Anatómia élettan

1. 6-9. óra Ureczky Dóra Anatómia élettan

2. Az emberi szervezet felépítése • Sejt: legkisebb működési egység (különböző funkciók) • Szövet: hasonló méretű, alakú, funkciójú sejtek további szerveződési szintbe tömörülnek (ideg-, izom-, támasztó- , mirigy és hám szövet) • Feladatuk a külső és belső változásokhoz alkalmazkodás=adaptáció 3. Szerv 4.Szervrendszer 5. Szervezet

3. Szabályozó szervrendszerek • Önálló működés, de egymástól nem függetlenül • Idegrendszer elektromos tevékenysége szabályozza • Kémiai szabályozás hormonok segítségével • Két rendszer együtt a neuroendokrin rendszer

4. Az idegrendszer • Szervezet gyors alkalmazkodási képessége • Az idegrendszer sejtjei ingerlékeny sejtek • Speciális ingerek hatására választevékenységbe kezdenek • Létrejön az ingerület • Sejten belül negatív, kívül pozitív ionok • Inger hatására megváltozik a töltés, akciós potenciál jön létre (ingerületi folyamat)

5. Idegrendszer felépítése • Központi idegrendszer (gerincvelő, nyúltvelő, híd, középagy, köztiagy, nagyagy, agykéreg)í • Környéki idegrendszer (idegrostok, idegdúcok) • Működésük szerint szomatikus (akaratlagos, pl mozgás) és vegetatív/autonóm idegrendszer (akaratunktól független, pl emésztés)

6. Az idegrendszer működése Négy alapvető funkció • Mozgatás • Érzékelés • Vegetatív szabályozás • Magasabb rendű idegi tevékenységek köre

7. Mozgatás Akaratlagos mozgás (sportmozgások): • agykéreg-gerincvelő (ingerület)-mozgató pálya Két mozgató leszálló pálya létezik • Piramis (precíz mozgás, új ismeret) • Extrapiramidális (dúrva mozgás, begyakorolt mozgás)

8. Mozgató pálya • Gerincvelőből kilép a működtetendő izom magasságában • Mozgatóideg hosszú nyúlványa kilép a gerincvelőből és eljuttatja az ingert az adott izomsejtekhez • Mozgató idegsejt+beidegzett izomrostok(akár több száz)= motoros egység • Minél finomabb mozgás, annál kevesebb izomrost

9. Érzékelés • Speciális érzékelésre szakosodott sejtek: receptorok • Mechanoreceporok • Kemoreceptorok • Fotoreceptorok • Termoreceptorok • Nociceptorok (fájdalomérzékelés)

10. Inger-válasz • Receptorok érzékelik az ingereket, ingerületi folyamat jön létre az érző felszálló pályákon, ami a központi idegrendszerbe jut el • Legfontosabb pályarendszerek: Goll-Burdach pályarendszer, spinothalamicus pálya • Sportolók legfontosabb érzékelései: látás, egyensúlyozás, izomérzékelés (mechano-receptorok)

11. A vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszeri hatások: • Pihenés, épülés, regenerációs folyamatok • Belső szervek több vér, izom, tüdő, szív kevesebb • Anabolitikus folyamatok Szimpatikus idegrendszeri hatások: • Sportolás, edzés • Belső szervek vérellátása csökken, izomé nő • Érzékszervek kifinomulnak

12. Magasabb rendű idegrendszeri funkciók • Gondolkodás, tanulás, emlékezés, asszociáció (összefüggés látás), absztakció (elvonatkoztatás), beszéd • Sportban a begyakorolt mozgások tanulása, automatizálása is az agykérekben történik (dinamikus sztereotípiák)

13. Belső elválasztású mirigyek rendszere • Hormonokat termelnek- szervezet kémiai szabályozása • Mirigyek termelik, vérbe jut a hormon, ahonnan a szabályozandó sejtekhez • Növekedés, érés, fajfenntartó tevékenység, pszichés állapot, viselkedés…

14. Hormonok • Általános hatású (több szöveten, szerven is kivált hatást): pl. növekedési hormon hat az izomra, csontra, porcra • Specifikus hatású (csak célszervre hatnak)

15. Hormonok kémiai szerkezet szerinti felosztása • Szteroid hormonok: szteránvázas (nemi hormonok, mellékvese hormonok) • Fehérjetermészetű hormonok: több aminósav kapcsolódásából felépülő (inzulin, növekedési hormon) • Aminosav származék hormon, ami az aminosavak módosított változata (adrenalin, pajzsmirigy tiroxin hormonja)

16. Hormonális funkciók időbelisége • Állandó (növekedési hormon) • Havi ciklusban (női nemi hormonok) • Környezet változására reagáló (sztressz-adrenalin) • Funkcióhoz kötött (oxitocin-szüléskor)

17. A szervezet legjelentősebb hormontermelő szervei az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvesevelő, a mellékvesekéreg, a hasnyálmirigy Langerhans sejtjei, a nemi mirigyek (petefészek, here), a vese és a máj.

