Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata

1. Skultéti József Szociális Klaszter Szükségletek vizsgálata és a finanszírozási rendszer kapcsolata Nyíregyháza, 2011. február 15.

2. A „normatív állami hozzájárulás születése” A következetlenség következményei 2004 MÉCS 2007 HGCs-1 2009 HGCs-2 2011 HGCs-3 ………??? Előzmények

3. Az állami hozzájárulások változásai *az otthon-közeli ellátás (221 450.-Ft/fő) 65 %-át igényelheti a települési önkormányzat szociális étkeztetés+nappali ellátás után. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

4. Az állami hozzájárulások változásai 1. Alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak 1993. évi III. törvényben meghatározott különösen a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg. 2. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra vonatkozó átlagos gondozási óraszám alapján illeti meg. 3. Az otthonközeli ellátáshoz nyújtott hozzájárulás x %-át igényelheti a tel. Önk., aki a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását együttesen/vegyesen biztosítja.

5. A fővárosi szociális intézmények működési bevételeinek arányváltozásai - 2000.-2010. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2011.

6. Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között 2004-ben kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási – gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) • A munkacsoport tagjai között szociális szakemberek és gerontológiával foglalkozó orvosok voltak: Csepregi Teréz - Csoó Lászlóné - dr. Egervári Ágnes - dr. Gabányi József - Pesti Györgyné - Tóth Árpádné. • Több hónapos munkával, az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a Homogén Gondozási Csoport fogalma és az adatlap. • A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási – gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriákmegállapítására tett javaslatot. a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (2004-

7. Az ápolási- gondozási függőség mérésének egyszerű, jól mérhető, reprodukálható módja a HGCS besorolás. •  6 kérdéscsoport köré rendezett adatlapon vizsgáljuk az egyes funkciókat és képességeket, valamint az egészségügyi ápolási tevékenység szükségességét • A gondozottak besorolása 4 gondozási csoportba történik, melyek a megközelítően hasonló gondozási tevékenység, a függőség mértékében „homogének”. • A szociális gondoskodás szempontjából vizsgálva a gondozási függőséget; irreleváns, milyen betegség idézte elő a kialakult állapotot. Nem az egészségkárosodás folyamatát és mértékét, hanem az ennek eredményeként kialakult aktuális állapotot vizsgálja a módszer. • A következő oldalakon a HGCs-2 modellkísérlet dokumentumait tekintjük át: Mit és hogyan mér a HGCs-besorolás?

11. A vizsgálat célja: a módszer alkalmassága az intézményi ellátás szükségességének megítélésére. A vizsgált minta: az idősellátás területén, az alapszolgáltató (4)- és szakellátó (26) intézmények gondozottai közül 794 idős ember az idősotthonok-, +98 fő várólistán szereplő várakozó állapota lett az eszközzel vizsgálva. A vizsgálat tapasztalatai: • A gyakorlatban is jól használható a HGCS I.-IV. gondozási csoportok kialakítása. • A módszer egyszerű, a napi munkába illeszthetően elvégezhető, időigénye néhány perc rutinos vizsgáló esetében. • Alkalmas arra, hogy a gondozott állapotváltozásait kövessük – így akár rendszeres jelentésre, a finanszírozás lehívásához is használható. • Összehasonlítva a gondozási függőség alapján kialakított gondozási csoportok rendszerét más európai modellekkel, a HGCS jól megfeleltethető azokkal. A HGCs-1 modellkísérlet - 2007

12. Összességében: Gyakorlati használata tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását és a gondozószemélyzet létszámát és összetételét, az intézmény-alapú finanszírozás helyett a gondozott állapotától függő, differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat, Az eszköz (a HGCS) jól alkalmazható mind alapellátások, mind a szakosított ellátások esetén. A felmérés által homogén csoportok alakíthatók ki, amelyeknél a közös nevező, a gondozási függőség. A szociális szolgáltatás felhasználói számára a HGCS egyik fő kihatása, hogy kiszámítható, a felmérési adatlap közismertté, nyilvánossá tehető, így a potenciális felhasználók számára is világossá tehető a bekerülés feltétele. S ez arra is lehetőséget nyújt hosszú távon, hogy maguk az érintettek is befolyásolni tudják a szolgáltatások formáját és minőségét. A HGCS előnye, hogy az állapotfüggő ellátások felmérése által a kompetencia határok világossáválhatnak egészségügy és szociális terület között. A HGCS a szociális ellátásban meglévő „természetes” volumenkorlát (a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze lehet a csoportosítva megjelenő szakápolási teendőkkel esetleg az egészségügyi kasszát is megcélozva! HGCS: a Multifunkciós rendszer amely alkalmas arra, hogy viszonylag objektívan bemutassa az ellátott rászorultságát, dependenciáját, függőségét és ellátási igényét, akkor az a rendszer alkalmassá tehető az állami támogatás (NORMATÍVA); a személyi térítési díj és a létszámnorma megállapítására. A HGCs-1 modellkísérlet - 2007

