460 likes | 795 Views
BB. Biblia- kör. 1. alkalom. A keresztvetés. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Észak, dél, kelet, nyugat irányba mozgatjuk a jobb karunkat. A nyugati (latin, római) és a keleti (görög, ortodox) egyházban van csak. A hitünkről teszünk ez által tanúságot.
E N D
BB Biblia-kör
A keresztvetés • Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. • Észak, dél, kelet, nyugat irányba mozgatjuk a jobb karunkat. • A nyugati (latin, római) és a keleti (görög, ortodox) egyházban van csak. • A hitünkről teszünk ez által tanúságot.
Miről tanulunk az idén??? • Először (ma) a Szentírásról általánosságban. • Jövő héttől pedig Szent Márk evangéliumát tanulmányozzuk.
Biblia és / vagy Szentírás? • Mi a különbség a két könyv között? • SEMMI!
Biblia és / vagy Szentírás? • A Biblia a görög biblosz (βίβλος) szóból származik, ami annyit jelent, mint könyvek. • A Szentírás pedig magyar szó. Utal Istenre – a könyv szerzőjére – aki szent.
Biblia két fő része • Ószövetség. • Újszövetség. • Régies nyelven Ó- és Újtestamentum.
Mit jelent a testamentum szó? • Végrendelet. • Isten rendelkezése az ember számára, hogy mit és hogyan kell tennie ebben a világban.
A Szentírás sugalmazottsága • Mit jelent az a szó, hogy sugallat, sugallni valamit? • Mit jelent, hogy Isten sugalmazta a Bibliát? • Azt, hogy Isten hatott a szerzők gondolataira, szívére és azt fogalmazták meg, amit Ő közölni kívánt.
A Szentírás keletkezése • Szájhagyomány. • Később írott módon.
Sínai kódex • IV. században keletkezett Egyiptomban. • A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul, az Ószövetséget részben tartalmazza. • A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között.
Vatikáni kódex • IV. században keletkezett. • A görög nyelvű szöveg, mely tartalmazza az Újszövetséget és az Ószövetséget. • 1536 számozott oldal, azaz 768 lap. • Pergamenre írták.
Mi az a pergamen? • A pergamen (magyarul hártya) az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap. • Az elnevezés valószínűleg az ókori görög város, Pergamon (ma Bergama, Törökország) nevéből származik. A hagyomány szerint itt készítettek először pergament a Kr. e 2. században.
Hogyan készül a pergamen? • A megfelelő minőségű bőr kiválasztása. • Az adott állat gyapjának vagy szőrének színe befolyásolta a végtermék színét. • A pergamen készítéséhez a lenyúzott állati (borjú-, juh-, kecske-, esetenként ló-, nyúl-) bőrt először meszes fürdőben áztatták (melegebb éghajlatú országokban egyszerűen kiterítették a napra), majd a megpuhult szőrzetet és húst lehúzták a bőrről.
Ahol csak lehetséges volt, ott a bőr külső rétegét (szőroldal) is eltávolították. Ebben a fázisban vált az irhából tulajdonképpeni pergamen. • A megtisztított irhát ezután még két napig tiszta vízben áztatták, hogy kimosódjon belőle a mész, ezt követően feszítették csak ki a bőrt egy arra alkalmas kereten. • A száraz, hártyavékony kész pergament leemelték a kertről, hogy összegöngyöljék és/vagy raktározásra, eladásra bocsássák.
Hogyan írtak a pergamenre? • A pergament habkővel lecsiszolták, ami elősegítette, hogy a tinta mélyen behatoljon a rostokba. • A sima felület és a fehér szín elérése érdekében krétával kifehérítették vagy mészből, lisztből, tejből és tojásfehérjéből álló keveréket dörzsöltek a bőrbe. • Mindezek után méretre vágták.
Neovulgata1979-ben jelent meg.Ez a Katolikus Egyház hivatalos Bibliája.
Károli Gáspár Biblia fordítása • 1590-ben jelent meg. • 2412 oldalon • kb. 800 példányban • másfél év alatt készült el. • Súlya kb. 6 kg. • 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. • Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is.
Károli Gáspár így ír erről a munkáról: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ...”
Vizsolyi ref. templom Két periódusban épült:
12. szd vége – 13. szd. elej. 14. szd. eleje.
A Szentírás szerkezete, felosztása • Könyvek. • Fejezetbeosztás. • Versbeosztás.
Szentírásmagyarázat • Ki az, aki hitelesen magyarázza a Szentírást? • Hogyan olvassuk és értelmezzük otthon a Szentírást?
Befejezés • Keressük ki a Szentírásból a 63 (62) zsoltárt és imádságképpen olvassuk el!