18. Sportban legfontosabb mirigyek és hormonjaik • Agyalapi mirigy-növekedési hormon: izomzatra is hat, doppingszerként is használják, vércukorszintet növeli • Petefészek, here működését irányítja

19. Pajzsmirigy • Hormonja- tiroxin:anyagcsere serkentő, testi-nemi-mentális érési folyamatok • Túltermelődése Basedow kór, magas pulzus, álmatlanság (ilyen tünetek jelentkeznek túledzettség esetén is) • Alulműködése: elhízás, tunyulás, álmosság

20. A mellékpajzsmirigy • Parathormon: vér kálcium szintjének szabályozása • Csontból kalciumot mobilizál a vérbe • Vérből D vitamin segítségével csontba visszaépíti (Tehát a csontnak D vitaminra is szüksége van, ami zsírban oldódik, és megfelelő kalcium bevitelre, hogy ne kelljen mobilizálni. Ha nem mobilizálna, és nem lenne Ca, akkor görcs lehet, ami halált okozhat-szívgörcs)

21. Mellékvese kéreg • Kortizol:fehérje bontással vércukorszint emelő • Aldoszteron:Nátrium és víz visszaszívást fokozza • Androgének: kis mennyiségű, de hatása fontos: fehérje anabolitikus

22. Mellékvese velő • Hormonja az adrenalin:vércukorszint növelő, szimpatikus idegrendszeri tevékenységkor termelődik • Sportoláskor:versenyek, stresszhelyzetek, légzés fokozódik, pulzus nő

23. Langerhans szigetek, vércukorszint szabályozása • Hormonja az inzulin és a glukagon • Inzulin vércukorszint csökkentő!!!!!!!!(egyetlen hormon, ami csökkenti a vércukorszintet) • Glukagon:vércukorszint emelő

24. Vércukor szint szabályozása Vércukorszintet növelők: • tiroxin, • növekedési hormon, • kortizol, • adrenalin, • glukagon Vércukorszintet csökkentők: • Inzulin

25. Cukorbetegség-diabetes • Magyarországon népbetegségnek számít • 1-es típusú diabetes • 2-es típusú diabetes • Terhességi diabetes

26. Vércukor szint szabályozása edzésekkor, versenyen • Edzés és verseny előtt 1,5-2 órával, könnyű szénhidrát tartalmú ételek fogyasztása javasolt • Egy órát meghaladó ezdés esetén sportital fogyasztása javasolt • Minél hosszabb az edzés, annál fontosabb a megfelelő szénhidrát pótlás • Ha a vércukorszint a megfelelő tartományból kilép, működészavarokkal, teljesítménycsökkenéssel, rosszulléttel, akár eszméletvesztéssel is számolhatunk.

27. Nemi mirigyek • Nemi mirigyek és utódnemzéshez szükséges ivarsejtek • Tesztoszteron, férfiakban, anabolitikus hatású, agresszív, elszántabb kitartóbb teljesítmény (doppingszer is) • Nőkben ösztrogén, progeszteron, zsír raktározás

28. Vese • EPO-t termel (doppingszer is), vöröscsontvelőre hat, vörösvértestek termelését fokozza, így az O2 megkötő képességet, állóképességi sportágakban használják

29. A szív és keringési szervrendszer

30. A VÉR MENNYISÉGE, ÖSSZETEVŐI, ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI A vér mennyisége 5- 6 liter (80ml/kg) Sokrétű sajátos feladatot lát el A vér a szervezet folyékony szövete. A vér a vérpálya ereibe kering. A szabályozásban szerepet játszó anyagok a vérrel jutnak el a sejtekhez. Alapvető az oxigén és tápanyagok szállítása. A tápcsatornából felszívott anyagok a vérbe kerülnek. A tüdő gázcseréje szintén a vér segítségével megy végbe. A vér szállítja el az anyagcsere termékeket a kiválasztó szervekhez. Sportbeli jelentősége: - vérszegénység esetén a sportbeli teljesítményt befolyásolja - edzett vér nincs - vérdoppingnak van teljesítménynövelő hatása

