MINŐSÉG FELNŐTTKÉPZÉS AKKREDITÁCIÓ KULCSKOMPETENCIÁK

1. MINŐSÉGFELNŐTTKÉPZÉSAKKREDITÁCIÓKULCSKOMPETENCIÁK 5. előadás

3. A minőségbiztosítás feladata • megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), • megfelelni a szolgáltatást igénybevevő követelményeinek, • megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, • megfelelni saját adottságainknak.

4. A minőség definíciója A szolgáltatást igénybevevő igényeinek való megfelelés. A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott, elvárható igények kielégítésére.

5. A minőség jellemzői a szolgáltatásban(kulturális szakterület - felnőttképzés) • Nem kézzelfoghatóakA szolgáltatások nem tárgyiasulnak. Nem láthatók, ízlelhetők, tapinthatók, mielőtt igénybe veszik azokat. • Azonnal fogyaszthatókA keletkezésük pillanatában a szolgáltatásokat igénybe veszik, ellentétben egy adott termékkel, amit legyártanak, készleteznek, később eladják és még később fogyasztják. • Nehezen kiszámíthatókA szolgáltatás függ a szolgáltató személytől, a helytől, az adott pillanattól, a szolgáltató személyzet teljesítményétől, a pillanatnyi idegi, fizikai állapotuktól. Ugyanazt ugyanúgy reprodukálni lehetetlen. • ElválaszthatatlanságA szolgáltatás fogyasztásában a szolgáltató és az ügyfél is részt vesz személyes jelenlétével.

6. Termék és szolgáltatás

7. Termék és szolgáltatás

8. A minőségértelmezésének fejlődése Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Megfelelés a vevők látens igényeinek 2000 Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek 1990 Használatra valóalkalmasság 1980 Megfelelés a szabványoknak 1970 1960

9. A minőségügy története • Már az őskoriember is egyre tökéletesebb eszközök,szerszámok előállítására törekedett. • Mezopotámia Hammurapi Törvénykönyve • szigorú előírásokat tartalmazaz öntözőberendezések karbantartási költségéről • „Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberenbronzból készült szikével és a nemesember halálát okozza,vagy ha a szemüreg műtétje sorána látás vagy a szem elvesztése a következmény;vágassék le az orvos egyik karja.” • „Azon építőmestereket, akik háza összeomlott ésmaga alá temette a megrendelőt, meg kellett ölni.Ha a megrendelő fiát temette maga alá,akkor fel kellett áldoznia egyet a saját fiai közül.Ellenben, ha egy rabszolga lelte halálát a romok alatt,az építőmesternek egy hasonló képességű rabszolgátkellett ajándékoznia helyette kárpótlásul.”

10. A minőségügy története • EgyiptomiHalál Könyvea fáraók eltemetésének dokumentált rendszere volt,a szertartás végrehajtásának módját, eszközeit is leírta. (a szabvány teljesítését a főfelügyelő jelével igazolták) • Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. A mai védjegy őse

11. A minőségügy története • Ókori Athén – Hügieia • Az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője. • Az egészségügyi tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik. • Tisztelete az ie. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét. • Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Gustav Klimt: Hügieia Hügieia-díszkút a Hamburgi Városháza belső udvarán

12. A minőségügy története • Középkor: Egy katedrális építésének befejezésekor az építőmestert beállították a főhajó közepébe, majd kiverték a dúcokat. • 12. század: fémjelzés rendszere – arany és ezüst tárgyak minőségi igazolására

13. A minőségügy története • A céhek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. • Előre meghatározták és rögzítették • az alapanyagok minőségét, • a gyártási technológiát, valamint • állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. • Egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesítenitudta.

14. A minőségügy története • A minőségellenőrzés első szakasza: modern gyáripar kialakulása A nagyüzemi termelés fenntarthatóságának érdekében szinte tökéletesre fejlesztették a munkamegosztást. • A minőségellenőrzést külön személy végezte: meós • egy adott munkafázis elvégzésének, • az előírt darabszám teljesítésének, • és a dolgozóknak az ellenőrzése. A késztermék ellenőrzését szúrópróbaszerűen végezték, így kikerülhettek a piacra hibás, selejt termékek is.

15. A minőségügy története F.W. Taylor (1856-1915) önálló minőségellenőrzési szervezetet hozott létre, amely független a termeléstől, és az ellenőrzési feladatokat önálló minőségellenőrök látják el. A 20. század elején az volt a jellemző, hogy a hibát vétő dolgozót elbocsátották. A szervezeten belül a feladatokat olyan nehézzé kell tenni, hogy ahhoz jól képzett, szakavatott munkásokra legyen szükség.

16. Dr. J. M. Juran (1904-2008) • 1904-ben születetta mai Románia területén1912-ben érkezett az Egyesült Államokba • A minnesotai egyetem elvégzése után a Bell Telefongyár meó-részlegében dolgozott • A minőség tökéletesítése  Jutalmazás, előléptetés, képzés

17. Walter A. Shewhart (1891-1967) • statisztikusként dolgozott a Bell vállalatnál az 1920-as és 1930-as években • Képessé tette a munkásokat, hogy ellenőrizzék munkájukat, • és előre lássák, mikor fenyeget a selejt gyártásának lehetősége.

