Freud és a tudattalan felfedezése

1. Freud és atudattalan felfedezése Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo. (Hogyha pedig nem lágyul a menny: Acherónt verem én fel.) Sigmund Freud: Álomfejtés, 220. o. Pszichológiatörténet PPKE 2013 ősz 6. óra Pléh Csaba

2. Mitől tudattalan s miért éppen Freud? • A pszichoanalízis kettős előzményei: nem tudatos jelenségek s a mentális betegség • A pszichoanalízis sokrétűsége • Az analitikus ellentmondásai • A pszichoanalízis társadalmi gyökerei s társadalmi hatása • El Freudtól. Adler, Jung • A magyarok: a budapesti iskola és Szondi

3. A nem tudatos folyamatok Whyte: először azonosítjuk a lelket a tudattal, hogy azután újra szétválasszuk Racionális és irracionális hagyomány A mentális zavar modelljei Mágia, orvosi, lélektani A tébolyda létrejötte Organikus pszichiátria A hisztéria és a hipnózis „divatja” Két előzmény

4. Negatív és pozitív tudattalan hagyomány

5. E. Hartmann (1842-1906) háromféle tudattalan és a naturalista/romantikus világkép kettőssége 1869

6. A klinikai gondolkodás története • Mágia: titkos erők okozzák. „modernitásban” Messmer és a delejezés • Foucault: az „elidegenedett” fokozatosan válik mentálisan különössé. A betegek felszabadítása egyben a betegég kalodájába helyezésük • Az organikus szemlélet: betegség osztályok, kórélettani ok kell legyen Kraepelin első osztályozásai

7. Emil Kraepelin (1856-1926) Rendszerező pszichiátria Lipcse Flechsig tanítvány Majd Tartui Egyetem klinikája Nagyhatású tankönyv

8. A funkcionális pszichiátria kezdetei • Charcot és Bernheim hipnózis vitái: általános vagy hisztériás vonás-e? • A hisztéria megjelenése: a disszociáció mint az osztatlan Ego megkérdőjelezése és a funkciós zavar kérdése

9. Jean-Martin Charcot (1825-1893) neurológus Pitié-Salpêtrière Hospital A Salpêtrière orvosi színháza és foto győzelmei

10. Freud és kora • Az élet harcai: tudomány s megélhetés • Az önálló terápia mint függetlenség garancia • A kor: császár-apa-gyerek, család és birodalom analógiák • Dekompoziciók kint és bent. A Monarchia és Mach

11. A rajzoló Freud: Kezdetben voltak a sejtek

12. A finom részletező

13. Egyre elvontabb lesz Freud • Kezdetben halak, agytörzs sejtek • Neurális hálókról gondolkodva egyre elvontabb lesz • Végül már csak mentális világ lesz rajzolatban • És architektúra

14. Freud Bécse

15. Freud különlegességei • Egyesíti a pozitív és a negatív hagyományt: másik szervező elve van a tudattalan folyamatoknak, de ez megismerhető • Az embert mozgató tényezők előtérbe állítása • A klinikai gondolat egyesítése a tudattalan kutatásával • Gyakorlati, természettudós és humanista

16. A sikeres mozgalom

17. A pszichoanalízis három szintje • Gyógyító eljárás: a személyiség gyógyítása interakción alapul • A neurózisok elmélete: elfojtás tana • Metapszichológia: a lelki élet sajátos építkezése és fejlődése, általános és fejlődéslélektan • Bonus: társadalomelmélet, művészetértelmezés

18. Az analízis mint terápiás gyakorlat • A „beszélgető kúra”: kapcsolattal gyógyít • Szakítás a hipnózissal: a saját, átélt élmény és a vállalás jelentősége • „Ismerd meg önmagadat elve”: a tudás gyógyít, ha újraélés kíséri • A katarzis jelentősége: érzelmi újrakreálása kell a kapcsolatnak • A csábítás elméket vitái: a környezet vagy a gyermek a trauma forrása?

19. egy tévedésemről kell megemlékeznem, melybe egy ideig beleestem és mely az egész munkámra nézve majdnem végzetessé vált. Az akkori technikai eljárásomat jellemző ösztökélés következtében legtöbb betegem olyan gyermekkori jelenetekről számolt be, melyek szerint egy felnőtt ember csábításának estek áldozatul. Nőbetegeknél úgyszólván mindig az apa szerepelt, mint csábító. Én elhittem ezeket a közléseket és azt következtettem belőlük, hogy ezekben a kora gyermekkori elcsábításokban megtaláltam később fellépő neurózis gyökerét. ... a neurózis számára a lelki valóság többet jelent a tényleges valóságnál. Azt ma sem hiszem, hogy én szuggeráltam vagy rátukmáltam volna betegeimre ezeket a csábítási fantáziákat. Itt találkoztam először az Ödipusz-komplexussal, mely később oly nagy jelentőséget nyert, de amelyet ebben a fantasztikus álruhában még nem ismertem fel. S. Freud: Önéletrajzi írások, Cserépfalvi, 1989, 41. o.

