1 / 114

Szervezet-menedzsment

Szervezet-menedzsment. Negyedik Partner Program Nonprofit Szövetség 2010. November 18-19. 2010. December 2-3. A nem-piaci (civil/nonprofit) szektor terminológiai kérdései. A szektor szerepe a társadalmi igények kielégítésében.

abra
Download Presentation

Szervezet-menedzsment

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szervezet-menedzsment Negyedik Partner Program Nonprofit Szövetség 2010. November 18-19. 2010. December 2-3.

  2. A nem-piaci (civil/nonprofit) szektor terminológiai kérdései. A szektor szerepe a társadalmi igények kielégítésében • A társadalmi igények kielégítésében – az üzleti szektor mellett – fontos szerepet játszik a non-business, nem-piaci (civil/nonprofit) szektor, méretét, társadalmi súlyát, gazdasági szereplői számát tekintve. • Az állam szerepe nélkülözhetetlen a stabil, tartós fejlődés megalapozásában, a gyorsan bővülő piacok szabályainak és intézményrendszerének létrehozásában, működtetésében. Ez jelentős forrásokat igényel. • A tartós növekedés végét jelző válságok az 1970-es évektől kezdődően egyértelművé tették, hogy újra kell gondolni az üzleti és nem üzleti szektor közt korábban kialakult munkamegosztást, az állami szerepvállalás mértékét, módját. • A téma részletes tárgyalását meg kell, hogy előzze azonban a terminológiai problémák tisztázása. Még a szakirodalmakban is gyakran keverednek az alábbi fogalmak:

  3. Mik a civil szervezetek? (definíció) • A civil, vagy pontosabban a nonprofit kifejezést általában egy egész sor szervezetre használjuk, melyek a civil társadalmat alkotják. általánosságban ezeket a szervezeteket az jellemzi, hogy az anyagi haszonszerzéstől eltérő céllal léteznek. Ugyanakkor konkrétan ez a kifejezés a létezés megannyi indokát, a vállalkozások és tevékenységi formák széles skáláját takarja. A civil szervezetek lehetnek kis nyomásgyakorló csoportok - mint például egyes környezetvédő vagy emberi jogi szervezetek -, oktatásügyi jótékonysági szervezetek, a női menekültek ügyeivel foglalkozók, vagy akár kulturális egyesületek, vallási szervezetek, alapítványok, humanitárius segítséget nyújtó programok is, a listát bőven lehetne még folytatni, egészen a hatalmas nemzetközi szervezetekig, amelyek száz meg száz irodával, több ezer taggal rendelkeznek a világ különböző pontjain.

  4. A civil szervezetek által megfogalmazott általános problémák • • Pénzügyi instabilitás • • Pályázatfüggő működés • • Projekt-fluktuáció • • Nincsenek főállású alkalmazottak • • Törvényi, jogi, pénzügyi, szervezeti háttér ismereteinek hiánya • • Speciális szakismeret hiánya (önkéntesek, EU-s források bevonása • • Kistérségi együttműködés hiánya • • Lakosság apátiája

  5. Fejlesztési terv végrehajtása • Módszerei: • Műhelymunkák: Szervezetfejlesztők, és fejlesztett szervezetek találkozói • Tréningek: Kommunikáció, PR, Civil kurázsi, • Tanácsadás: Adózás, könyvvitel, pályázatírás, bonyolítás • Képzések: nonprofit gazdálkodás-, jog, adománygyűjtés, humánerőforrás menedzsment, stratégiai tervezés, közösségfejlesztés, stb.

