230 likes | 345 Views
10. óra. A Mérnöki felelősség -- esetek. Egy projekt szereplői. Beruházó. Felhasználók. KÖRNYEZET. KÖZÖSSÉG. Tervező. Üzemeltető. Szakértők. Kivitelezők. Műszaki ellenőr. Szakhatóságok. Az etikai és szakmai hibák osztályozása.
E N D
10. óra A Mérnöki felelősség -- esetek
Egy projekt szereplői Beruházó Felhasználók KÖRNYEZET KÖZÖSSÉG Tervező Üzemeltető Szakértők Kivitelezők Műszaki ellenőr Szakhatóságok
Az etikai és szakmai hibák osztályozása • Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem akar rosszat --, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!) • Hanyagság (pl. kansasi Hyatt Hotel lásd 1. óra) • Tévedés, figyelmetlenség (pl. órai alapozási probléma (Greschik Gy. elnök úr ea.), Citicorp Center N.Y.C.) • Tudatosan etikátlan magatartás • Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd Greschik Gy. ea.-t • Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezt nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Ford Pinto (1.óra), Challenger (A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)
Érdekkonfliktusok • A szereplők között: • Beruházó – tervező • Tervező – kivitelező • Beruházó – kivitelező • Beruházó – közösség – környezet • Stb. • A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között: • mérnök – menedzser • vezető – beosztott • Stb.
Eset: Citicorp Center I. • „The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53. o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Centerhttp://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm) • Magasság: 279 m • Iroda alapterület: 120 000 m2 • Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan • Beruházási ktg.: kb. 200 m$ • A szerkezet tervezője: William LeMessurier • Az eset arra példa, hogyan kell a hibát kezelni.
Eset: Citicorp Center II. • LeMessurier számára egy évvel később kiderül: • A 45 fokos szélnyomás 40%-kal nagyobb a korábban számítottnál. • A kivitelezés során a pillérekre a konzolokat az eredeti hegesztett kötések helyett felcsavarozták.* • Következmény: • 110 km/h szél már komoly károsodást okoz, ilyen 16 évente várható N.Y.C.-ben
Eset: Citicorp Center III. • Mit tenne Ön?
Eset: Citicorp Center IV. • Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri) • Alkalmazzuk a korábban tanult racionális etikai döntési eljárást! • Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül. Lásd később!) • A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is hasznosabb és etikusabb 2. mint 1.. Az összes szereplő szempontját tekintetbe vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint 1.-ben.* • Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el. • (Valószínűleg Greschik Gy. alapozási példájának tervezője számára is hasonló eredmény adódna. Furcsa, hogy ez számára nem volt világos?!!)
Eset: Citicorp Center V. A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából
Eset: Citicorp Center VI. • Mit tett LeMessurier? • Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával • A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet • N.Y.C. építési hatóságaival • Érzékelőket szereltek az épületre • Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot • Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek • A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak • Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka. • Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben
Eset: Citicorp Center VII. • Mit lett az eredmény? • Az átalakítás becslések szerint 8 m$-ba került. • Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 m$-ban, ami éppen LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett LeMessurier helyett. • LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt. • LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra
Érdekes megoldás: Citicorp Center Hidraulikus lengéscsillapító elve (400t tömeggel)
Eset: Challenger I. • A megrendelő – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa (Ábrázolható a menedzser és a mérnök konfliktusaként a Ford Pinto esete is.) • http://history.nasa.gov/sts51l.html • Rogers-jelentés: http://history.nasa.gov/rogersrep/genindex.htm • 1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az űrsikló felrobban a gyorsító rakéta egyik tömítőgyűrűjének meghibásodása miatt.
Eset: Challenger II. • Társadalmi háttér: • Háromszor elhalasztott indítás • A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az űrsikló program. • A költségvetés megkurtítása fenyeget. • Az ESA és az oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak. • Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél. • Még a szokásosnál is jelentősebb PR esemény, mert az egyik első civil, egy tanárnő repül.
Eset: Challenger III. • Előzmények a projektben: • Az O gyűrűs tömítéseknek nagy hőt, nagy hőingadozást és mechanikai igénybevételt kell elviselni. • Korábban is voltak problémák az O gyűrűs tömítésekkel, mert a (mostani indítás előtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a meglazuló alkatrészek elnyírják őket. • A leghidegebb indítás korábban 12 C-ban történt. • Jan. 27-én északára és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1 C) • A gyorsító rakéta műleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.
Eset: Challenger IV. • Előző délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésről. Résztvevők (mások mellett): • Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részéről: • Jerald Mason vezérigazgató • Robert Lund műszaki igazgató • Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója • Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt műszaki vezetője • Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztőmérnökök • Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómű fejlesztéséért felelős NASA egység részéről: • George Hardy tudományos és műszaki igazgatóhelyettes • Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetője • Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager
Eset: Challenger V. • A konferencia kritikus szakasza délután, este: • Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy • a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi őket és erodálódnak, • a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott károsodása, • szerintük a kilövés 12 C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hőmérsékletet. • Lund összegzi a prezentációt, és javasolja a halasztást 12 C eléréséig. • Hardy (Marshall) „megdöbbentőnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot. • Reinartz szerint működik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll Biosjoly mellett.
Eset: Challenger IV. • Thiokol képviselői megszakítják a telekonferenciát, és belső, válság tanácskozást tartanak. • Ellenőrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelműek, ennek ellenére Biosjoly és Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett. • Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a menedzserit”. • Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó adatok tényleg nem egyértelműek. • A NASA Űrsikló Projekt felső két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV vezetési szint) kezeli.
Eset: Challenger V. • Az adatok • (Rogers-jelentés, VI. fejezet)
Eset: Challenger VI. • Másnap tényleg hideg van. • Az indító állás:
Eset: Challenger VIII. • Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel? • Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? (Kizáró feltétel valószínűleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az ellenőrző kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsőbb döntéshozók nem hagyhatók ki.) • Mit tettek volna másképpen? • (Persze utólag könnyű okosnak lenni.)