31. A vér részei: - folyékony vérplazma - vérplazmában lévő alakos elemek (sejtek) Alakos elemei: - vörös vérsejtek: O2,CO2 szállítás - fehérvérsejtek: védekezés - vérlemezkék: véralvadás HEMATOKRIT érték = plazma és sejtes elemek aránya (egészséges 42—48%) (meghatározásához vért alkalmazunk, amit kicentrifugálunk) A plazma és a sejtes elemek szétválaszthatóak (különböző sűrűségük alapján)

32. VÖRÖSVÉRSEJTKÉPZÉS ÉS JELENTŐSÉGE A SPORTBAN VÖRÖSVÉRSEJTEK:- a vörös csontvelőben termelődnek. száma ffi 4,5-5 nö 4-4,5 millió (egyféle) - élettartamuk 120 nap - csontvelőben van sejtmagjuk, csontvelőből kikerülve nincs sejtmagjuk A vörösvérsejtek élettani jelentőségét a HEMOGLOBIN tartalma adja. A hemoglobin vasból és aminosavakból épül fel. A hemoglobin képes megkötni és leadni az oxigént. A vörösvérsejt ill. a hemoglobin alapvető működését a légzésben, az oxigénszállítás révén fejti ki. A vörösvérsejt szerepet játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában is (azaz a vér normális pH biztosításában).

33. A magaslati edzés egyik legfontosabb hatása a vörösvérsejtszám fokozása. Mivel a magaslaton csökkent az oxigén kínálat azért a sejtek száma nő, hogy optimálisan tudja a vér az oxigént szállítani. Vörösvérsejtképzéshez szükséges anyagok: B12 vitamin, vas, folsav, vérképző aminosavak - vas és fehérje felvétel - vitaminszerű katalizátor anyagok. C-vitamin, nélküle a vas nem szívódik fel - B1, B2, B6, B12 B12 vitamin felszívódásához ép gyomornyálkahártya kell. Ennek hiányában a B12 nem szívódik fel.

34. Betegsége: Vérszegénység: a válogatósokra, fogyókúrázókra, vegetáriánusokra jellemző. Mivel nincs megfelelő mennyiségű ásványi anyag és fehérje bevitel. Húsevés elmarad, és nem eszik helyette tejet, vajat. - Simán vérszegénység: vörösvérsejtek hemoglobin száma alacsony. Az állóképesség kisebb lesz, ami fáradékonysághoz vezet. Ez C-vitamin bevitellel javítható. - „vészes vérszegénység” Ebben az esetben a B12 vitamin csak injekcióval juttatható be a szervezetbe Vörösvérsejt feladata: - oxigén megkötés - oxigénszállítás - 120 nap után elhal, epevezetéken keresztül a belekbe jut, ott felszívódik a vérbe és egy vörös színű „Bilirubin” keletkezik. A vizeletben Uro-Bili-Nugén keletkezik, ami a vizeletet sárgára festi.

35. ALAKOS ELEMEK, FEHÉRVÉRSEJTEK Alakos elemek: - Vörös vérsejtek: O2, CO2 szállítás - fehérvérsejtek: védekezés - vérlemezkék: véralvadás FEHÉRVÉRSEJTEK:3 csoportja van.(többféle), száma felnőttben 4-8 ezer I.Granulocyták: (vörös csontvelőben képződnek) a plazmájukban szemcsék és granulumok találhatóak - 1. neutrophil 65-70%. Baktériumokat megeszi és belőle lesz a genny - 2. basophil 0,5%Véralvadást okozó anyag van benne. - 3. eosinophil 2-4% Szerepük a szervezet immunvédekezésében van. II. Lymphocita (nyirokmirígyben fejlődik) 25-40%. Vírusfertőzéseknél szaporodik, jelentőségük az immunvédelemnél van. Ellenanyagokat termelnek és szállítanak. III. Monociták (RES-ben és csontvelőben termelődnek) 2-8%. Falósejtek (nagyobb méretű szennyeződéseket) A rendszeres edzés ill. izommunka befolyásolja a fehérvérsejt számot.

36. Vérlemezkék • Vérlemezkék • A vérlemezkék száma egészséges esetben 300 000-350 000 db/köbmilliméter. Véralvadási • funkciót betöltő sejtek, melyek nélkül a vérzékenység bizonyos formája alakul ki.