  6. „Bizottság és a civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11)   • Profitszétosztás tilalma • Önkéntesség • Intézményesültség • Függetlenség • Közhasznúság

  7. Civil szervezetek szerepe az EU-ban • „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11)   • Részvételi demokrácia elősegítése • Állampolgárok csoportjai véleményének képviselete • Politika-alkotásban való részvétel • Projektek megvalósításában való részvétel • Európai integráció elősegítése

  8. Civil szervezetek és a Bizottság kapcsolata  • „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11)   • Civiltársadalom és párbeszéd segítése • Konzultáció szakmapolitikai döntésekben • Információközvetítés • Pénzügyi forrás – politikák megvalósítása • Közösségi programok, projektek megvalósítása

  9. Érdekérvényesítés  •  EU szinten • Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok • Ernyőszervezetek • EGSZB •  Itthon, EU kitekintéssel • Strukturális Alapok - programozás, monitoring bizottságok • Európai Parlament - magyar képviselők • Az Európai Unió Tanácsa - EKTB

  10. Szociális dialógus, társadalmi párbeszéd, civil participáció fogalmai, tartalma, formái • 1. Az Unió intézményeinek, megfelelő esetekben, meg kell teremteniük a lehetőséget a polgárok és a képviseleti szervek számára, hogy megismerhessék őket, és nyilvánosan véleményt cserélhessenek az Unió tevékenységének minden területéről. • 2. Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétlődő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. • 3. A Bizottságnak széleskörű konzultációt kell tartaniuk az érintett felekkel, ezzel is biztosítva, hogy az Unió tevékenysége összefüggő és átlátható legyen. • 4. A több mint 1 millió, jelentős számú Tagállamból érkező polgár kezdeményezheti a Bizottság felkérését hatásköre keretein belül, hogy megfelelő javaslatot nyújtson be arra a témára nézvést, amelyről a polgárok úgy vélik, az Uniónak az Alkotmányban rögzítettek betartása végett jogi lépéseket kell tennie. Európai jogszabály kell meghatározza az eljárások rendelkezéseit és a polgárok kezdeményezésének feltételeit, beleértve a Tagállamok

  11. Konzultáció • A konzultáció általános szabályai • Részvétel • Nyitottság és felelősség • Hatékonyság • Összefüggés • és minimum sztenderdjei • Tiszta, világos tartalom • A konzultáció célcsoportja • Nyilvánosságra hozatal, publikáció • A részvétel időkorlátai • Visszaigazolás   Ernyőszervezetek Ernyőszervezetek  fő szolgáltatásai

  12. Stratégiai döntés • jól strukturált döntések – algoritmikus probléma megoldás • rosszul strukturált döntések – kreatív, eredeti probléma megoldás • az üzleti döntések 90 %-a programozott, jól strukturált döntés • az üzlet eredményessége mégis a 10%-nyi rosszul strukturált döntésen múlik

  13. Ki a jó stratégai döntéshozó? • világos cél (vízió) – tisztánlátás (absztrakciós készség), intellektuális bátorság, önbizalom, magabiztosság, • tudatos út választás (erősségek és gyengeségek alapján) • tud nemet mondani • „az igened legyen igen, a nemed legyen nem” • erőforrásokat világos preferenciákkal rendeli hozzá a választott úthoz, ezért: • tudatos a végrehajtásban • kész taktikai lépésekre • de az irányt sohasem téveszti szem elől • számot vet az akadályokkal, ellenfelekkel

  14. Változás és változásmenedzsmentA változtatás sikerének kritériumai • 1. A szervezet eljutott a jelenlegi állapotból a kívánt állapotba. • 2. A szervezet működése az új állapotban megfelel a várakozásoknak, azaz tervezett módon működik. • 3. Az átmenet a szervezet egészének okozott túlzott ráfordítások nélkül ment végbe. • 4. Az átmenet a szervezet egyes tagjainak túlzott mértékű ráfordításai nélkül ment végbe.