18. Dr. W. Edwards Deming(1900-1993) • az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában dolgozott, mint a továbbképző intézet matematikai és statisztikai tanszékének vezetője • az 1950-es években japán mérnököket képezett ki, Japán fejlődésében nagy szerepe volt a japán ipar szerkezeti átalakítása • Deming megismertette a japánokkal a statisztikai módszereket: • „Deming kör” --- a folyamatos fejlesztés ciklikus megközelítése: terv, kivitelezés, ellenőrzés, intézkedés

19. Deming ciklus P Tervezd meg! D Valósítsd meg! CEllenőrizd az eredményeket! A Intézkedj az eredmények alapján! PDCA

20. Philip Crosby (1926-2001.) • csökkentette a rakétagyártásban mutatkozó hibákat • útjára indította a "nulla hiba" programját Fontos a dolgozók továbbképzése!

21. KarouIshikawahalszálka / ok-okozat diagram folyamatos minőségjavítás  kiváló minőség- és termelékenységi szint befolyásoló tényezők probléma valamely folyamatotbefolyásolókülönféle okok csoportosítása

22. Gépek /berendezések Emberek Megbízhatatlan járművek Emberek nem mennek munkába Túl kicsik a kályhák Gépkocsivezetők eltévednek Elkésett pizzaszállítás pénteken és szombaton Megrendelések rossz feldolgozása Rossz tervezés Elfogytak a hozzávalók Módszerek Anyag

24. A MINŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE

25. TQM ( Állandó javítás) Cél Elvek: Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Folyamatok javítása Vevőközpontúság Kiegészítő elemek A TQM-folyamat vezetése Kommunikáció Támogató struktúrák Elismerés Képzés Mérés

26. Minőségirányítás alapelvei 1. Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

27. Minőségirányítás alapelvei 2. Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

28. Minőségirányítás alapelvei 3. A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

29. Minőségirányítás alapelvei 4. Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

30. Minőségirányítás alapelvei5. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan érje el céljait.

31. Minőségirányítás alapelvei6. Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

32. Minőségirányítás alapelvei7. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak.

33. Minőségirányítás alapelvei8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

34. EFQM-modellEurópai Üzleti Kiválóság Modell A szervezet vevőinek és dolgozóinak elégedettségét és a tevékenységtársadalmi kihatását azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika és stratégia alapján, és milyen módon menedzseli alkalmazottait, folyamatait és erőforrásait.

35. EFQM-modell9 kritériuma két nagy csoportban található. Adottságok:a szervezet HOGYAN és milyen tevékenységeken keresztül érte el eredményeit. Eredmények:a MIT kérdésre ad választ

36. Üzleti kiválóság modelljeEFQM

37. EFQM-modellEurópai Üzleti Kiválóság Modell • A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontossága!!! •  az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.

38. MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

39. Iskolarendszerű szakképzés • 1994-től 30 szakképző iskola számára EFQM alapú minőségirányítási modell • 1998-tólCOMENIUS 2000 program • ezredforduló: felnőttképző intézményeknél főként ISO 9000

40. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről A felnőttképzés minőségének és a minőség garanciális elemeinek jogszabályi deklarálása • Célja, hogy egységesen szabályozzaaz állam szerepvállalását és támogassa,illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben.

41. Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek? • A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

42. 2001. évi felnőttképzési törvény szabályozza • Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait • Felsőoktatási intézmények felnőttképzési tevékenységét (felnőtt hallgatók államilag nem finanszírozott képzéseinek rendszerét) • Felnőttképzést folytató költségvetési szervek felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit • Központi képzőhelyek felnőttképzési tevékenységét • Nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit (Kht., egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány) • Külföldi szolgáltatók iskolán túli felnőttképzését

43. A felnőttképzés ágazati irányítása • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács • Szakmai döntéseket előkészítő, véleményező és javaslattevő testület • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet • A felnőttképzés legfelsőbb szakmai-módszertani szervezete • Módszertani fejlesztések, kutatás, nemzetközi együttműködés fejlesztése • Itt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársága is (intézményeket és programokat akkreditálnak)

44. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása • A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. • A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. • A nyilvántartást a munkaügyi központok vezetik. • A felnőttképzési intézmények ellenőrzését a munkaügyi központ végzi • szerepel-e a nyilvántartásban • megfelel-e a jogszabályi feltételeknek

45. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • A felnőttképzési törvény 3. része rendelkezik a felnőttképzés tartalmi követelményeiről, a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjáról. • A felnőttképzési intézmények kérhetik akkreditációjukat, ami nem kötelező.

46. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • A törvény kétfajta akkreditációs eljárást határoz meg: • 1. intézmény-akkreditációt • 2. program-akkreditációt.

47. A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja • Feltétel: az intézmény rendelkezzen egy megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. • Az intézmény-akkreditációs eljárás azt vizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben zajló képzési tevékenység megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, továbbá az akkreditációs követelmény-rendszernek.

48. képzésiprogram • Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. • Ez biztosítja a bizonyítványok egyenértékűségét. • Az adott szakképesítés képzési programja tartalmazza • a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, • a tervezett képzési időt, • az oktatandó modulokat, • az azokra fordítható óraszámokat, • a maximális csoportlétszámot…

49. A felnőttképzési szerződés • A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. • Így a két fél között szerződéses jogviszony jön létre.

50. felnőttképzési támogatások • A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. Felnőttképzési normatív támogatás:az állam normatív támogatást nyújt a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. • Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása • Saját munkavállaló képzésének támogatása • ______________________________________________________ • Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás • A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása • állami szakképzési és felnőttképzési intézet ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván • Cél: a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése