Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya

1. Alanyi alrendszer A turista = idegenforgalom alanya Viselkedése, kapcsolatai, viszonyai a turizmusban eltöltött idő alatt. • személyes elhatározástól • társadalmi • gazdasági helyzettől függő • alrendszer A turisták összetétele heterogén Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos. Kínálatunk kialakítása, „termékeink”, termék elemeink összeállítása szempontjából.

2. Fontos megismerni: • Milyen tényezők befolyásolják utazási döntéseinket? • Hogyan határozzák el magukat egy-egy útra? • Mit igényel az utazás alatt? • Változnak-e az igényei az utazás, üdülés, tartózkodás alatt? • Mennyit költ? Mit vásárol? Mire költ? • Mitől függ, hogy meddig marad?

3. A turista magatartás formáinak elemzése és a társadalmi, ökonómia és demográfiai jellemzők Kérdések: • üdülés gyakorisága • uticél • utazási formák • közlekedési eszközök megválasztása • utazás időpontja • utazás időtartama • utazás módja • választott szállás és ellátás • tevékenység az üdülőhelyen • kiadások a nyaralással kapcsolatban

4. Turista társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzői • nem • kor (14-18, 19-25, 26-35, 36-55, 55-) • iskolázottság (műveltség) (Ø, 8 ált., érettségi, főiskola-egyetem) • háztartási bevétel sávok (1000-2000 Ft/hó) • foglalkozás (fizikai, szellemi, nyugdíjas, tanuló, egyéb) • lakóhely (világváros, város, falu, lakószám)

5. Eddigi kutatások bírálata • Kutatók gyakran tudatosan vagy öntudatlanul saját értelmiségi szituációjukról neveik el mértékeiket és fogalmaikat, saját üdülési elképzeléseiket érdekeiket és igényeiket ruházzák át más társadalmi rétegere mikor elemzik vagy kritizálják. • Identitási módszerek, empirikus. A turisták kívánságai és igényei nehezen tapinthatók jobb híján a turisták a saját maguk által valószínűsített motívumok keretében válaszolják meg az utazási motívumra vonatkozó direkt kérdést. pl. státusz szempontok.

6. Üdüléssel való megelégedettség az előzetes elvárások és kívánságok teljesülésétől függ!Elvárások dinamikus változásai az üdülés alatt.Az üdüléssel szembeni igény (motívum) nem statikus hanem üdülés folyamán változik, változhat, befolyásolható (állandó piacfigyelés, kutatás) • Fontos lenne alaposabbanmegismerni a turista üdülésre vonatkozó speciális elképzeléseit, elvárásait, mindezt amit az üdülőhelyen tesz, tenne stb.

7. Szabadidő fogalma Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektől mentesül. Napi – heti – szabadság idő 200 munkanap - 165 szabadnap (40 órás munkahét) 165 munkanap - 200 szabadnap (32 órás munkahét)

8. Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg: • az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidő dominált • a hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte • a nyolcvanas években betör az élményorientált szabadidőfázis

9. Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetében

12. Az idegenforgalom alanyát befolyásoló tényezők • Szabad rendelkezésű jövedelem • Családi viszonyok • A képzettség foka • A települési szerkezet • Az életkor befolyásoló szerepe • Az egészségi állapot • A foglalkozás

13. Endogén Fizikai motivációk Pszichikai motivációk Az emberi kapcsolatokból eredő motivációk Kulturális motivációk Státusz, ill. presztízs motivációk Exogén Táj szépsége és különlegessége Erős marketing Divat Programok különlegessége Ár-akciós árak Motívumok egyik csoportosítása

14. Hivatás turizmus • üzleti utazás • kongresszuson való részvétel • kiállításokon, vásárokon való részvétel • tanulmányút • diplomáciai út • sportolók, művészek „vendégszereplése” • incentív

15. Kongresszusi turizmus Ebbe a kategóriába soroljuk a kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok, ülések azon résztvevőit, akiknek állandó lakhelye nem a rendezvény helyén van. Kiállítások, vásárok meglátogatása Abban különbözik az üzleti turizmustól, hogy meghatározott rendezvények alkalmával történik az utazás Üzleti turizmusCélja az állandó lakhelyen, illetve munkahelyen kívüli személyes üzletkötés, egyes esetekben konkrét piackutatás

16. Diplomáciai utazások Ide soroljuk a diplomáciai missziót végzőkön kívül az újságírók és a hasonló foglalkozású személyek tartózkodását is. Sportolók és művészek turizmusa Mindazok, akik egyes alkalmi sport- és művészeti rendezvényeken vagy rendezvénysorozatokon való aktív részvétel érdekében utaznak. Tanulmányi turizmusEbbe a kategóriába csak a rövid idejű tanulmányutakat soroljuk.

17. Vakáció, üdülő turizmus • Üdülőturizmus • Körutazó turizmus • Látogató turizmus • Rokonlátogatás • (Egyéb)látogató turizmus • Gyógyidegenforgalom • Gyógyfürdő (gyógyvíz) • Klimatikus gyógyturizmus • Kneipp-kúra • Termálturizmus • Vallási motívumú turizmus • Sportturizmus • Sportolás mint motívum • Sportrendezvények látogatása • Safari • Hobby turizmus • Kaland turizmus • City turizmus

18. ÜdülőturizmusAzt értjük, amikor egy helyen vagy egy kisebb régión belül hosszabb ideig tartózkodik a turista • Körutazó turizmusA turisták szabadságidejük alatt több területet, több országot látogatnak meg és egy-egy helyen csupán 2-3 napot tartózkodnak.

19. Látogató turizmusA turisták rokonaik, ismerőseik meglátogatása szabadságidejük alatt és rendszerint a meglátogatottakkal együtt való szállás, illetve időtöltés. RokonlátogatásA rokonlátogatás, mint nemzetközi turizmus motívuma, elsősorban azokban az országokban jelentkezik, ahonnan különböző gazdasági, politikai okokból nagy tömegek vándoroltak ki, vagy a történelmi fejlődés során a meglátogatott nemzet nagy etnikai csoportjai élnek külföldön. • Egyéb látogató turizmusA lebonyolítás módja határozza meg a látogató jelleget.

20. GyógyidegenforgalomA turista alanya szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében olyan speciális természeti adottságokkal rendelkező helyet keres fel, amely ilyen célra alkalmas. • Gyógyfürdő (gyógyvíz)A természetes gyógyvizekre alapított, egészségügyi intézmény igénybevételével kapcsolatos turizmus. • Klimatikus gyógyturizmusSpeciális klimatikus viszonyok alkalmas egyes légzőszervi és már megbetegedések gyógyítására, illetve megelőzésére. • Kneipp-kúraAz ember és környezete közti megzavart viszonyt helyreállítani kívánja fény, nap, levegő, hideg-meleg ingerek, nyugalom, mozgás, hidroterápiás beavatkozás és egyidejűleg diétás étkezéssel

21. TermálturizmusA termálvizek medencékben fürdésre való felhasználását nevezhetjük termálturizmusnak. Vallási motívumú turizmusEgyes vallások hívei különböző kegyhelyeket látogatnak meg és ezzel vallásuk követelményeinek kívánnak eleget tenni.

22. SportturizmusEgyrészt a testedzés, másrészt a sportversenyek népszerűsége alakította ki. Sportolás, mint motívumA testedzés széles körű elterjedése, egyes sportok űzésének divattá válása határozza meg az ilyen jellegű idegenforgalmat Sportrendezvények látogatásaNagy tömegek rövid idejű részvétele SafariVadászkaraván

23. Hobby turizmusAmatőr szakmai túrák, utazások Kaland turizmusAz utazás célja kaland jellegű élmények gyűjtése City turizmusNagyváros megtekintésére szervezett utazás

24. (Egynapos) kirándulásA turisták egy napra – éjszakázás nélkül – elhagyják lakóhelyüket és max. 1-1 ½ órás távolságra utaznak el. Kiránduló forgalom(Egynapos) kirándulás(Week-end) Hétvégi turizmus (Week-end) Hétvégi turizmusAz állandó lakhely elhagyásával, éjszakázással egybekötött kirándulás

25. Maslow féle szükséglet Önmegvalós ítás Kreativitás- új teljesítmény Elismertettség Siker-önbizalom Értékeltség Emberi kapcsolatok Barátság-társaság-szeretet Biztonság – rend érzete Alapvető testi szükségletek (evés, ivás, alvás, sex, fűtés, légzés)

26. különböző anyagi javak szükségesek szolgáltatások Az emberi léthez Eziránti igény = szükséglet<változnak<térben és időben

27. Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjából

29. Kemény turizmus tömegturizmus kevés idő gyors közlekedési eszközök, fix útuterv, külső késztetés, importált életstílus, látványosságok, kényelmes, passzív, kevés intellektuális felkészülés ill. annak teljes mellőzése, képtelenség idegen nyelvre felsőbbrendűség érzése, vásárlás, emléktárgyak, olcsó tárgyak, postai levelezőlapok kíváncsiság hangoskodás Szelíd turizmus utazás egyedül barátokkal vagy a családdal sok idő alkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedési eszközök, spontán elhatározás, belső késztetés, született, örökölt életstílus tapasztalatok tevékeny, aktív, a cél országot érintő megelőző kutatás, idegen nyelv tanulás tanulási hajlandóság, ajándékok vitele, emlékezés, napló vezetés, új távlatok, fényképek, rajzok, festmények, tapintatos viselkedés csendes magatartás Új értékek és normák megjelenéseTurista magatartás

30. Új értékek a társadalom tagjai körében • Egészségtudatosság • Környezettudatosság • Nem anyagi szempontok • Az ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítése • Független, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításra • Élmény- és élvezet orientáció • Változatosság iránti igény • Szabadidő tartalma eltöltése • Helyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokon • Biztonság iránti igény • Minőség- és ártudatosság • Időnek, mint verseny tényező • Piaci polarizáció „méretre szabott” • Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevétele • Individualizált tömegturizmus • Nagyobb felelősségtudat

31. A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtái

32. A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük ki • Az állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén. • Társadalmi-demográfiai tekintetben • A szabadidő tovább emelkedése, • A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése • A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba való bekapcsolódása • A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés vágyának erősödése • A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a rugalmasabb szabadidő gazdálkodás • A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése • A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb érdeklődés várható.

33. A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik • A gazdaságihatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő. A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.

34. Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód. Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.

35. Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásában Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is: • Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés-előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe vehető szabd kapacitás; • Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás

36. Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások; • Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül; • Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport”-turizmusra helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén csoportja);

37. Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható; • A szállásfajtáknál a para - szállodaipar iránti érdeklődés erősödése várható; • A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.

39. Az euro-turistaéletstílus - kutatás Szabadság, üdülés Magánélet Az élet, mint fogyasztó Szakmai tevékenység Üzleti élet Társasági élet Kultúra Politika