13. A helyzet kezelése 2008.01.01. után!!! Szakmai program: a szociális és egészségügyi határterületi tevékenységek tartalmi feltérképezése – az alap- és szakápolási tevékenység mérése prospektív vizsgálat keretében. Hipotézis: • az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az ápolási osztályon ill. tartós bentlakásos intézményben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. • A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére. • A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat • Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és kiegészítő finanszírozása a HGCS besorolás alapján. A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

14. A projekt paraméterei: • 20 szociális és 5 eü. intézmény 1829 adatlap, közülük 1554-en szociális intézmények lakói. Ez az összes idősotthoni lakó mintegy 3 %-a, az egészségügyi intézményekben ápoltak közül 275 főt vizsgáltunk. A minta közel hatoda, 16,3%-a bekerült az előző modellkísérlet mintájába is. • A vizsgáltak átlagéletkora 77,2 év, ffi/nő: 26,9-76,1 %. intézmények: • 19 intézmény szolgáltatott adatot • A 19 intézményben 3033 idős él • 2446 normál szinten, 256 emelt szinten, 331 demens • Átlagos ellátotti létszám: 159,6 – de 3 intézmény jelentősen felhúzza az átlagot • 1519 betöltött álláshely – 80 álláshely intézményenként, 1,9967 állás idősenként • Érdekesség: 2003-ban éppen ennyi volt • Gondozók száma: 885 - 58,2%-a a teljes állománynak, 3,4 idős jut egy gondozóra költségoldal – intézményi adatok • A 19 intézmény összköltsége 6,1 milliárd Ft volt, • 3,3 milliárd Ft a személyi jellegű kiadások (54,03%) (2003: 59,3%) • 0,6 milliárd Ft élelmezés (10,08%) (2003: 10,4%) • 0,1 milliárd Ft gyógyszer (1,59%) (2003: 2,0%) A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

15. A kutatás tapasztalatai: A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak ítélték, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszerben az idősek állapotának követésére, időszakos jelentések alapjául szolgáljon. A felmérés tapasztalatai azt mutatták, a szociális intézmények munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására - mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás. A projekt ajánlásai: Geriátriai szemléletű idősellátás (nappali centrum ) Kövesse az ellátottat a finanszírozás Szakápolási feladatok finanszírozása Ágazatok közti együttműködés Képzési átjárhatóság költségoldal – HGCS2 struktúra  Teljes kiadás = Szakmai (ápolás-gondozás) költsége: 2,48 milliárd Ft - 41,3% (2004: 52,2%) Hotelszolgáltatás költsége: 3 milliárd Ft – 49,9% (2004: 47,8%) Központi irányítás költsége: 0,53 milliárd Ft - 8,8% (2004: nem volt mérve) A program felvetette egy új finanszírozási modell kereteit: önköltség= 1.bázis normatíva +2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás (III –IV ) +3. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 4. térítési díj (amit az ellátott fizet) A HGCs-2 modellkísérlet - 2009

16. Kiszámíthatatlan és folyamatosan változó finanszírozás és szabályozás, határterületi finanszírozatlanság, nem épül egymásra az alap- és a szakellátás az eredményesség nem számít kikényszeríthetetlen ellátási kötelezettség előírások vannak, de nincs hozzá elégséges forrás – és nincs is számon kérés, az ellátási felelősség – települési szint, adminisztratív előírások (településnagysághoz kötött ellátási kötelezettség) szükséglet és ellátás közvetlen megfeleltetése. Szükségletek és finanszírozás ellentmondásai

17. Szakellátás-finanszírozási mátrixjavaslat a HGCs-2 tapasztalatai alapján

18. Középtávon: a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési korlátok enyhítésével, több klienscsoportra kiterjedő szakmai profillal modellkísérletek szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció a jövedelmi rászorultság szempontjának érvényesítése a finanszírozásban Rövidtávú és hosszútávú determinációk

19. Rövidtávú és hosszútávú determinációk Hosszú távon: gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban gondozási rászorultsághoz igazított szolgáltatáscsomagok, és ezekhez társuló finanszírozás fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás egészségügyi források bevonása ápolásbiztosítási rendszer magánforrások fokozott bevonása kliensút-szabályozás: esetmenedzser a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt

20. Köszönöm a figyelmet!