20. A neurózis elmélete • Az elfojtás jelentősége: aktív folyamat, melynek eredményeként zárványok zavarnak • Folytonosság a normális és a neurotikus között: tévcselekvés, álom. Vágyteljesítés és szimbolika. A tünetek jeltana. • Egyéni pszichodinamika és társadalom: őstörténeti és mai kitejesztések (tabu, autoritáriánizmus) • A terápiás társadalom eszménye

21. A freudi szimbolika Valahányszor megbotránkoztató és felületes asszociáció köti össze egyik pszichés elemet a másikkal, létezik egy korrekt és mélyreható kapcsolat is a kettő között, amelyet a cenzúra ellenállása elnyomott.

22. A pszichoanalízis kettősségei • A tudattalan megismerése – kultusza a felismeréssel a tudat lesz az úr? • Racionális – irracionális észre törekszünk csak elbukunk? • Természettudós-hermenuta van-e kész forgatóköny mindenkire? • Oksági-megértő jel-értelmezés-e a folyamat csupán? • Determinista-indeterminista hol az egyén felelőssége?

23. Magyarázati modellek a modern funkcionális pszichopatológia történetében

24. A freudi metapszichológia elvei (D. Rapaport nyomán) • (1) A dinamikus nézőpont lelki életünket tudattalan erők és konfliktusok irányítják • (2) Az ökonómiai szempont: energiák felhalmozódása, kisülése, kanalizációja. hidraulikus modell. • (3) A strukturális vagy topográfiai szempont: a lelki életben lassan változó konfigurációk vannak, melyek uralják a lelki jelenségek szerveződését. • (4) A genetikus szempont: fejlődés, korábbi megoldási módok fennmaradása • (5) Az adaptív szempont: vannak konflktusmentes Én-funkciók

25. A lelki élet architektúrája • Két topográfia • Tudat-tudatelőttes-tudattalan • Id-Ego-Superego ennek kapcsolata a monoteista apaelvű vallásokkal

26. A fejlődési modell • Szakaszok vannak, egészen Eriksonig tartó értelmezés • A libidófejlődés szakaszai Haeckel-féle megismétlés: Ferenczi A megoldási módok fennmaradnak: fixáció és regressszió • A család döntő szerepe. Adlernél versengés

27. A budapesti iskola • Az „anyai” modell: megértő, elfogadó • A nyelvzavar:Ferenczi • A biológiai gondolat: Hermann Imre és az etológiai magyarázat • Az Én különleges törékenysége: Bálint Mihály • Társadalmi érzékenység

28. A mélylélektan alternatív útjai • Jung: a kulturális minták szerepe • Adler: a család és versengés. Ma: Sulloway, a született lázadó a 2. gyermek • Szondi: az ösztönök megsokszorozása

29. Amerikai modellek és a neofreudizmus • A frankfurti hatás: szeretet és lázadás, Fromm és Marcuse • Az interakciós mozzanat: analitikus szociálpszichiátria • Társadalomtudomány: Adorno és mások, az analitikus fogalmak a társadalom magyarázatában. Elfojtás és társadalomelmélet. • Az életen át tartó fejlődés: Erikson

30. A biológus Freud újra felfedezője: Sulloway

31. Sulloway egyik példája • Születési sorrend és lázadás • Elsőszülött: konzervatív, apa minta • Másodszülött: elfoglalt hely, ezért lázad, jobb híján, liberális lesz • Darwin 5. gyerek

33. Evolúciós patológia mint új gondolat • „Evolvált” mechanizmusokat tesznek fel a tünetek mögött. • Új elemzéseket ajánlanak a betegség pszichodinamikájáról pl. depresszió és agresszió. • A genetikai elemzést összekapcsolják a lelki zavarok disszociatív felfogásával (moduláris koncepció) • A kórformákat mint adaptációk versengését is értelmezik.

34. Néhány alapvető betegség típus az adaptáció szempontjából (McGuire és mtsai, 1997 nyomán)