Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka

1. Az Intézet, a Pedagógiai Szeminárium második korszaka Csillag Ferenc Budapest, 2012. szeptember 20.

2. Mottóként • „Nincs még egy szakma, amelyet szinte minden korban olyan erősen meghatározott volna az adott politikai, hatalmi konstelláció, mint a pedagógiát.” Nahalka István • „A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. (...) A kultúra éppen úgy egyedi, mint az emberi személyiség.” Csányi Vilmos

3. Alapvetés Csak az lehetett, ill. lehet sikeres, eredményes vezető az Intézet élén, akinek módja, lehetősége volt/van a fenntartóval, a kinevezővel való együttműködésre! Azaz készek az össz-játékra.

6. Az Intézet II. korszaka„Az útkeresés” Stolmár László (1894 – 1976.): • 1943-ban veszi át az irányítást, szétzilált helyzetben (a Pedagógiai Szemináriumhoz három évtizedes kapcsolat fűzi; tanító (1918-tól), majd természetismeret és biológia tanár, laboratórium vezető, igazgatóhelyettes, majd 1935-től igazgató,) • Elődjéről a következőket írja: „Haltenbergerrel a szeminárium nem nyert sokat. Nem ért a pedagógusok nyelvén, és kicsit önfejű. Sok összetűzésem van vele, de mind a hatóság, mind a testület nekem ad igazat.”

7. 1943-44-ben tanító-továbbképzést indít be a főváros külső kerületeiben (új fogalom: „kihelyezett tanfolyam”). • A háború miatt a jól előkészített programok csak részben, ill. egyáltalán nem valósultak meg. • 1944 őszétől egyetlen tanfolyam sem indult el. • A Neveléslélektani Intézetben eredményes munka folyt; megmaradt a „A községi népiskolák növendékeinek szociális életkörülményei” című kiadásra előkészített nagy gyűjtemény.

8. 1945. január 24-én beindulnak a napközis foglalkozások, január utolsó napjaiban a tanítást elsőként a fővárosban meg is kezdték. A munkatársak a napi munka mellett rom eltakarító munkálatokban is részt vettek. • Új név, új feladatok: „Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet”.

9. 1948-ban kezd a visszavonulás gondolatával foglalkozni, ‘50-ben teheti ezt meg. • Joggal állapíthatjuk meg, hogy az ő társadalmi aktivitása tulajdonképpen passzivitás volt. Belevitték mozgalmakba, nehezen hagyta magát, de ha már belesodródott, akkor jó lélekkel csinálta, amíg jó lélekkel csinálhatta. Azután nem pörölt, hanem félreállt. - Továbbra is előadások vezetését vállalja az Intézetben. A kortársak véleménye Stolmárról: Stolmár László (…) vitathatatlanul pedagógiai zseni volt. Van ilyen egyáltalán? Matematikai zseni, nyelvzseni vagy zenei géniusz köztudomásúan létezik, de létezik-e valóban pedagógiai lángelme is? Létezik, létezett, mert Stolmár László kétségtelenül az volt. (Kontra György) Mi pedig kimondhatjuk: iskolateremtő volt.

10. „Első ami meghatott, hogy a gyerekek egyáltalán nem voltak elfogultak. Nem hozta őket zavarba, hogy száz és száz tanító van mögöttük. Olyan fesztelenül és megszokottan ültek le középen, mintha a négy fal volna körülöttük.” „A gyerekek úgy figyelnek, olyan kíváncsiak, és minden pillanatban belekotyognak. S a tanító minden megnyilvánulásuknak örül. Együtt dolgozik a gyermekekkel.” (Móricz Zsigmond: Mintatanítás – 1931.)

11. Álljon itt Stolmár pedagógiai hitvallása: „Az ismereteket nem tanítani kell, hanem szerezni, a tanár és a diák közös munkája közben. Ne felejtsük azonban, hogy ez a munka és tevékenykedés még mindig nem végső célja tanításunknak, hanem csak felbecsülhetetlen eszköze. A végső cél a személyiség sokoldalú fejlődése.”

12. Új igazgató – új név • Bízó Gyula, aki Stolmárt váltja. • Vezetése alatt a tanfolyami képzések beindulnak, statisztikák igazolják, hogy szükség és igény van a továbbképzésekre. • Intézeti munkája torzóban marad. • Érdekes személyiség, hű „katona”. • Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet Országos Nevelés-tudományi Intézet Fővárosi Pedagógiai Intézet (1950-től)

13. Egy új tanév újabb igazgató • Hogyan kerül egy igazgató az intézmény élére? Egy különös történet. • Lőrincz László, az intézmény élén 1951 – ’57. • Ismét egy új név: BUPTI

14. Vezetői elképzelések, feladatok: • Épületfejlesztés. • Jól képzett, hiteles tanári kar alkalmazása. • Pedagógus továbbképzések bővítése. (A statisztikai adatok visszaigazolják a terv sikerét.) • 1957-ben igazgatói feladatiról leköszön, de 1962-ig a helyettesi munkát ellátta.

15. ... de ki is legyen az új vezető? Egyeztetés, vélemény kikérés után – éppen Lőrincz László jóváhagyásával – nevezik ki az új igazgatót; Kovács Józsefet. A vezetői munkájának értéke: Harmonikus kapcsolat a fenntartóval.

16. A kívülről jött ember, Kovács József • Előélete: tanár, igazgató, minisztériumi hivatalnok, szakszervezeti tisztségviselő, követ. (A kor tipikus karrieríve.) • Gyakorlatilag rossz helyzetben vette át az Intézetet, koncepcióváltás következett be. Nem ismerte el a korabeli oktatásirányítás az ilyen jellegű intézményeket, azaz főiskolákhoz kívánta csatolni. • Költözés következett be. (Baross utca – Rigó utca sarok). • Lényeges létszámcsökkentés következett be. Területenként 1–1 munkatárs.

17. A ‘60-as évek eleje • Az új tantervek előkészítésének időszaka. Cél: a pedagógusok szemlé-letformálása. Intenzív általános szakmai-pedagógiai a tantervek feldol-gozásához a szakmai továbbképzés új formáival próbálkoztak. • Visszaáll a gyakorló iskolával a korábban jól működő kapcsolat.

18. Tevékenységének értékelése • 1966-ban az új felsőoktatási törvény elfogadásakor kerül Nyíregyházára, ahol a Bessenyei György Tanárképző Főiskola megalapítója és igazgatója lesz. Az Intézetben eltöltött idő értékelése: • Következetes volt, mert a hagyományokra épített, elismerte a munkatársak szakmai tudását. • Maximálisan eleget tett az intézmény szemben támasztott politikai, oktatásirányí-tási elvárásoknak. • Vezetői stílusa: távolságtartó.

19. ... és az a híres 1966. év

20. Köszönöm a figyelmüket.