Finnugor néprajz

1. Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.

2. Prológ • nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság • kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum • történelmi, földrajzi tényezők • 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő, földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek • a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak • a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság • agrárkultusz • áldozóhelyek • ünnepek • halottkultusz

3. Finnek • 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is • de: Ny-K határán • földművelés nagy hagyományai (égetés, csapolás) • vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor, prémes állatok, fóka); rovásjelek • halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós) • kétnyomásos, tejgazdaságok) • 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás

4. Finnek • D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn. • K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák • viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán • Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka • Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja • szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki

5. Észtek • skandináv, balti, német és orosz hatás • Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve. ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés • főként tengeri halászat • nyugati és északi csoport – skandináv hatás, keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg

6. Észtek • régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések • faluközösségek • rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19. sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés • női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat

7. Észtek • Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap • női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya • D: ua. + térdig érő vállkendő • Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon, merevített kendő • szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt Kalotaszeg) • szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző

8. Észtek • gyapjú – geometrikus minták • ötvösművészet (karcolt, kőberakásos) • fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka • rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa, káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke • szaunakultúra • áldozókövek • néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos- és Táncosünnepek)

9. Vepszék • sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem • 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád • lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági épületek, T alakú, zárt udvar • női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes övvel, dísztörölközővel • savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz • piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű figurák • csónak alakú, ló/madár mintás csanak

10. Vótok • halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm. • 18. sz. erdőgazdálkodás • erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök) • női viselet: • lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz • asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő • idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor

11. Izsórok • NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat • irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat • kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás • fazekasság • anyagi kult. szinte teljesen orosz • női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő • Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz • 19. sz. szarafán

12. Lívek • 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem • német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás • erdei méhészet • kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás, fókavadászat, kereskedelem • nők gyűjtögettek • csak kertgazdálkodás (mocsár miatt) • 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház • női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő • ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid kabát

13. Karjalaiak • földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke • állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén • 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák • hagyományos mesterségek: kovács, takács, bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek • nyírkéreg- és famegmunkálás • felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok

14. Karjalaiak • folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak • kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági épületek, fedéllel összekötve • nagycsalád • kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon (spec.) • tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing, Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya • ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv • rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé

15. Számik • folyami és tengeri halászat (hálós) • réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei), nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából) • erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre • réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja) • gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot • szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak forma, régen egy fából, a 2. támlás

16. Számik • szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg • csónak: erdeifenyő deszkákból • családok közössége (siida), közös tulajdonú föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött • gazdálkodás a siida területén belül • választott siidagyűlés, de a sámánok is • nyári és téli szállás • a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)

17. Számik • kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém • nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb • téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó • lábasházak (lábak zsírozva) • ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda • rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is • munkamegosztás • csontmegmunkálás

18. Mordvinok • erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek • prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó • faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák • kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás • közös apai őstől származó nagyobb közösségek

19. Mordvinok • folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos • régen házfront az udvar felé, gazdasági ép. szétszórva, később párhuzamosan v U alakban • először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd két- és háromosztatú, D: agyag, vályog • oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó • női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer, hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző • ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)

20. Mordvinok • hímzés: geo, stilizált állat, növény • díszes jegyajándékok (pl. guzsaly) • ablakdíszek (csipkés) • savanyú kenyér, kovásztalan tészta • marha-, rituálisan lóhús • kása • savanyított tej, mézsör, kvasz

21. Marik • hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz • daru, vadlúd, hattyú az istenek madara • kerítő- és rekesztőhalászat • erdei méhészet; hegyi mariknál kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan • patriarchális faluközösség; tyúktojás fizetőeszköz • legeltetés

22. Marik • arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége • 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal • szent ligetek • nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa) • folyómenti falvak; vö. mordvin • rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha); hombár-kamra (nyári lak);fürdőház

23. Marik • kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka” • női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma • ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán • népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret, háncs, nyírkéreg

24. Komik • termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás • prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai komik:arzénos cigipapírral rókára • szigonyos/szákos halászat, de horgászat is • istállózó állattartás: szm., ló, juh • faluközösség, nagycsalád, jelek (pas) • észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény, öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok • ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák • művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus • pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör

25. Udmurtok • két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes) • földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó) • ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó) • legeltető-istállózó állattartás • erdei méhészet, később kasos

26. Udmurtok • női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes • ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás • ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü

27. Hantik • 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi • 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek • réntartás, piacorientált halászat, vadászat • csónak, szán, síléc • vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház, lábaskunyhó, változó szállásterületek • nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás • női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda

28. Manysik • ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú) • alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás • hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek • réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés • gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder) • rekesztéses halászat, prémvadászat

29. Manysik • csónak-szán-sí • kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém), egyosztatú boronaház, lábasházak • bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a férfiak és a gyerekek • női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés, kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf • ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos

30. Irodalom • kötelező: www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni • egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menü Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002. Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.