1 / 35

Negyedik - ötödik előadás

Negyedik - ötödik előadás. Az óvodáskor. 3-6 év. Kötelező irodalom. Fejlődés az első három évben Szemelvények 63-100. Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei 80-89. Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei218-220. Kettős tudat Mérei 223-248.

helmut
Download Presentation

Negyedik - ötödik előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Negyedik - ötödik előadás

  2. Az óvodáskor 3-6 év

  3. Kötelező irodalom • Fejlődés az első három évben Szemelvények 63-100.Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei 80-89.Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei218-220.Kettős tudat Mérei 223-248.

  4. Mozgás: • a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb lesz, • automatizált mozgáselemek állandósulnak, • fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció, • tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.

  5. A gyremekrajz fejlődésének vonala: • vonalas firka:

  6. körkörös firka:

  7. megnevezett firka:

  8. alakos firka:

  9. alakábrázolás:

  10. alakábrázolás:

  11. alakábrázolás:

  12. élmények megjelenése:

  13. mesék megjelenése:

  14. Megismerés • Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak, • egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, • jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, • megjelenik a viszonyítás.

  15. Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti: • pointillizmus - a részlet válik fontossá, • globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái • értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, • érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

  16. Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

  17. Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

  18. Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt:

  19. Az észlelés további jellemzői: • a térészlelése egocentrikus, • időészlelése eseményhez kötött, • mozgásészlelése egyszempontú.

  20. Emlékezete: • a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, • bevésése mechanikus (rím, ritmus), • megőrzése rövid idejű, • felidézése pontatlan, akadályozott.

  21. Képzelete: • reproduktív és alkotó képzelet, • a mese és a valóság keveredik, • szerveződésében megjelenik a szabálytudat, • gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), • fantáziahazugság.

  22. Gondolkodása: • szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, • már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) • meghatározásai funkciószerűek (víz), • egyszempontú viszonyításra képes (Piaget-kísérletek) • szemléletes jegy alapján osztályba sorol, • sajátos oksági magyarázatok (animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus világkép)

  23. Érzelmek: • rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek, • a tanult érzelmek köre jelentősen bővül, • érzelmeit már képes szabályozni, • esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti, • erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen), • intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék).

  24. Akarat: • egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett, • rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban, • önérvényesítési próbálkozások, • akarati tulajdonságok alapozódása.

  25. Az óvodáskor fő tevékenységformája: a játék

  26. Ajánlott irodalom:

  27. Játékelméletek: • Spencer: az erőfelesleg levezetése, • Lazarus: pihenés, felüdülés, • Gross: a játék a munka előkészítése, • Claparede: vágykivetítő énmegvalósítás, • Freud: az ösztönök korai kivetülése, • Bühler: a játék lényege az örömélmény.

  28. Főbb játékfajták: • funkciós, • fikciós-, vagy szerepjáték, • konstrukciós játék.

  29. A funkciós játék: • indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény, • eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása, • mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség), • funkciósjátékok pl.: hintázás, fogócskázás.

  30. Fikciós- (kitalált), vagy más szóval szerepjáték: • indítéka a másnak lenni öröme, • megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat, • mechanizmusa az utánzásra épül, • eredménye a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása, • szerepjáték például a fodrászos, a papás-mamás, a boltosos játék.

  31. témája: ahonnan a játékát meríti, • fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep, • tartalma: amit megjelenít, eljátszik, • szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.

  32. Konstrukciós (alkotó) játék: • az alkotás öröme vezérli, • gondolkodási műveletorientált, • megnő a szabályok jelentősége, • folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik, • konstrukciós játék például, az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.

  33. A következőkben tekintsük meg „A játékról” című filmet!

  34. Köszönöm a figyelmüket!

More Related