B azsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem

1. Q4D: minőség négy dimenzióban Bazsa György professor emeritus, Debreceni Egyetem József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest 2012. június 14.

2. A felsőoktatás minősége és minőségügye nagyon összetett kérdés – csak sok dimenzióban lehet és kell kezelni. (Az autóiparé sokkal egyszerűbb.) Mindegyik dimenzió egy-egy önálló témakör, de összefüggéseik nélkül nem lehet eredményre jutni. Összességük a felsőoktatási ágazati minőségpolitika elveit, rendszerét és gyakorlatát jelenti. Itt és most nem megoldási javaslatok, pusztán néhány szempontsor és rendszerezett helyzetkép követ-keznek – nemzetközi ki- és hazai áttekintésben.

3. 4 eljárás dimenzió a minőség külső megítélésére: • értékelés (evaluation, audit, benchmarking) – (ön)értékelés, látogatás, elemzés, javaslatok • hitelesítés (accreditation) – (ön)értékelés, látogatás, igen/nem/feltételes döntés, javaslatok • rangsorolás(ranking, league tables) – helyezési számok – nyilvános adatok alapján • osztályozás (classification, labeling) – kategóriák, csillagok (*) – nyilvános adatok alapján

4. 4 teljesítmény dimenzió az értékelés tárgykörére: • oktatás (programok célja, tartalma, felépítése stb.) • kutatás (eredményessége, elismertsége stb.) • személyi feltételek (oktatók minősége, szakmai háttere, teljesítménye stb.) • belső-külső környezet (menedzsment, szervezet, belső minőségbiztosítás, források, kapcsolatok, végzettek elhelyezkedése, pozíciója, jövedelme, nemzetköziségi mutatók, mobilitás, DPR)

5. 4 funkcionális dimenzió a tevékenység fázisaira: • bemeneti feltételek értékelésére alapoz • belső folyamatok értékelésére épít • kimeneti eredményesség értékelését végzi • belső minőségbiztosítást (koncepció, szervezet, működés, eredményesség) értékeli (ESG alapján)

6. 4 cél dimenzió a minőségben érdekeltekre: • továbbtanulóknak: információk a választáshoz • intézményeknek: tükör és tennivalók • munkaerőpiacnak: mit kap és mit kér • fenntartónak: kormányzatnak, finanszírozónak

7. 4 felelősség dimenzió a minőség alakítóira: • kormányzat: minőségpolitika és feltételek alakítása • intézmények: a minőség biztosítása • akkreditációs szervezet: minőséghitelesítés • társadalom (stakeholders): minőség el(nem)ismerés

8. 4 méret dimenzió a minőség összehasonlítására: • nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban • intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban • intézmények hazai dimenzióban • karok (szakterületek) hazai dimenzióban

9. nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban Széchenyi István: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” U21Ranking of National Higher Education Systems A nation’s economic development depends crucially on the presence of an educated and skilled workforce and on technological improvements that raise productivity. The higher education sector contributes to both these needs: it educates and trains; it undertakes pure and applied research.

10. U21 ranking of national HE systems • resources = források (kormányzati támogatás, teljes ráfordítás, harmadik szektor K+F kiadásai) • environment = környezet (nemek aránya, monitoring rendszer és nyilvánossága, oktatók alkalmazási és vezetőválasztási szabadság, támogatási formák) • connectivity = kapcsolatok (nemzetközi hallgatók, közös szerzős közlemények) • output = kimeneti eredmények (közlemények, hivatkozások, világklasszis egyetemek, végzettek elhelyezkedése)

13. Hungary: U21 ranking of national HE systems – a magyar felsőoktatás helyezései – 48-ból: • resources = források 40. 39,7 • environment = környezet 41. 78,5 • connectivity = kapcsolatok 25. 49,4 • output = kimeneti eredmények 31. 29,8 • Összesítve: 34. 50,8

14. Intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban - több évtizedes, egyre terjedő gyakorlat - többnyire objektív adatok (néha vélemények), változó szempontok és változó súlyozás - növekvő társadalmi igény vs intézményi ódzkodás, egyúttal (olykor trükkös) alkalmazkodás és – ha lehet – sikerpropaganda - a mai globális világban a top university, world classuniversity stb. cím üzlet és agyelszívás

15. Academic Ranking of World Universities,ARWU (Shanghai Jiao Tong University ranking) • Q of education(Nobel- and Field-medals, alumni)10% • Q of Faculty(Nobel and Field medals, staff) 20% citations 20% • Research output (publs in Nature and Science)20% SCI, SCI publications 20% • Per capita performance10% • ELTE, SZTE: évek óta a 301 – 400. tartományban

16. The Times Higher Education university ranking: • Teaching – the learning environment 30% • Research – volume, income, reputation 30% • Citations – research influence 30% • Connections (industrial, international) 10% • - - - - - - - - - - - - - - - - - - - • Ezek összesítéséből is készülnek nemzeti rangsorok. pl. a 100 elit egyetem megoszlása országonként.

