Adam Smith második eljövetele

1. Adam Smith második eljövetele

2. Adam Smith (1723-1790) • Skót közgazdász és filozófus • Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus közgazdaságtan kezdetének

3. Háttér • 18.sz.-ban Fro.-ban és Amerikában is pezsgett a politikai élet Kereskedelem a Britt-szigetek és a Nagyvilág között növekvő népesség, kisüzemeke szaporodása,bankrendszer terjedése • Felvilágosodás gondolkodói a környező világ jelenségeire kerestek új magyarázatokat.Középkortól - Kolombusz idejéig teológusok uralták az európaiak gondolkodását • Mikolaj Kopernikusz és Francis Bacon (17.sz):Természeti jelenségekre racinális magyarázatot kerestek - tekintet nélkül az egyházra. • Galileo Galilei: Isten az embereknek két könyvet adott, a Bibliát és a természetet. Természet nyelve a matematika, számolással és kísérletekkel igazolta a szabadon eső testek törvényét. • René Descartes: Értekezés a Módszerrőlalkalmazott tudományok + megismerés és tapasztalat = az ember a természet parancsolója lehet • Isaac Newton: Tömegmozgás, mozgástörvények, differenciál számítás Isten csak a zaciban az órásember

4. A. Smith • nem a bolygókra,hanem az emberekre koncentrált • Születési helye: Kircadly (Forth folyó partja) • Glasgow-i egyetemen, később az oxfordi balloil collegeban teológiát tanult. • David Hume Értekezés az emberi természetről c. könyveolyan nagy hatással volt rá, hogy Kircadly-ben retorikát és jogot tanított a papi pálya helyett. • 1778. - glasgowi egyetemen logikát tanít 1779. – Erkölcsfilozófiát tanítottHamar kedvelt professzorrá vált az előadásai, vitái, szemináriumai által. • Soha nem tanított közgazdaságtant. Nem is tanulta.1903-ig nem volt önálló erkölcstantól elkülönített közgazdasági kurzus a cambridge-i egyetemen sem.Gazdaságtani nézeteit belepréselte a jogi előadásaiba.

5. Fiziokraták

6. Gondolatok, elvek • Fiziokrata közgazdasági iskola alapítója: Francois Quensay • Gazdasági tábla • Fiziokrácia = természet uralma • Társadalom 3 osztálya: földművesek iparosok földbirtokosok

7. Nemzetek gazdagsága természetének és okainak vizsgálata • Cél: a jólét elérésének módja • Az emberek természetes ösztönei és hajlamai • Az önérdek • A szabadpiac

8. John példája • Ötlet: miért ne faragjon fakeselyűket és adja el őket? • John azt gyártja, amit maga akar, túl nagy összeget kér érte  a „láthatatlan kéz” a bolt bezárását javasolja! Miért? • Mert John nehezen kapható, ritka nyersanyagot használt. Vagyis a lényeg az lenne, hogy csak akkor kezdjünk bele a termelésbe, ha valami értékesebbet tudunk előállítani.

9. Munkában a szabadpiac

10. Új ötlet • Asztalokat kezd készíteni • Így a társadalom szükségletét elégítette ki, ráadásul kevés nyersanyagot használt fel.

11. Miként szabályozza a piac az árakat? • Smithi szereplők önzők és személyes érdeküket követik  miért nem emeli John az asztal árát 585 dollár fölé? • Mert így ugrana a profit, és az emberek máshol vásárolnának!!!

12. Piaci ár • Adam Smith szerint függ: • Kereslettől • Kínálat nagyságától • Vevők vagyonosságától • Áruk értéke: mekkora az a munkamennyiség, amely fölött az áru rendelkezik. • Vannak olyan munkák, amelyek különlegesen nagy ügyességet, erőkifejtést igényelnek. Ezeket a termékeket, árukat magasabbra fogják értékelni.

13. A munkamegosztás

14. A társadalom gazdagsága függ: • A termelő munkával foglalkozó lakosság hányadától • A munka termelékenységétől, aminek Adam Smith szerint nagyobb a jelentősége • Ebben a korban még nem voltak gépek, ezért a kibocsátás a munkaintenzitástól függött.

