás (jele: p,pressure) az erő (F ) és a felület (A) hányadosával definiált fizikai mennyiség, a folyadék normális feszült-ségeivel ellentétes hatás (a tekintetbe vett térfogat elem belső normálisa irányába számítjuk pozitívnak) (Egysége a feszültség egységével egyezik meg, tehát: N/m2): p=F/A, vagy p=dF/dA

5. Folyadékok és gázok mechanikája Az ideális folyadékok osztályozása során, aszerint, hogy a folyadék megtartja-e térfogatát, két csoportot különböztetünk meg. Folyékony halmazállapotú testek (mint a víz, olaj, stb.), amelyek erőtérben nem tölti ki a rendelkezésükre álló teret, ("összegyűlnek az edény alján") Légnemű halmazállapotú testek (pl. a levegő), amelyek kitöltik a rendelkezésére álló teret, erőtérben pedig "felfelé" csökkenő sűrűséget mutatnak.

6. Folyadékok és gázok mechanikája Az ideális folyadékok osztályozása során, aszerint, hogy a folyadék sűrűsége függ-e a rá nehezedő nyomástól, szintén két csoportot különböztetünk meg: Összenyomhatatlan (inkompresszibilis) folyadék az olyan folyadék, amelynek a sűrűsége nem függ sem a helytől, sem az időtől (=konst.). Összenyomható (kompresszibilis) folyadék az olyan folyadék, amelynek a sűrűsége valamilyen függvénye a nyomásnak. p/κ=állandó κ>1 A к a kompresszibilitás.

7. Folyadékok és gázok mechanikája (Nyugvó folyadék anyagegyenlete) A nyugvó folyadékot csak egy anyagegyenlet és ezzel egy anyagállandó a K kompresszió modulus jellemzi. Az anyagegyenlet megadja a nyomásnövekedés (p) okozta relatív térfogatcsökkenést (V/V). V/V=-(1/ κ) p

8. Folyadékok és gázok mechanikája Pascal-tétele: Tömegerők hiányában, nyugvó, összenyomhatatlan folyadékban a nyomás bármely pontban független az iránytól (a nyomás izotróp). Folyadékok egyensúlyának tétele: Ha a térfogati (V. tömeg) erők konzervatívok és a sűrűség csak a nyomás függvénye, a folyadékok egyensúlyban vannak, szabad felszínük minden része merőleges az ott uralkodó erőtér irányára.

9. Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás, Torricelli tétele: A nehézségi erő (térerőssége = g) hatása alatt álló, összenyomhatatlan (=konst.) folyadékban, a felszíntől mérve a nyomás (p) a mélységgel (h) lineárisan növekszik: p(h)=po+ gh

10. Folyadékok és gázok mechanikája Archimédesz törvénye: Minden folyadékban, gázban levő szilárd testre, ha a folyadék, gáz a nehézségi erő hatása alatt áll, felhajtó erő hat (Ff), - melynek iránya felfelé mutat, - nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék mennyiség súlyával (a folyadék sűrűsége, f, a test bemerülő részének térfogata Vt), -támadáspontja pedig a kiszorított folyadék mennyiség súlypontja: Ff= fVt g

11. Folyadékok és gázok mechanikája Barometrikus magasságformula: A nehézségi erőtérben (Föld felszíne közelében) levő gázban (izotermikus eset-ben) a nyomáseloszlást következő összefüg-gések írják le: p(h)=poe-(o gh/po) Ebben a po és a o a tengerszinten mért nyomás és sűrűség (levegő esetében 1,033 105Pa és 1,3 kg/m3).

12. Folyadékok és gázok mechanikája Felületi energia. felületi feszültség. A folyadék belsejében a molekulákra a szomszédos molekulák által gyakorolt vonzóerők eredője nulla. A molekuláris erők hatótávolsága 10-9 m. Ekkora sugara van a molekula un. hatásgömbjének. Azokra a molekulákra, melyeknek távolsága a folyadék felszínétől kisebb a hatásgömb sugaránál, a kohéziós erők olyan eredőt adnak, amely a folyadék belseje felé irányul.