37. VÉRPLAZMA VÉRPLAZMA (52-58%):- 90% víz - 10% vízben oldott száraz anyagok: - 7-8% fehérje (plazmafehérje): - albumin (szállító funkiók, vér sűrűség) - globulin (védelmi funkció) - fibrinogen (véralvadáshoz kell) - 2-3% - szerves anyagok - szervetlen összetevők: - vízben oldott sók - ásványi anyagok - szerves savak: tejsav, piroszőlősav, acetecetsav

38. VÉRCSOPORTOK, VÉRALVADÁS Vércsoportok Az emberi vörösvérsejtek kétféle anyagot A és B tartalmaznak, amely alapján 4 vércsoport található. - A B antigénje van - B A antigénje van - AB nincs antigénje - 0 (nullás) A és B antigénje van Rh-faktor az emberek vörösvérsejtjében 85%-ban fordulnak elő. Nagy jelentősége a szülészetben van. Rh+ apa és Rh- anya gyermeke legtöbbször Rh+ lesz. Ha az első terhesség kiváltotta az Rh-ellenanyag-termelést a további gyermekek magzati fejlődésében zavart okozhat.

39. Véralvadás: vér halmazállapot változása: cseppfolyósból szilárd. Feladata: az elvérzés megakadályozása. Véralvadás zavara: - nem alszik meg amikor kellene = vérzékenység - megalszik amikor nem kellene = trombózis (vérrög képződik ami gyulladáshoz vezet , ez keringési zavart okoz, ami pedig infarktust okoz)

40. A VÉR VEGYHATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA (sav-bázis egyensúly), VÉR pH SZABÁLYOZÁSA Vér vegyhatásának szabályozása (sav-bázis egyensúly) PUFFER hatás: sav-bázis egyensúlyt biztosító élettani folyamat. PUFFER hatása: nem engedi a H2 szintjét emelkedni. A szervezetre a savasodás (acidózis) nagyobb veszélyt jelent mint a lúgosodás (alkalózis). Savasodás veszélyekor a bikarbonát megköti a savat, és a kötésből felszabadult gyenge sav fogja a pH kismértékű változását eredményezni. pH szabályozás: pH szabályozásában a tüdő és a vese vesz részt. A pH értéke a hidrogénion-koncentrációt fejezi ki. Ha az oldat semleges vegyhatású a pH értéke = 7 savas vegyhatású oldatokban pH < 7 lúgos vegyhatású oldatokban pH > 7 Sporttevékenység hatására, intenzív terheléskor a pH változik. A pH eltolódás a teljes anaerob kapacitás mozgósítását jelzi, ami az anaerob állóképességet is jelzi. Tüdőben: képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma. Vesében: H2O + CO2 = H2CO3 (szénsav) keletkezik, amely H+ és HCO3- ionokra disszociál (szétválik, aktív transzport). HCO3 + Na =NaHCO3 keletkezik ami visszaszívódik és újra a keringésbe kerül.

41. SZÍV FELÉPÍTÉSE, SZÍVIZIOM SPECIFIKUS TULAJDONSÁGAI  A szív: - izmosfalú szerv - 4 üregből áll: 2 pitvar (izomzata gyengébb) és 2 kamra (izomzata erősebb) - szívben a vér áramlása egyirányú: - pitvarokból a kamrákba- kamrákból a nagyerekbe kerül - egyirányú áramlást a billentyűk biztosítják, amik szelepként működnek: - pitvarok és kamrák között vitorlás billentyűk - kamrák és nagyerek között félholdalakú billentyűk - szívfal 3 rétegből áll: - szívburok (ez veszi körül) - szívizomzat (funkcionáló rész, pumpálást végzi) - szívbelhártya (belülről béleli ki a szívet) Szívizmot alkotó rostok: - harántcsíkolt izmokra hasonlítanak, mivel gyorsan és erőteljesen húzódnak össze - sima izmokra emlékeztetnek, mivel akaratunktól függetlenül és gyakorlatilag fáradhatatlanul húzódnak össze

42. Vérkörök KISVÉRKÖR: jobb kamrától bal pitvarig tart. Jobb kamra → tüdőverőér → tüdő → tüdőgyűjtőerek → bal pitvar A kisvérkörben az oxigénszegény vér a tüdőben oxigénnel feldúsul. jobbkamra tüdőverőér törzs → két tüdőverőér (hosszabb jobb és rövidebb bal) → főhörgők (eloszlanak) → tüdőhólyagocskák hajszálerei (gázcsere) → hajszálerek (gyűjtő) → tüdőgyűjtőérrel a bal pitvarba A tüdőverőerek oxigénben szegény, széndioxidban gazdag vért visz a tüdőbe. A tüdőgyűjtőerek oxigénben gazdag, széndioxidban szegény vért visz a tüdőből a szívbe. A tüdőgyűjtőerek billentyűket nem tartalmaznak.