  15. Kongruencia modell (Illeszkedési modell) Input • Környezet: piacok, verseny, kormány, beszállítók • Erőforrások: tőke, telephely, technológia, emberek, nem tárgyi javak • Előtörténet: kulcsfontosságú döntések, normák és értékek • Stratégia: misszió, támogató stratégiák, fő célkitűzések és részcélok • Transzformációs folyamat • Informális szervezet: menedzselési gyakorlat, vezetői viselkedés, személyközi, csoportközi kapcsolatok, informális • munka Feladat: tudásbeli és készségbeli követelmények, bizonytalanság mértéke (kölcsönös függőség, rutinszerűség), a munkából fakadó jutalmak, a munkával kapcsolatos korlátok és követelmények, az elvégzendő munka. Formális szervezeti viszonyok: szervezeti felépítés, koordinációs és irányítási mechanizmusok, munkakörtervezés, módszerek és gyakorlatok, normák és mérések, fizikai • környezet, humán erőforrás menedzsment rendszere, jutalmazási rendszerek • Egyén: meglévő tudás és jártasság, egyéni szükségletek és preferenciák, jutalom percepciók és –elvárások, háttérfaktorok

  16. Kongruencia modell (Illeszkedési modell) 2 Output • Szervezeti: célelérés, erőforrás hasznosítás, adaptációs képesség • Csoport/részleg: termelékenység, együttműködés, a kommunikáció minősége • Egyéni: munkateljesítmény, társas viselkedés, érzelmi válaszok. • Közvetve vagy közvetlenül mindegyik elem hat mindegyik elemre. • A szervezet akkor a leghatékonyabb, ha fő összetevői összhangban vannak egymással.

  17. Terminológiai problémák a közszolgáltatások kapcsán

  18. A társadalmi igényeket kielégítő szereplők csoportosítása (a szolgáltatás célja és az előállított javak jellege szerint) • Vállalatok (üzleti szektor) • Cél: profit szerzése • Javak: magánjavak (a fogyasztók piaci árat fizetnek) • Közintézmények (költségvetési szektor) • Cél: kollektív igények kielégítése • Javak: közjavak (politikai döntés alapján) • Közüzemek (Közüzemi szektor) • cél: profitszerzés és kollektív igények kielégítése • Javak: megfizettethető javak • Civil szervezetek (non-profit szektor) • Cél: egyéni igények kielégítése, de közhasznú • Javak: közös javak

  19. „Non-business” szektor • Költségvetési, közüzemi és non-profit szektor • Főtevékenység:kollektív igényeket kielégítő és/vagy közhasznú szolgáltatások

  20. Információs társadalom, hálózati gazdaság • A szereplők korábbihoz képest sokkal szélesebb körének és sokkal intenzívebb összefonódása, kölcsönös egymásra utaltsága • A business-szektor működésében megjelenő marketing/menedzsment módszerek alkalmazása a non-business szektorban • A business-szféra bekapcsolódása a non-business szektorba • A társadalmi igények kielégítésének alapfeltétele a szektorok harmonikus együttműködése • Az üzleti szektorban lezajlott, a közszférában napirendre került (szervezeti hatékonyság, működési szabályok, menedzsment átalakulása), a civil szervezeteknél a kezdeteknél tart a gazdasági és a tudati rendszerváltás

  21. A non-business szektorhoz tartozó szervezetek fontosabb kvalitatív jellemzői

  22. Megállapítások • A költségvetési és az üzleti szektor minden vonatkozásban eltér egymástól • A non-profit szektor több dologban hasonlít az üzleti szektorra, mint a közüzemi vagy a közintézményi szektorra • A közüzem átmenet a költségvetési szervezetek és a vállalatok között • A non-business szektor nem tekinthető homogénnek • A non-profit szektorban eredményesen alkalmazható módszerek közelebb állnak az üzleti szektor megoldásaihoz

  23. Az egyes szektorok menedzsment sajátosságai

  24. A non-business szektor számára nagyobb kihívás a hálózati gazdaság, mint az üzleti szektor számára A hálózati gazdaság két alappillére: önszerveződés és önfenntartás A közszolgáltatásokat viszont központilag hozzák létre és központilag is finanszírozzák A közszféra a kihívásoknak a „vállalkozói szellemű” működés felé elmozdulva próbál megfelelni Minden gazdasági szervezet valamilyen hálózat tagja: klaszterek A non-business szféra helye, szerepe, sajátosságai a hálózati gazdaságban

  25. Gazdasági paradigmaváltás

  26. Az 5 tényezős versenyerőPorter szerint Meglevő, illetve új belépők fenyegetése Versenytársakfenyegetése Szállítók alkupozíciója Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékek fenyegetése Forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993.