13. Folyadékok és gázok mechanikája Ha a folyadék belsejéből egy molekulát a határrétegen át a felszínre akarunk vinni, le kell győzni az említett erőt, munkát kell végeznünk. A felületi molekuláknak tehát potenciális energiatöbbletük van, a belsőkhöz viszonyítva. A felületre vitt molekulákon végzett munka arányos a felület növekedésével: dW= αdA. Az α arányossági tényezőt fajlagos felületi energiának nevezzük, értéke anyagonként változó. Mértékegysége: [α] = J / m2= N/m. α= dW /dA

14. Folyadékok és gázok mechanikája Ha más erők nem akadályozzák meg, a felszíni molekula a lehetőséghez képest igyekszik a folyadék belsejébe jutni, ezzel csökken a folyadék felszíne, a felszín összehúzódik, tehát úgy viselkedik, mint egy rugalmas hártya. A magára hagyott folyadék gömbalakot ölt, mert az adott térfogat mellett a gömbfelület a legkisebb. A folyadék felszínét határoló görbe bármely dS darabjára a felszín érintősíkjában a vonaldarabra merőleges dF = αds nagyságú erő hat. Az arányossági tényezőt felületi feszültségnek nevezzük: α= dF /ds

15. Folyadékok és gázok mechanikája Az α állandó mindkét esetben azonos, vagyis kétféleképpen értelmezhető. Az α értéke hőmérsékletfüggő, a hőmérséklet emelkedésével csökken, és nagy mértékben függ a folyadék szennyezettségétől is. A víz felületi feszültsége 0 oC-on 7,55 10-2N/m.

16. Folyadékok és gázok mechanikája A hidro- és aerodinamika elemei: Az áramló folyadékok és gázok törvényei együtt tárgyalhatók mindaddig, míg a fellépő térfogatváltozások elhanyagolhatók. Ha a gázoknál 1 %-os a térfogatváltozás, vagy ennél kisebb, akkor az áramló folyadék törvényszerűségei, pl. 105Pa nyomású levegőre addig alkalmazhatók, míg a sebesség 50 m/s-ot, az előforduló magasságkülönbségek, pedig 100 m-t túl nem lépnek.

17. Folyadékok és gázok mechanikája Egy folyadék mozgását (áramlását) úgy írhatjuk le, ha minden t időpontra vonatkozóan a folyadék minden r helyvektorú pontjában megadjuk a folyadékrészecskék v=v(r,t) sebességét. A v(r,t) függvénnyel jellemzett áramlási tér (sebességtér) matematikai szempont-ból vektortér. Szemléltetése az áramvonalakkal történik, ezek azok a görbék, amelyeknek érintője a tér minden pontjában az ottani sebesség irányába esik.

18. Folyadékok és gázok mechanikája Forrásoknak nevezzük a tér azon részét, ahonnan folyadék jut az áramlási térbe, vagy onnan folyadék távozik el (negatív forrás). Ha a vizsgált áramlási térben van forrás, akkor az áramlási tér forrásos, ellenkező esetben forrásmentes. Ha az áramlási térben nincsenek források (forrásmentes), akkor egy zárt felületen áthaladó fluxus nulla:

19. Folyadékok és gázok mechanikája Ha az áramlásnál a folyadékrészecskék csak haladó mozgást végeznek, akkor súrlódásmentes áramlásnál örvénymentes áramlásról beszélünk. Ha a folyadék-részecskék „forgó” (körpályán való) mozgást is végeznek áramlás közben, akkor örvények alakulnak ki, az áramlási vonalak zárt görbékké válhatnak, az áramlás örvényes. Az örvényesség mértéke az áramlási tér cirkulációja. Ha az áramlás örvénymentes:

20. Folyadékok és gázok mechanikája Nem nagy sebességek esetén a gázok is össze-nyomhatatlan folyadéknak tekinthetők. Az összenyom-hatatlan és homogén folyadéknál (vagyis az áramlási térben egyidejűleg csak egyfajta folyadék van) a sűrűség sem az időtől, sem a helytől nem függ, vagyis p = állandó. Ha a nyomás, a sűrűség és a sebesség az áramlási tér minden helyén független az időtől, csak a hely függvényében változik, akkor stacionárius áramlásról beszélünk, ellenkező esetben az áramlás instacionárius. Fontos fogalom az áramlási cső, amely az áramlási térben egy zárt görbén áthaladó áramvonalak által határolt tartomány.

