8. Települési zöldfelületek, üdülés, idegenforgalom

1. 8. Települési zöldfelületek, üdülés, idegenforgalom Berczeli Emília adjunktus

2. Zöldfelületi rendszer, gazdálkodás • A zöldfelületi/zöldterületi rendszer kialakításának, fejlesztésének, fenntartásának célja, a települések, a város környezeti ártalmainak ellensúlyozása. • A zöldterületi gazdálkodás feladata a közhasználatú zöldterületek fejlesztésének tervezése, a zöldterületek beillesztése a településrendezési tervekbe, a zöldfelület fajták létesítése, kezelése, fenntartása és lehetőség szerinti hasznosítása. Műszaki, esztétikai és közegészségügyi tevékenység, a fenntartásnál a fő figyelmet a növényeknek kell szentelni.

3. Zöldfelületi rendszer • Zöldfelületi rendszer - zöld felületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége. • Elhelyezkedésük szerint lehetnek belterületiek és külterületiek. • A földfelszín növényzet borítottsága szerint lehet • biológiailag aktív(zöld növényzettel borított), vagy • inaktív felület ( jéggel, hóval, homokkal, kővel - természetes úton, aszfalttal - mesterséges úton borított)

4. Balatonfüred Egységes Településszerkezeti Terve

5. A biológiailag aktív a zöldfelület: • termesztési célú - gazdasági hatása mellett pl. erdő esetén hétszer értékesebb a járulékos (komitatív) hatása • nem termesztési célú - hozam másodlagos, elsődleges az ökológiai, pszichológiai, esztétikai állapot-, kondíciójavító hatás ún. kondicionáló

6. Zöldfelület a klimatikus viszonyokat befolyásolja: • meteorológia - napsütés, csapadék, szél • topográfia - völgyi település - füstképződés valószínűbb • síkvidék esetében - mezőgazdasági területek negatív hatása - búza learatva • talaj • vízfelületek - felszíni, felszín alatti • növényfajták - lombos, tűlevelű

7. Zöldterület - terület felhasználási kategória OTÉK szerint - a állandóan növényzettel fedett közterület - Közpark, közkert. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. A zöldterületen elhelyezhető: • a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), • b) vendéglátó épület, • c) a terület fenntartásához szükséges épület. A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

8. A zöldterületek fajtái • Közparkok - felüdülés, kikapcsolódás a beépítéstől elkülönülten • Lakóterületi közpark - üdülési célú zöldterület min. 1-1,5 ha - méretezési minimum: - lakótelkes 2 m2/fő - tömbtelkes 4 m2/fő - üdülőterületen 8 m2/fő - rekonstrukciós egyedi elbírálás • Városi szintű közpark - közhasználatra szánt zöldterület, komplex ellátási és kondicionálási szerepet tölt be. Egységei a kultúr, sport, és pihenőterületek (sétakertek) min. 5 ha. - méretezési minimum: - lakótelkes beépítés 30 m2/fő - tömbtelkes 7 m2/fő - kert nélküli rekonstrukciós 8 m2/fő • közkert - sport, pihenés, játék funkciót biztosít tömbtelkes területen (lakótelepen) minimális nagysága 300 m2 • funkcionális elkülönítés szükséges méretezése • - játszóhelyek 4,8 m2/fő • - 1-6 éves gyermek 0,8 m2/fő • - 6-10 éves gyermek 2,0 m2/fő • - 10-14 éves gyermek 2,0 m2/fő • - pihenőhelyek 2,2 m2/fő • összesen 7,0 m2 fő

9. A zöldfelületi rendszer elemei • Sportterületek - az aktív testmozgás, sport felületei a város intézményi vagy különleges területén - méretezés 1000-10 000 lakos 7 m2/fő (OTÉK szerint nem önálló területfelhasználási kategória, de lakó, üdülő, gazdasági területeken elhelyezhető) • Intézmények közhasználatú kertjei • sportterület, strand, kemping, botanikus kert, állatkert, temető (4 m2/fő) • időbeli, vagy szezonális korlátozás, - este (télen) bezár - de közhasználatra szánt • Egyéb intézmények kertjei • bölcsőde, óvoda, iskola, kórház - (nem közhasználatra szánt)

10. A zöldfelületi rendszer elemei Erdőterületek - erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: • Védelmi (védett és védő) - nem közhasználatra szánt, bel- és külterületi erdők az alábbi igényeket biztosítják, épület nem helyezhető el rajta. - víz káros hatása elleni védelem, - vízháztartás egyensúlyának biztosítása, - szél káros hatásának csökkentése, - a levegő minőségének javítása, - a zajártalom elleni védelem, - a táj- és természetvédelem továbbá műemlék- és műtárgy-védelem • Gazdasági erdő • Egészségügyi-szociális, turisztikai -üdülési célú, pihenőerdő, sétaerdő, kirándulóerdő, erdei tornapálya, sípálya, szánkópálya, lovaglás - kiépítettségben, ellátási szintben van különbség - 3 ha/1000 fő • Oktatási-kutatási erdő Erdőterületen való építés lehetősége: a 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken • Gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, • Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