15. Kétfajta munkamegosztás • Az üzemen belüli specializáción alapuló Smith, híres példájában egy gombostűgyártó üzemet ír le: tíz ember  2-3 művelet egyszerre  mégis napi 48 ezer tű  külön-külön talán naponta 20 tű sem További előnyök:munkaidőt lehet megtakarítani, specifikus szakképzettségre, ezáltal technikai tökéletesítésre is lehetőség adódik • A társadalmi termelésben egyes vállalatok illetve az ágazatok közötti munkamegosztásMinden termelési ágazatban keletkezik értéktöbblet

16. 3 mód amivel növelhető a teljesítmény • Nagyobb gyakorlottság egy adott részmunka elvégzésével • Kevesebb idő pazarlása az átállással • Új gépek feltalálása a munka gyorsításához

17. Bérdifferenciálódás Érvek felsorakoztatása: • Kompenzációs különbség  veszélyes körülmények (pl.: felhőkarcoló) • Különleges képzettség (pl.: bírósági gyorsíró) • Rendszertelen vagy bizonytalan munka (pl.: építkezésen dolgozók) • Nagyfokú bizalom (pl.: gyémántárus) • Siker valószínűsége (pl.: ügyvédek)

18. Belföldi és nemzetközi munkamegosztás • A munkamegosztáshoz szükség van: termelőkre szállítókra szabad kereskedelemre városok és falvak között • A munkamegosztás nemcsak egy gyárban, hanem városok és falvak specializációjával is végbe mehet. • Ahogy fejlődött a közlekedés (tengeri és szárazföldi egyaránt), úgy vált egyre olcsóbbá és gyorsabbá a kereskedelem. (Pl. Anglia és a gyarmatai) • Smith a szabad kereskedelmet hirdette, de hangsúlyozta hogy egyes termékek előállításában abszolút előnyt élvező országoktól, lehet exportálni. • Az emberek azzal többet tesznek a közösségért, hogyha elsősorban saját érdekeiket követik mert ahhoz hogy mindenkinek meg tudjunk felelni, legalább annyira kéne ismernünk másokat is, mint magunkat.

19. Dolgozat a kisemberért • Smith magasztalta a szabadpiacot de azért, hogy a szegényebb rétegeknek kedvezzen és ne pedig a gazdagok nézeteit vegye figyelembe. • Követőihez hasonlóan naivul hitte:a piacgazdaságban még a szegény és politikailag erőtlen ember is boldogulhat. • Milton Friedman azt bizonygatta, hogy a piacgazdaság hatékonyan csökkenti a faji és etnikai megkülönböztetést. • Smith hitt a fizikai körülmények emberre való hatásában, ezért félt hogy a futószalag kizsákmányolja az ember agyát és lelkét.Ennek megoldására a közoktatást javasolta.

20. Gyakorlati politika Lesznek bizonyos érdekek, akik ellenállnak majd!

21. Belföldi kereskedelmi korlátozások Extra profit okai: 1. vállalkozók nem tudnak belépni a piacra külső akadályok miatt. 2. kartellek megjelenése

22. Kartell: konkurens vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közötti verseny korlátozására. • Ezáltal meghatározhatják: - árakat - kínált mennyiséget - piac felosztását • Akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek. • Kartellellenes törvények megjelenése

23. Monopóliumok jellemzői: • Egy eladó van a piacon • Ez az eladó ármeghatározó, illetve meghatározza a kínált mennyiséget. Általában magasak az árak. • Nehéz vagy lehetetlen bekerülni a piacra • Vannak állami monopóliumok is (pénzverés) • A kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. (hadiipar, űrhajózás,energetika)

24. Nemzetközi kereskedelmi korlátozások Vámok A nemzetközi kereskedők a fogyasztókkal fizettetik meg a vámokat. Smith szerint:1, a vámok a nagyobb gazdasági gyarapodástól fosztják meg a világot.2, a ‘30-as években a válságot a magas vámok mélyítették el.3, elképzelhetőnek tartotta a vámokat, ha kompenzálják egy hazai termék belföldi adóját.4, nemzetvédelmi okokból elfogadta a védővámokat.

25. Smith meghatározta a kormány szerepét is: • gondoskodás az ország biztonságáról • igazságszolgáltatás a bíróságokon keresztül • közintézmények fenntartása (pl.: oktatási rendszer, úthálózat, csatornák, hidak)Hitték, hogy a szabadpiaci verseny biztosítani tudja a legtöbb dolgot,amire az állampolgárnak szüksége van.

26. Kapcsolódó irodalmak • Madarász Aladár: Közgazdaságtani eszmetörténet Osiris Kiadó 2000 A szükségletek és az igazságosság A nemzetekgazdagságában • Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története Aula Kiadó 2001 A közgazdasági elmélet fejlődésének áttekintése • Mátyás Antal: A korai közgazdaságtan története III.fej. – A kozmikus kgt. Keletkezése Fro.-ban IV.fej. – A fejlett angol kozmikus közgazdaságtan • Francis Fukuyama: Bizalom a társadalmi esélyek és a jólét megteremtésére Európa Kiadó 2007

27. Kapcsolódó irodalmak (2) • Navratil Ákos: Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban Aula Kiadó 2007 Smith Ádám rendszere és annak bölcseleti alapja • Vilmos József: Munkamegosztás, csere, tulajdon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1977 • Közgazdaságtani enciklopédia IV.kötet Athenaeum Kiadó Szervezési elvek – munkamegosztás • Phyllis Deane: A modern közgazdaságtan eredete Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1984

28. Köszönjük a figyelmet