21. Folyadékok és gázok mechanikája Az áramlási cső falán részecske nem lép át, mert a folyadékrészecskék sebessége érintő irányú. Az áramlások jellemzésére szolgáló mennyiség az áramlás erőssége: az áramlási cső kereszt-metszetén (A) dt idő alatt merőlegesen átfolyó folyadék mennyiségével (térfogatával) arányos mennyiség. Jele: I. I=dV/dt

22. Folyadékok és gázok mechanikája Stacionárius áramlásnál I = állandó, tehát A1 v1 = A2v2, ahol: A1és A2a v1és v2 sebességhez tartozó keresztmetszetek. Ebből következik, hogy a cső szűkületénél a sebesség nagyobb, és az áramvonalak sűrűbbek. Ez az egyenlet az áramlás folytonosságát fejezi ki, folyto-nossági (kontinuitási) egyenletnek nevezzük.

23. Folyadékok és gázok mechanikája Az áramlást létrehozó erők lehetnek külső erők - elsősorban a nehézségi erő, - vagy a hellyel változó belső nyomóerők. Például a folyadéknak az edény nyílásán való kiömlése főleg a nehézségi erőre, a gáznak az edényből való kiáramlása viszont az edényben levő gáz túlnyomására vezethető vissza. Ezeken az erőkön kívül sokszor lényeges szerepet játszanak a belső súrlódási erők. Sok esetben a súrlódási erők elhanyagolhatók, ezért a hidrodinamikát két nagy részre oszthatjuk: Súrlódásmentes vagy ideális folyadékok dinamikájára és súrlódó folyadékok dinamikájára.

24. Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékokat sok esetben (ha nem túlságosan alacsony a hőmérséklet és nem túl nagy az áramlási sebesség) ideálisnak tekinthetjük. Ideális folyadékok stacionárius áramlására vonatkozik a Bernoulli-egyenlet. Az alábbiak szerint vegyünk fel egy áramcsövet.

25. Folyadékok és gázok mechanikája A Bernoulli-egyenlet az energiamegmaradás tételét mondja ki a folyadékokra: Δmv2/2+ Δmgh+pΔV=állandóAz áramlás folyamán a folyadék mozgási, helyzeti és nyomási energiájának összege állandó, ha nincs súrlódás. A Bernoulli-egyenlet egységnyi térfogatú folyadékra: ρv2/2+ ρgh+p=állandó Vízszintes áramlásnál szűkületben a sebesség nagyobb, a nyomás viszont kisebb.

26. Folyadékok és gázok mechanikája Valódi folyadékok áramlása: A valódi folyadékok abban különböznek az ideális folyadéktól, hogy áramlásuk közben nemcsak külső erők (nehézségi erő, nyomó erők) hatnak, hanem a molekulák által egymásra gyakorolt belső erők is, amelyek a súrlódáshoz hasonlóan a mozgást gátolják. A szilárd testtel érintkező áramló folyadék egy vékony rétege a szilárd testhez tapad, ezért csak folyadék és folyadék között jön létre súrlódás. Ez a belső súrlódás.

27. Folyadékok és gázok mechanikája Réteges (lamináris) áramlás az, amikor az áramló folyadék egymással párhuzamos vékony rétegekre osztható, amelyek egymás mellett különböző sebességgel mozognak. Newton a folyadékok belsejében mozgás közben ható erőhatást, a belső súrlódást erőtörvény formában írta le (ez a Newton-féle súrlódási törvény), és ebben a formában értelmezte a súrlódási állandót. A belső súrlódást csak réteges áramlásnál értel-mezzük.

28. Folyadékok és gázok mechanikája Ha a folyadék egy csőben áramlik, akkor az ábra szerint a folyadékot felbontva dz vastagságú csövekre, azt tapasz-taljuk, hogy a cső keresztmetszete mentén az egyes "csőrétegek" sebessége más és más, vagyis az áramlási sebesség nagysága változó a z irányban. A dz távolságon belül a sebesség nagyságának változása dv. A dv/dz mennyiséget a sebesség gradiensének nevezzük.

29. Folyadékok és gázok mechanikája Belső súrlódásról áramló folyadékoknál akkor beszélünk, amikor az A felülettel szemben, egymástól z távolságban levő, u sebességgel egymáson elcsúszó rétegek között ható F erő a következő összefüggés szerint számolható. (ez a felfogás egyébként Newton-féle súrlódási törvényként ismert): F=ηA(dv/dz) A belső súrlódást (dinamikai viszkozitás) (jele: ) csak réteges áramlásnál értelmezzük. Az  anyagállandó, amelynek a mértékegysége (Ns/m2), azaz Pa s (pascal secundum).