17. Minden lista mellett és ellen is bőven vannak érvek. Akik benne vannak a „legjobb” 100-ban vagy 500-ban, részben vitatják, de presztízs és reklámcélokra felhasználják. U-Multirank (funded by the European Commission) is a new international transparency tool which is multi-dimensional, multi-level and user-driven. Because of these characteristics it differs substantially from all existing higher education rankings and addresses the needs of various stakeholders in higher education.First results will be available in 2013.

18. Intézmények/szakmák nemzetközi dimenzióban Centre for Higher Education Development (CHE) – D The CHE ExcellenceRanking 2010 Biol – Chem – Econ – Math – Phys – PolSc – Psych Matematika ELTE **** Fizika ELTE ** Közgazdaságtan Corvinus *** Politikatudomány CEU / KEE ** QS (Quacquarelli Symonds) disciplinary ranking (US) Politikatudomány CEU 51 – 100 Földtudomány ELTE 101 – 150 Vegyészmérnöki tud. SZTE 151 – 200

19. 1.Harvard University (USA) 3,8 Mrd USD × 220 ~ 836 billion HUF http://www.provost.harvard.edu/institutional_research/Provost_- _FB2009_10_Sec03_6_IncExp.pdf 10.Oxford University (GB): 862 millió GBPt × 342 ~ 300 billion HUF http://www.ox.ac.uk/about_the_university/facts_and_figures/index.html 50. University of Copenhangen (DK): 7 Mrd DKK × 38 ~ 266 billion HUF http://introduction.ku.dk/facts_and_figures/finance/income/ 93. Universität Bonn (D): 600 millió € × 283 ~170 billion HUF http://www3.uni-bonn.de/die-universitaet/die-universitaet-bonn-in-zahlen-und-fakten 493. Technische Universität Wien (A): 250 millió € × 283 ~ 71 billion HUF http://www.tuwien.ac.at/wir_ueber_uns/beteiligungsmanagement/ A magyar felsőoktatás éves költségvetési támogatása: 180 billion HUF. http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/atadas-atvetel-100531 319.Eötvös Loránd Tudományegyetem31 billion HUF http://www.elte.hu/file/alapokmany07.pdf Budapest Műszaki és Gazd.tud.Egyetem33 billion HUF http://www.gmf.bme.hu/doku/publikusdok/2009/2009_evi_szoveges_beszamolo.pdf Budapesti Corvinus Egyetem 9 billion HUF http://portal.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/ gazdasagi_foigazgato/files/koltsegvetes/2009/BCE_OKM_koltsegvetes_2009.pdf

20. Webometrics rangsor: az intézmények internetes publicitását, az egyetemek online keresettségét méri. Tudományosan nem mérvadó, de a publicitás jelentősége miatt fontos. Itt 2012-ben 20300 egyetem közül 277. a BME, 380. az ELTE, 417. a Debreceni Egyetem. A kelet-európai mezőnyben: 6. BME, 11. ELTE, 13. DE, 22. SZTE, 54. PTE, 62. SE, 74. SZIE.

21. intézmények hazai dimenzióban Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system. (U21 report) “Many countries are currently exploring the best means of designing indicator systems for their higher education sectors. They perceive the need for an indicator system to improve communication on the progress of their higher education systems to the public at large and funding organisations, as well as to monitor the implementation of their public higher education policies.” – Martin and Sauvageot (2011)

22. értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz • hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény szerint rendszeresen végezte (8, majd 5 évenként) • fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG) • bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel • rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – gyakran reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat produkálnak a formális adatok (pl. 1 akadémikus professzor = 1 friss PhD-s oktató) • osztályozás: esetileg, még nem rendszer • volt/van kutatóegyetem (Kiváló egyetem) • lesz (?) kiemelt FOI, kutatóegyetem, alkalmazott kutatások főiskolája

23. karok, szakterületek hazai dimenzióban • értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz • hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény szerint végezte rendszeresen (8, majd 5 évenként) • fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG) • bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel • rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – részben reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat eredményeznek a formális adatok • osztályozás: nincs, lesz kutató kar

24. Zárszó: • a minőség a felsőoktatás genetikus sajátja, de a mai versenykörnyezetben és tömegképzésben a szervezett minőségbiztosítás, értékelés és hitelesítés (akkreditáció) elengedhetetlen • mindez periodikus, szakszerű, objektív, hiteles, átlátható és publikus kell legyen • a világban általános az értékelés, az akkreditáció, – s ha tetszik, ha nem – a rangsorolás, az osztályozás is • a nemzetközi versenymezőnyben középen vagyunk (de csak a legjobbak, mert széles a hazai skála is) • ilyen anyagi feltételek (sőt elvonások) mellett nehéz fejleszteni és előrébb kerülni: nem a verseny, hanem a társadalom jobb szolgálata érdekében!

25. Ismét: Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system. Azaz: a felsőoktatás jelentősége miatt itthon is szükség van egy átfogó elemző szempont-rendszerre, hogy meglássuk, megmutassuk, megbecsüljük és javítsuk felsőoktatási rendszerünk minőségét és értékeit.