  27. Az Öt Versenyerő-modell:az elemzések kulcseszköze Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők Potenciális új belépők A kulcsinputok beszállítói A termékek és szolgáltatások vevői Harc a meglévő versenytársakkal A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért Forrás: Porter, M. (1979):How Competitive ForcesShape Strategy?Harvard Business Review 57, No.2. March-April, pp. 137-145. Más iparágak cégei által kínálthelyettesítő termékek Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért

  28. A versenyelőnyökPorter szerint Input feltételek fejlettsége (erőforrás, tőke, infrastruktúra) Szervezet Kapcsolódó ágazatok fejlettsége (támogató, kiszolgáló, non-profit ágazatok) Versengés fejlettsége (intenzitása, innovációra ösztönzése) Keresleti feltételek fejlettsége (a piac igényessége, nyomása) Forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993.

  29. Gazdasági hálózatok • Üzleti hálózatok vs. gazdasági hálózatok • Az üzleti szféra csak a vállalkozásokat foglalja magában, a gazdasági szféra a közszférát és a civil szervezeteket is • A társadalmi igények kielégítésében valamennyi szereplő gazdasági jellegű tevékenységet végez • Az üzleti hálózatokban jelen vannak a közszféra, sőt a civil szféra szereplői is • Az adminisztrációs nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező valamennyi egység gazdasági szervezetnek tekinthető

  30. Hálózati jellemzők a non-business szektorban • Az összes gazdasági szervezet gyakorisági megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján gyorsan csökkenő hatványfüggvénnyel leírható (80%: 0-1 főt foglalkoztató, 16%: 2-49 főt foglalkoztató, 4%: 50 főt és ennél nagyobb létszámot foglalkoztató) • A szervezetek zöme a mikro méretű kategóriába tartozik, a nagyobb szervezetek tapasztalatai, módszerei kevéssé hasznosíthatók • Az önszervező elvek teljesülése legjellemzőbb a szolgáltató és az agrárágazatban, leginkább torzul a költségvetési intézményeknél, főként a közüzemi szolgáltatóknál • Az üzleti és a civil szervezetek alapvetően hasonló elemi szabályokat követnek • A költségvetési és a közüzemi (közszolgáltatási) szféra struktúrája egységes, mindkettő alapvetően eltér az üzleti és a non-profit szférától • A közszolgáltatási menedzsment sajátosságait megszabja az elemi szabályok torz érvényesülése és mérettől való függetlensége

  31. Non-business szervezetekre érvényes megállapítások • Speciális vonásai erőst hatást gyakorolnak az alkalmazható menedzsmentelvekre és –módszerekre • Jellemző szervezeti megoldások • Az üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan a szektor szervezeteinek jelentős hányada rendelkezik formális stratégiával, alkalmazzák a stake-holder analízis módszereit • A non-business szervezetek esetében a követendő értékrend inkább etikai normákban nyilvánul meg (személyiségi jogok védelme, átlátható gazdálkodás a közpénzekkel, partneri viszony az ügyfelekkel) • Az emberi erőforrások menedzselése jellemző sajátosságokkal bír (önkéntes munka szervezése és motivációja, specialisták és generalisták együttműködése, testületekben végzett munka)

  32. A non-profit szervezetek menedzsmentje/1. Szektoriális jellemzők, alapok • Napjainkra csaknem minden, ami befolyásolja a non-profit szektorban nyújtott szolgáltatásokat (kormányzati bürokrácia világa,politikai környezet, üzleti bürokrácia világa, személyes világ), alapvetően megváltozott • A két szektor (business, non-business) egymást megtermékenyítő jellege • Definíciós problémák: az intézmények névvel különböztették meg magukat az üzleti világ és az államkormányzat szerveitől („nem üzleti”, „nem profit”, stb.) • Integratív jellegű definíciók (3. szektor, független szektor stb.) • 1989 USA Internal Revenue Code (IRC): adózási kedvezményi státusz az ún. non-profit szervezeteknek

