Latin-Amerika

1. Latin-Amerika Készítette: Lakatos Anett

2. az amerikai kontinensnek az Egyesült Államok déli határától délre eső része • ezen belül megkülönböztetjük a közép-amerikai és a dél-amerikai régiót • köztük a határ: Panama déli határa

3. Gazdaságtörténet • gyarmatosítás, majd függetlenség (XIX. század eleje) • alapanyagok, feldolgozatlan termékek termelése • mezőgazdaság: monokultúrás termelés • se pénz, se szándék a technikai fejlesztésekre • gazdasági világválságcél: protekcionizmus, önellátás megteremtése • importhelyettesítés: az ipari termelési bázis erőltetett ütemű létrehozása • az állami közvetlen szerepvállalás növekedése • külföldi hitelek igénybevételeelkezdődött a térség eladósodása • magas vámokkal védték piacukat • államosításokkülföldi vállalatok elveszítették érdekeltségeiket a térségben • az állam közvetlen befolyása alatt volt a gazdaság nagyobbik része (mivel az államosítások a stratégiai fontosságú ágazatokra irányultak)

4. Gazdaságtörténet • a ’80-as évek elejéig erős államra épülő kapitalista rendszer=államkapitalizmus • kezdetben látványos sikerek, nagy gazdasági növekedés • továbbra is szükség volt a külföldi tőkére • az állam felvásárolta a csődbe ment vállalatokat, így hálózatuk nőtt, de ellenőrizni képtelen volteladósodtak • a kölcsönkapott tőkét nem sikerült hatékonyan befektetni, mert a versenytől védett hazai piacon nem voltak képesek a termelékenység és a versenyképesség növelésére • az importhelyettesítés nem vált be, mert az exportszerkezet szerepe nem változott • exporttól való függés (monokultúrás termeléstúltermelés, azt pedig exportálni kell) • a ’60 évek második fele változtatások, reformok: • földreformok • az exportszerkezet átalakítása (bizonyos termékek, termékcsoportok támogatása, ösztönzése) • átalakult a külföldi tőke beáramlásának szabályozása

5. Gazdaságtörténet • így a ’70-es években sikerült növekedést elérni • ez jellemzően a belső kereslet növekedése által valósult meg a térségben • hátránya: növelte az importot • az export azonban nem tudta követni az importot • 1973-as olajárrobbanásvilággazdasági recesszió, árszínvonal-emelkedés • az olajexportőr országok nem tudtak belőle hasznot húzni (Venezuela) • a legtöbb azonban olajimportőr voltkülkereskedelmi árindex drasztikus romlása (az általuk exportált áruk ára csökkent, míg az általuk importáltak ára nőtt) külkereskedelmi hiány, fizetési mérleg hiányának emelkedése • a ’70-es évek második felében így újabb hitelekhez kellett folyamodniuk • 1978-82 között kétszeresére nőtt a térség országainak összes adóssága • 1983-ra az exportbevételek 1/3-át tette ki az éves adósságszolgálati teher • magas infláció, árnövekedésleértékelések • magas kamatok, a vállalatok nem működtek, a leértékelések növelték az adósságot

6. Gazdaságtörténet • a ’80-as évek elejére így sok ország kénytelen volt felfüggeszteni a kölcsönök törlesztését=hitelválság • akkora hitelállományt érintett, hogy az egész nemzetközi pénzpiacot felbolygatta • könnyítések, kedvezmények • IMF (International Monetary Found=Nemzetközi Valutaalap) segítsége • Az IMF által megkövetelt gazdaságpolitikai programot kellett végrehajtaniuk • restriktív, megszorító jellegű fiskális és monetáris politika • vámvédelem gyors leépítése • privatizáció • a gazdaságpolitikát nem igazították az ország speciális helyzetéhez • rövid távon visszaesés, a hazai termelés csökkenése, munkanélküliség

7. Gazdaságtörténet • ’90-es évek: fejlődés, pozitív változások • átlagosan évi 3-4%-os GDP növekedés a térségben • a ’90-es évek két ötéves ciklusra bontható • az elsőben megindultak a reformok, a privatizáció, a világgazdaság felé való nyitottság fokozása • ekkor a mexikói válság miatt következett egy 1,5-2 éves visszaesés • a 2. ötéves ciklus első három évét a növekedés, a reformok továbbvitele, a regionális kapcsolatok erősödése, a világgazdaságba való bekapcsolódás jellemezte • az ázsiai válság következtében felszínre kerültek a belső strukturális problémák • exportpiacok beszűkülésejelentős árcsökkenés • a befektetői bizalom megingásakülföldi források elérhetősége nehezebb lett • több ország esetében elkerülhetetlen volt a valuta leértékelése (1999. Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador)

8. Gazdaságtörténet • 1999-ben a kontinens egészének GDP-je stagnált • 1999 utolsó negyedévében már a növekedés volt megfigyelhető (Brazília gyors talpra állása+USA gazdasági növekedésekereslet a térség exportcikkei iránt) • A térség külkereskedelmi mérlegének alakulása: • 1998 -32 Mrd USD • 2002 9 Mrd USD • 2003 27 Mrd USD

9. Regionális integráció • a regionális csoportosulások jelentősége megnőtt • 1991-ben útjára indult a Mercosur • legjelentősebb, legnagyobb súlyú, tisztán latin-amerikai kezdeményezés • magas külső vámokkal működő vámunió • tagországok Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay • kereskedelem liberalizálása • a demokratikus berendezkedés fenntartása és fejlődésének elősegítése • az USA, az EU és Japán után a 4. legnagyobb gazdasági egység a világon • a négy ország közös GDP-je meghaladja az 1000 Mrd USD-t • lehetőséget kínál a további terjeszkedésre, egy majdani közös dél-amerikai piac létrehozására • Chile és Bolívia már társult tagnak tekinthető, mivel szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben velük • számos kisebb regionális szerveződés • Andok Csoport • tagjai: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela

10. Regionális integráció • közösen lépnek fel a NAFTA további kibővítésének tekinthető FTAA (Free Trade Agreement of the Americas) tárgyalásain • az USA viselkedése meghatározza a térség külpolitikai irányultságát (főleg Közép-Amerika) • megoldandó problémák, feladatok: • a társadalmi egyenlőtlenség magas foka • szakképzett munkaerő relatív hiánya • termelés szerkezeti problémái • dominál az alacsony hozzáadott értéket hordozó termékek termelése és exportja • nemzetközi összehasonlításban csekély a termelés hatékonysága • döntő momentum, hogy milyen feltételekkel juthatnak hozzá a térség országai a fejlődéshez nélkülözhetetlen további külső forrásokhoz • az argentin adósságválság negatív hatása • a térségen belüli különbségek várhatóan növekedni fognak

11. Demokratizálódási folyamat • demokratikus berendezkedés és az autoriter között valahol • társadalmi egyenlőtlenségek • korrupció, botrányok • a választók bizalmatlansága • erősödött a külső nyomás a demokratikus formák betartására, erősítésére • azonban a demokrácia felé irányuló szándéknak belülről kell fakadnia, a külső tényezők csak ezután lehetnek jelentősek • először az oktatást kellene fejleszteni, valamint a lakosság életnívóját javítani

12. Köszönöm a figyelmet!