160 likes | 407 Views
Dr. Kovács Ádám a Budapest Környéki Törvényszék csoportvezető bírája. „Nyitott bíróságok”. Nagy László Gimnázium 2013. január 15. A hatalmi ágak megosztása. A demokrácia alapja a hatalommegosztás elve! Elkülönül a törvényhozó, a végrehajtó és az ítélkező hatalom. Ítélkező hatalom.
E N D
Dr. Kovács Ádám a Budapest Környéki Törvényszék csoportvezető bírája „Nyitott bíróságok” Nagy László Gimnázium 2013. január 15.
A hatalmi ágak megosztása A demokrácia alapja a hatalommegosztás elve! Elkülönül a törvényhozó, a végrehajtó és az ítélkező hatalom Ítélkező hatalom Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom
A hatalmi ágak megosztása A hatalommegosztás elvéből következik: a bíróság feladatát (igazságszolgáltatás) más nem láthatja el a bíróságok szervezetileg is elkülönülnek, nem részei a másik két hatalmi ágnak a bírák nem vehetnek részt a többi hatalmi ág tevékenységében (összeférhetetlenség), a hatalmi ágaknak egyensúlyban kell lenniük és egymást ellenőrizniük („fékek és egyensúlyok”)
A bíróságok igazgatása OBH OBT • Országos Bírói • Tanács (OBT) • az OBH elnökének tevékenységét felügyeli, ellenőrzi • minden tagja bíró (14 főt a bírák küldöttgyűlése választ, törvénynél fogva tagja a Kúria elnöke) • Jogilag és szervezetileg teljesen független az OBH-tól. • Országos Bírósági • Hivatal (OBH) • elnöke csak bíró lehet, • végzi a bíróságok igazgatását, szervezi a bíróságok tevékenységét: • pl. összeállítja a bíróságok költségvetését, • javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére/felmentésére, • beosztja/áthelyezi a bírókat.
A bírói függetlenség A bírák függetlenek. A bíró • ítélkező tevékenységében csak a jogszabályoknak van alávetve, • ítélkező tevékenységében nem utasítható, • nem lehet tagja pártnak, nem politizálhat, • nem lehet „mellékállása” (kivéve irodalmi, tudományos, oktatói munka), vállalkozása, • jogosult az anyagi függetlenségét biztosító fizetésre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, a többi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) ebben nem vehet részt.
A bírói mentelmi jog A mentelmi jog alapján • a bírót az országgyűlési képviselővel megegyező mentelmi jog illeti meg; • a bíró ellen csak a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet büntetőeljárást / szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni; • szabálysértés esetén a bíró mentelmi jogáról lemondhat; • a bírót csak tettenérés esetén lehet őrizetbevenni vagy büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni: házkutatás, motozás; • a bírói tisztséget a bírói igazolvány tanúsítja a hatóság képviselői felé.
A bírói kinevezéshez szükséges • jogi egyetemi diploma • bírósági fogalmazói/joggyakorlatiidő: minimum 3 év • jogi szakvizsga; • bírósági titkári (vagy pl. ügyvédi, …)munka: min. 1 év • pályázat → rangsor • és további feltételek, többek között: min. 30. éves életkor, büntetlen előélet, eredményes pályaalkalmassági vizsgálat, eskütétel. A bíróvá válás
A bírósági szervezet felépítése: A bírósági szervezeti rendszer Kúria Ítélőtáblák Törvényszékek, Fővárosi és 19 megyei Közigazgatási és munkaügyi bíróságok Fővárosi és 19 megyei Járásbíróságok és kerületi bíróságok
A bíróság A hatáskör és illetékesség miért egy adott bíróságon indult az ügy • A bírói tanácsok összetétele: 1-3-5-7 bíró, ülnök: • általában: 1 hivatásos bíró ítélkezik, • de van, amikor ülnökök is részt vesznek • mindig bíró mellett! • ülnök= nem jogász tanácstag, • (esküdtszék: Magyarországon nincs).
A bíróság összetétele 1 bíró (egyes bíró) pl. büntető ügyekben vétségi eljárásban, polgári ügyekben (kivéve pl. szabadalmi ügyek) 1 bíró+2 ülnök pl. munkaügyi perben, fiatalkorú elleni perben (ilyenkor egyik ülnök pedagógus) 2 bíró+3 ülnök „bonyolultabb” büntetőügyekben 3 hivatásos bíró ha fellebbeznek az ítélet ellen (büntető és polgári ügyben is) 5 vagy 7 bíró vagy kollégium jogegységi határozat meghozatalakor
a bíróság feladata: felmentés vagy elítélés bűncselekmény megállapítása +büntetés kiszabása A büntetőeljárás Büntetőper Vádló (ügyész) Vádlott+védő
A polgári eljárás Polgári per Felperes Alperes oka: a felperes és az alperes közötti jogi vita (sokféle lehet) pl.: tartozás, károkozás, birtokháborítás, öröklés, házasság felbontása, gyermekelhelyezés, ... a bíróság feladata: eldönteni, hogy a felperes igénye (a kereset) alapos-e.
... és még több tucat ügytípus: A bírósági eljárások cégnyilvántartás szabálysértési ügy csődeljárás munkaügyi per felszámolás
megjelenési kötelezettség, tanúvallomás tételi kötelezettség, fenti kötelezettség alóli kivételek, igazmondási kötelezettség stb. Alapvető eljárási jogok és kötelezettségek
Dr. Kovács Ádám a Budapest Környéki Törvényszék csoportvezető bírája Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Nagy László Gimnázium 2013. január 15.