11. Balatonfüres ERT Táj- és természetvédelem

12. Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. A mezőgazdasági terület: • a) kertes, • b) általános • A mezőgazdasági területen • 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, • 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, • 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

14. Üdülés, idegenforgalom • Üdülési igények az életmód változásból vezethetőkle. • Az üdülési igény számítását befolyásolják: • az üdülési igény meghatározói: foglalkozás, iskolai végzettség, kormegoszlás • az üdülést befolyásoló tényezők: jövedelem alakulása, településkörnyezet • az üdülést motiváló tényezők: szabadidő, vagyoni viszonyok

15. Pihenés típusai • - mindennapi pihenés - lakásban vagy annak környékén • - hétvégi pihenés - település területén vagy annak peremén fekvő területen (domináló a környezetváltozás és a természeti környezettel való kapcsolat) • - évi pihenés, üdülés - túlnő a település, esetleg ország határain

16. Városkörnyéki rekreációs területek Elsősorban hétvégi pihenésre szolgál nagy városoknál Városkörnyék szerkezete: • - védő, kiszolgáló, ellátó • - elsősorban zöldfelületek (erdők, parkerdők, esetleg történelmi kastélyokhoz kapcsolódó kertek és parkok, a tájképileg és archeológiailag védett területek temetők és krematóriumok parkjai, a városkörnyéki utakat kisérő védő- és díszültetvények, fasorok, sövények, az ipari védősávok, talajvédő erdősávok, hő- és szélvédő erdősávok, a víkendtelepek, üdülők és szanatóriumok kertjei.

17. Városkörnyék vizsgálatok • - a mikroklimatikus viszonyok • - a higiéniai és egészségvédelmi helyzet • - a közlekedési adottságok és potenciák • - az építészeti-tájképi értékek • - a terep-, talaj- és vízrajzi adottságok • - a kert- és mezőgazdasági földek értéke • - az üdülőhelyi adottságok és lehetőségek

18. Üdülő-pihenő terület vizsgálatok • - az ökológiai, (a természeti környezet állóképessége) • - fizikai (vízfelületek stb) • - pszichofizikai - természeti környezet változatlansága 5-15 km körzet, egymásrautaltság, városkörnyéki • nyaralótelepek - közösségi célt szolgáló helyiségek és játszóterek, alapfokú ellátás, szolgáltatás,kereskedelem intézmények szükségesek - második lakás szisztéma • kiskertek - 1500 m2-nél kisebb ne legyen mert OÉSZ szerint nem építhető be - tipizált épületek • kollektív igényű városkörnyéki üdülési-pihenési területek - testedzés, sport, vizi sport, szórakozás (játéktermek, attrakciós létesítmények - lövölde, hullásmvasút), csöndes pihenés, művelődés, étkezés, szállás, üzemeltetés, parkolás,vadászat és horgászat

19. Üdülővárosok, üdülőtelepek • Üdülővárosok - komplex települések, évi pihenést lebonyolító települések, kisebb nagyobb központi szerepkörrel, az idényjellegű lakosság többszöröse lehet az állandó lakosságnak • Üdülőtelepek - nem komplex jellegű települések, beépítés pedig lazább szinte zöldbe ágyazott, nagy jelentősége van a közlekedési kapcsolatoknak és a gyors megközelíthetőségnek

20. üdülőházas (sűrű) min. 6 m építménymagasság üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek változó üdülői kör hosszabb tartózkodására hétvégi házas (laza)max. 6 m építménymagasság legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek olyan építmények amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezhetők egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el Üdülőterületek

21. Üdülőterületeken • nem helyezhető el a sportolási célú lóistálló kivételével - árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, és ömlesztett anyag-,folyadék- és gáztároló melléképítmény, a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével • Csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkoló és garázs helyezhető el

22. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke rendezése • A horgásztó a város északi részén a Petőfi lakótelep szomszédságában helyezkedik el. • A területet nyugatról az 50 sz. főút, délről egy csekély forgalmú vasútvonal és a nagyvárosias lakótelep, keletről a Kőrösi út és Bankfalu határolja.

23. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke régi szabályozási terve

24. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke jelenleg elfogadott szerkezeti terve

25. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke elfogadott szabályozási terve

26. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke tervezett szabályozási előírások

27. Kiskunfélegyháza Horgásztó és környéke tervezett szerkezeti terve

28. Áélkjélkjélkj • Élkjékj • lkélkj