  33. Nemzetközileg elfogadott, karakterisztikus szektoriális jellemzők • Nem profitorientáltak Nem a profitszerzés megtiltása, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalma • Közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, nem függnek közvetlenül a kormányzattól Működési, vezetési, gazdálkodási autonómia • Intézményesültek Szabályos vezetőség és kialakult működési szabályok • Közhasznúak 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről: tágabb értelmezésben minden öntevékeny szervezet közhasznú; szűkebben értelmezve a közjót csak azok a szervezetek közhasznúak, amelyek nemcsak tagjaikat, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálják • Adományokból való működés és öntevékenység Ez nem mond ellent a költségvetési támogatásnak, a vállalkozói tevékenységnek, a szolgáltatásaikért cserébe kapott ár- és díjbevételeknek • Politikai szervezetek kizárása A magyar gyakorlat a pártokat nem, de az őket támogató egyesületeket, alapítványokat beveszi a non-profit szervezetek kategóriába

  34. A szektor hazai fejlődése • A magyar non-profit szektor viharos fejlődésének okai • Állam és társadalom kapcsoltrendszerének átalakulása már a rendszerváltás előtt • Csökken az ellenállás az átalakulással szemben • Kialakultak a konflikus-kezelési módok (munkaadók és –vállalók, kormányzati szervek és érdekképviseletek) • Kiépültek a 3. szektor intézményei • A modernizáció mo-i formája a non-profit szektorban az amerikaihoz áll legközelebb: vállalkozói jelleg, az intézményfejlődés vegyes formája (alapítvány, közalapítvány, egyesület, szakszervezet, kht, szakmai érdekképviselet stb.) • Az alkalmazott menedzsmentelvek és módszerek nagy része amerikai eredetű • 2001. december 31: • 46 263 működő non-profit szervezet Mo-on • 65 476 főállású munkavállaló, 400ezer önkéntes

  35. A non-profit szervezetek száma (KSH 2008)

  36. A helyben működő nonprofit szervezetek átlagos száma, 2008

  37. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és településtípus szerint, 2008 25. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és településtípus szerint, 2008 (folytatás)

  38. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és bevételnagyság szerint, 2008 28. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és bevételnagyság szerint, 2008 (folytatás)

  39. A nonprofit szervezetek száma bevételnagyság és tevékenységcsoportok szerint, 2008

  40. A non-profit szervezetek működésének környezetét alkotó világméretű tendenciák • Információs globalizáció • Kulturális globalizáció • Kihívások a társadalom részéről • Növekvő mobilitás • Demográfiai változások • A gondoskodó állam háttérbe szorulása • A társadalmi értékek módosulása, a politika szerepének látszólagos felértékelődése • Határokon átnyúló kihívások • Környezetszennyezés, az állatvilág megmentése, a bűnözés, a fogyasztási javak minőségének biztosítása

  41. A globalizáció fogalma • A társadalmi élet világméretű összekapcsolódásának határokon átnyúló, egyre szélesedő, mélyülő és gyorsuló folyamata. • A mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulása • A társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak • Az emberi közösségek az újkortól kezdve gyorsuló ütemben lépnek egymással érintkezésbe, és a világgazdaság kialakulásával párhuzamosan fokozatosan egy jövőbeli mega-társadalom irányába haladnak.

  42. A non-profit szervezetek menedzsmentjének szervezeti alapjai • Hiányoznak magyar területen a non-profit szervezetek vezetésére és szervezésére (menedzsmentjére) irányuló vizsgálatok, elemzések, elméletek, ezek pótlása fontos • A témának jelentős nemzetközi irodalma van • A korábbi évekből származó kutatási előzmények aktualizálása időszerű • A non-profitok körében releváns igény

