DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. 10. tétel A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása • Kovács Z. 2002:A település fogalma, a települések • osztályozása; A települések fejlődésének hatótényezői • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 115-117; pp.118-126 • KőszegfalviGy. – Tóth J. 2001: A település fogalma • In: Általános társadalomföldrajz I.(szerk. Tóth J.) • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 423-427 • Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 439-476

3. A településföldrajz tárgya A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével és a közöttük kialakuló tér- kapcsolatokkal, a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásje- lenségeivel a társadalomföldrajz egyik önálló szakága a településföldrajz foglalkozik. Két nagy részterülete a városföldrajz és a faluföldrajz. A településföldrajz kialakulása a 19. század második felére nyúlik vissza, amikor két nagy német geográfus A. Humboldt és C. Ritter munkásságának hatására megjelenik az addig egységes földrajztudomány (geográfia) belső differenciálódása. Alexader von Humboldt (1769-1859) Carl Ritter (1779-1859) A társadalomföldrajz korai képviselői, kiváltképp F. Ratzel, már behatóan foglalkoztak az emberi településtér (oikumene) vizsgálata kapcsán a különböző lakóhely típusokkal, a környezetnek a települések méretére és építészeti jellegére gyakorolt hatásával, a települések nagyság és funkciók szerinti megoszlásával egy-egy régión belül. Ennek ellenére modern és szisztematikus településföldrajzi kutatásokról csak a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk. Friedrich Ratzel (1844-1904)

4. A településföldrajz képviselői kezdetben a települések abszolút és relatív fekvését, a földrajzi fekvésből származó előnyök és hátrányok körét, a települések természeti tájhoz fűződő kapcsolatát vizsgálták. Ugyancsak sokakat vonzott a településnevek vizsgálata, amellyel a települések eredetére ill. keletkezésének körülményeire próbáltak következtetni. A földrajz tudományán belül megerősödött a települések alaprajzával és belső szerkezetével, az épületállomány különböző jegyeivel (magasság, forma stb.) foglalkozó ún. településmorfológiai irányzat. Különösen sokat merített a geográfia a városszociológia, azon belül az ún. szociálökológia elméleti és módszertani tapasz-talataiból. Egy másik irányzatot a települések alá- és fölérendeltségi viszonyait, az egyes településeknek a településhálózaton belül betöltött szerepét vizsgáló központi hely, ill. a településhierarchia kutatások jelentették. Ez különösen két német kutató W. Christallerés A. Löschkét világháború közötti munkásságában csúcsosodott ki. Walter Christaller (1893-1969) August Lösch (1906-1945)

5. A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 1. • Települések képezik az ember életének, társadalmi-, gazdasági tevékenységének legfőbb színterét, fizikai kereteit. • Település: az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. • A település kiszolgálója lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek és a helyi társadalom kultúrájának. • Az emberek lakó- és munkahelyeinek térbeli egysége (Mendöl T.). • Az emberek lakó- és munkahelyeinek, továbbá rekreációs • létesítményeinek funkcionális együttese (Beluszky P.). • A társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca; a földrajzi környezet, • a társadalmi és a gazdasági szféra, valamint az infrastruktúra • alrendszereiből, azok kölcsönhatására létrejött rendszer (tetraéder • modell – Tóth J.). A település tetraéder modellje

6. A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 2. • A települések fontos sajátossága, hogy szemben a társadalommal és a gazdasággal térbelileg rendkívül tartós képződmények, földrajzi helyük állandó, épületállományuk, külső megjelenésük és belső szerkezetük időben változik, fejlődik, de általában csak igen hosszú idő alatt. A települések eloszlása a térben egyenlőtlen és mindez számos tényező függvénye. • Településsűrűség: elsősorban a gazdaság (és a népesség) térbeli eloszlását követi, de a helyi társadalmi-gazdasági viszonyok (pl. birtokviszonyok), a történelmi hagyományok és a településfejlesztési politika hatással vannak rá. • A települések a társadalmi-gazdasági munkamegosztás eredményeként egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek, összefüggő rendszerük a településhálózat (településrendszer, településállomány). • Településhálózat: egy földrajzi területegység (ország, régió stb.) valamennyi településének összefüggő rendszere. • Településhierarchia: a településhálózaton belül az egymástól funkció, nagyság, közigazgatási szerepkör, infrastrukturális fejlettség tekintetében eltérő települések között térbeli kapcsolat, alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki.

7. Települések osztályozása 1. • Hasznosítás időtartama szerint: állandó és ideiglenes, továbbá állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt települések. • 2. Épületek száma szerint: egy vagy néhány épületből álló magányos vagy szórványtelepülések, illetve több egységből álló csoportos települések. • 3. Népességszám szerint: az egyes kategóriák kialakítása a természeti-, társadalmi és településhálózati adottságok függvénye! • 4. Közigazgatási besorolás szerint: községek és városok. De mitől város egy település? (Számos országban együtt használt két megközelítés.) • Statisztikai városfogalom: népességszámhoz kötött városi jogállás (mennyiségi) • Funkcionális városfogalom: településhálózatban betöltött szerephez kötött városi • jogállás (minőségi) • Város: nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező település, sűrűbb beépítéssel és magasabb népsűrűséggel jellemezhető, munkahelyeinek többsége az iparban és a szolgáltatások területén. „De facto”, „De jure” városok • Községek és városok közigazgatási besorolás szerinti differenciálódása.

8. Települések osztályozása 2. A települések népességszám szerinti osztályozása Forrás: Kovács Z. 2002

9. Települések osztályozása 3. A városi jogállásnépességszámhoz kötött határa a Föld néhány államában Forrás: Kovács Z. 2002

10. Települések osztályozása 4. 5. Településhálózaton belül betöltött szerepkör szerint: több-kevesebb központi funkcióval rendelkező települések (vonzáskörzet), illetve központi funkciókkal nem rendelkező települések (helyi népesség részleges ellátása). Ez alapján jelölhető ki egy település településhierarchiában elfoglalt helye! 6. Gazdasági jelleg szerint: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató (pl. oktatás, egészségügy, idegenforgalom, közlekedés) települések, alvótelepülések. Általában különféle tevékenységek keveredése a jellemző. 7. Alaprajz szerint: ősibb, szabálytalan és fiatalabb, szabályos alaprajzú települések, továbbá kombinált, vegyes településszerkezet (a városoké – méretükből adódóan is – általában bonyolultabb, összetettebb). 8. Földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki települések (földrajzi fekvés hatása például az alaprajzra vagy a település gazdasági jellegére).

11. Összefoglalás • A településföldrajz tárgya • A településekkel kapcsolatos alapfogalmak • (település, településsűrűség, településhálózat, településhierarchia) • A települések osztályozása • (hasznosítás időtartama-, épületek száma-, népességszám-, közigazgatási besorolás-, településhálózaton belül betöltött szerepkör-, gazdasági jelleg-, alaprajz- és földrajzi fekvés szerint)

12. Köszönöm a figyelmet!