30. Folyadékok és gázok mechanikája Réteges áramlás csőben: (Hagen-Poiseuille-féle törvény, 1839) (Ohm-törvény alakban megfogalmazva) Összenyomhatatlan, súrlódó folyadék, stacionárius áramlásakor, kör keresztmetszetű csőben (sugara: R, hossza: l ) az áramerősség (I=V/t) a nyomástól (p) a következő összefüggés szerint függ:

31. Folyadékok és gázok mechanikája A Hagen-Poisseuille törvény" .megadja, hogy a csövön átfolyó folyadék mennyisége milyen mértékben függ a cső sugarától. A cső tengelyétől r távolságban levő dr falvastagságú, v sebességű folyadékhenger t idő alatt dV=vt2rπdr térfogatú folyadékot visz át valamely keresztmetszeten. A hengeres csőben lamináris áramlás esetén t idő alatt áthaladó folyadék térfogata:

32. Folyadékok és gázok mechanikája Gomolygó (turbulens) áramlás az, amikor: - az áramlás nem stacionárius, a sebesség és a nyomás egy meghatározott helyen nem állandó, hanem gyorsan ingadozik egy átlagérték körül, - a folyadék részecskék pályái nemcsak, hogy nem egyenesek, nem is egyszerű görbék, hanem igen bonyolult módon egymásba fonódnak, a folyadék erősen összekeveredett, - a cső végén az időegység alatt kiáramló folyadék térfogat sokkal kisebb, mint ami a p1-p2 nyomáskülönbség mellett a Hagen-Poiseuille törvény szerint adódna, - a turbulens áramlásnál a cső "ellenállása" nagyobb, a folyadék viszkozitása látszólag megnövekedett.

33. Folyadékok és gázok mechanikája Az áramló ideális folyadékba helyezett r sugarú gömbre nem hat erő. Valódi folyadék lamináris áramlása esetén viszont F = -6πηrv erő hat. A gömb mozgását akadályozó erő a test sebességévei lineárisan arányos. Ez a Stokes (1819-1903) törvény.

34. Folyadékok és gázok mechanikája Lamináris áramlás csak abban az esetben állhat fenn, ha a folyadék sebessége kicsiny. Nagyobb sebességek mellett az áramlás képe megváltozik. Az egyes folyadékrétegek keverednek, örvények keletkeznek. Ilyen esetben turbulens áramlásról beszélünk.

35. Folyadékok és gázok mechanikája A gömb környezetében lejátszódó sebesség-változás nem szimmetrikus. A gömb mellett mozgó, közben felgyorsult folyadékrészecskék nagyobb sebességük miatt nagyobb energia veszteséget szenvednek, mint a távolabb haladók, így a gömb mögötti nyomás kisebb az eredeti nyomásnál. A környezet visszafelé nyomja a folyadék-részecskéket, forgómozgás, örvény keletkezik. Az örvények a gömb mögött párosával képződnek, ellenkező forgásiránnyal, majd levállnak a testről, un. örvényút képződik.

36. Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékban mozgó test esetén ugyanilyen hatás keletkezik nagyobb sebességek esetén. Az örvények következtében keletkező, a mozgást akadályozó erő a közegellenállás. Közepes sebességek esetén kis viszkozitású közegekben a közegellenállás nagysága: ahol v a test és a közeg relatív sebessége, p a közeg sűrűsége, A a test maximális keresztmetszete a mozgásra merőleges irányba, c az alaki tényező.

37. Folyadékok és gázok mechanikája A lamináris áramlás egy kritikus sebességértéknél turbulenssé válik. Reynolds szerint definiált számérték (dimenzió nélkül): Ahol l a cső hossza, μ=η/ρ a kinetikus viszkozitás, v a test sebessége. A Reynolds szám nagyságával eldönthető, hogy milyen típusú az áramlás. Ha Re <1160 az áramlás lamináris. 1160<Re<2320 lehet lamináris, de lehet már turbulens is. 2320<Re esetén az áramlás biztosan turbulens.

38. Folyadékok és gázok mechanikája