  43. A non-profit szervezetek négy típusa • Jövedelemforrásuk alapján • Adományokból élő (pl. Vöröskereszt) • Üzleti bevételekből - üzleti szolgáltatások ár- és díjbevételéből - élő (pl. non-profit szociális otthonok) • Irányítási módjuk alapján (ki irányít, ki választja meg a vezetőket) • „önigazgató”: az irányításról azok döntenek, akiktől a szervezet jövedelme származik • „vállalkozói”: • Együttesen • Adományokból élő önigazgató • Adományokból élő vállalkozói • Üzleti bevételekből élő önigazgató • Üzleti bevételekből élő vállalkozói

  44. Viselkedési és leíró modellek/1. • Optimálási modellek (vállalkozói non-profit) • Szolgáltatásaik mennyiségének és/vagy minőségének emelése (mennyiség: bizalomépítés, emberbaráti célok, minőség: értelmiségiek, művészek) • Intézményi költségvetés növelése • Költségcsökkentésre törekvés • Hatékonysági problémák (vállalkozói non-profit) • A non-profit szervezetek hatékonysága mindenképp alacsony lesz, mert hiányoznak a profitérdekelt tulajdonosok, akik ezt kikényszerítenék • Csak azokban az ágazatokban vannak jelen, ahol a piac nem működik tökéletesen • Menedzsereik viselkedése különbözik a vállalatok menedzseréitől (nem érdekeltek a haszonban, a profit szétosztásának tilalma) • 4 mód a hatékonyság növelésére (Porter-Kramer 1999) • A támogatásra legalkalmasabb kedvezményezettek kiválasztása • Jeladás más befektetőknek • A támogatottak teljesítményének javítása • A működési területen a tudomány és a gyakorlat fejlesztése

  45. Viselkedési és leíró modellek/2. • Önigazgatási modell (önigazgató non-profitok) • Tagjaiknak és adományozóiknak irányítása alatt működnek • Milyen módon befolyásolják a tagok és adományozók a szervezetek viselkedését • Tanuló szervezetek (önigazgató non-profitok) • Jelentős igény a menedzsment professzionalizációjára • Adaptációs képesség • A tudás sokszínűsége • Elkötelezettség (belső) és felhatalmazás • A feladatokat az egyének (a szervezet tagjai) határozzák meg • A feladatok elvégzéséhez szükséges magatartást az egyének határozzák meg • A teljesítménycélokat a vezetők és a tagok együtt határozzák meg • Az adott cél fontosságát az egyének határozzák meg

  46. Tanuló szervezetek (folyt.) • A tanuló szervezet az adaptációs készségen és a tudás sokszínűségén alapul • A szervezeti tagok elkötelezettsége érdekében iránymutató elképzelések megfogalmazása • A tanulás infrastruktúrájának biztosítása a szervezeten belül: „tervezés mint tanulás” elv érvényesítése • A szervezeti vezetők (kuratóriumok tagjai, ügyvezetők) tanulási képességeinek fejlesztése

  47. A bürokratizálódás veszélye a professzionalizálódó non-profit szervezeteknél • Lassú döntéshozatal • Sok felesleges kiadás • Nem fogyasztóközpontú • Nem képes rugalmasan válaszolni • Túlzott adminisztrációt von maga után

  48. non-profit szervezetek menedzsmentje/2. Jellegzetességek és menedzsment funkciók

  49. Kapcsolatok menedzsmentje:egy tipikus non-profit szervezet stake-holderei Pénzügyi alapok Igazgató és kulcsemberek Tagok Non-profit szervezet Választópolgárok Kormányzat Önkéntesek Kuratórium További alkalmazottak Forrás: Slevin, D. P.: The Whole Manager. AMACOM, New York, 1985. 15. o.

  50. A non-profit szervezetek jellemző funkciói • Szolgáltatásnyújtás • A szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztése, tervezése • A szükségletek és az igények felismerésének fejlesztése • A jó közösségi kapcsolatok megőrzése (PR) • Pénzügyi források és adományok gyűjtése • Pénzügyi tevékenység • Személyzeti munka és képzés • Menedzseri és koordinációs munkák • Logisztikai munkák • Irodai munkák

More Related