43. NAGYVÉRKÖR: bal kamrától a jobb pitvarig tart. Bal kamra → aorta → artériás rendszer → hajszálerek → vénás rendszer → jobb pitvar A nagyvérkör az egész szervezetet behálózza, minden sejthez eljuttatja az oxigént és tápanyagot. A nagyvérkörben valósul meg a szív-vérkeringési rendszer tulajdonképpeni funkciója. balkamra főverőér (ágai egyre kisebbre szakad) → hajszálerek → hajszálerek (gyűjtő) → két nagy gyűjtőér ( alsó és felső üres visszér) jobb pitvarba A főverőér oxigénben gazdag vért visz a szervezetbe. A két nagy gyűjtőér széndioxidban gazdag vért visz a szívbe (jobb pitvarba)

44. A szív: beidegzés nélkül, magától működik (külső inger nélkül) = specifikus tulajdonság Szívizom tulajdonságai: - ingerképzés - ingerületvezetés - ingerlékenység - összehúzódó képesség Inger képzés: Sinus csomóval kezdődik (szaporasága 70-80/perc) → jobb pitvar falába megy az ingerület a pitvarizomzaton (munkaizomzaton) keresztül a pitvar kamrai határig, a kötőszövetes rostos gyűrűig (ingereket a pitvarból nem engedi át a kamrákba). pitvar csomó (szaporasága 60-70/perc) → His-köteg(pitvar-kamrai csomóból indul ki, melynek szaporasága 40-60/perc) pitvarok és kamrák közötti összeköttetést biztosítja, 2 szárra oszlik → Tawara szárak az ingerületet a kamra falára viszi, elágazódnak → Purkinje rostként futnak tovább a kamra munkaizomrostjaihoz (szaporasága 30-40/perc).

46. EKG és VIZSGÁLATÁNAK SPORTORVOSI JELENTŐSÉGE A szívvizsgáló eljárás a szív működéséről ad hasznos információt. Célja: megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan folyik-e az akciós potenciál. EKG: szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültséget regisztráló eljárás. A jobb és bal karra, valamint a bal lábra erősített elektróda párokról levezetett feszültséget rögzítjük. EKG hullám szabályos görbe, mert egyedi sajátossága van. Úgy működik (összerendezetten) mint 1 sejt, ezért a görbe szabályos. Nulla vonalhoz különböztetünk meg pozitív és negatív hullámokat. Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és szívműködés összefüggésében.

47. Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és szívműködés összefüggésében. EKG görbe szakaszai: - P-hullám: Pitvari hullám pozitív amplitúdójú (1-2mm), az ingerület pitvari terjedelmének felel meg (pitvarokra vonatozik) - P- Q távolság: átvezetési idő - QRS-komplexus: Kamrai hullám (depolarizációs szakasz = gyors lefolyású) kis negatív Q-hullámból (nem mindig észleljük) magas pozitív R-hullámból (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe jutása, amplitúdója 10mm) és negatív S-hullámból áll. Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának depolarizációja. -ST-szakasz: Kamrai hullám (repolarizációs szakasz = lassú lefolyású) - T-hullám: hosszú, lassú, elnyújtott - Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama. A szívizomnak 1 dobbanás a válasza, nem tetanizálható (nem tetanusz, mint az izom akciópotenciálnál)

49. A SZÍVCIKLUS A szív a szív- és vérkeringési rendszer központi szerve. A szív működése ciklikus, azonos szakaszok folyamatosan ismétlődnek (visszatérő fázisok). Két szakaszt különböztetünk meg: - szívizom összehúzódása = SYSTOLE (kipumpálás: balkamra) - szívizom elernyedése = DIASTOLE (befogad: balkamra a pitvarokból)

50. A szívciklust a sinus-csomóban képződő inger idézi elő (inger hatására végbemenő folyamat). A szívciklus időtartama: - nyugalomban 75db/perc = 75/60 = 0,8sec → ebből a systole = 0,3sec a diastole = 0,5sec - terheléskor 150db/ perc = 150/60 = 0,4sec → ebből a systole = 0,25sec a diastole = 0,15 (jobban csökken)