Csoportlélektani alapfogalmak

1. Csoportlélektani alapfogalmak Csoportdinamika

2. evolúciós nézőpont • Ha elterjedt, előnyt kellett biztosítania (szelekció) • Csoport előnye: • az utód felnevelése eredményesebb • eredményesebb a vadászat • nő a megszerezhető táplálék mennyisége • munkamegosztás alakulhat ki • Kommunikáció, agy… fejlődésére is hatás

3. Ki tartozik a csoporthoz ? • Hogy értékeli az egyén? • Hogy értékeli az adott csoport? • Hogy értékelik mások, a kívülállók? • Látható hasonlóság szerepe • A csoporthoz tartozás motivációja • térbeli közelség; • érintkezés sűrűsége; • hasonlóság: attitűdök, értékek  szimpátia

4. Fogalmak • kiscsoport — nagycsoport • Létszám ? • elsődleges (primer) — másodlagos (szekunder) (1909) • érzelmi töltés, „face to face” • család, szomszédság, faluközösség, baráti társaság  társadalmi munkamegosztásból ered • formális — informális • szervezetpszichológia, szociológia szervezeti intézkedés formális csoport spontán módon alakulás  informális csoport

5. A kiscsoport • a személyek ismerik egymást, • alkalmuk van egymással találkozni, • hatnak egymásra és bizonyos fokig függnek egymástól. • Lewin: „A csoport több mint tagjainak összessége… a csoport dinamikus egésznek tekinthető, ez azt jelenti, hogy bármely rész állapotának megváltoztatása módosítja bármelyik rész állapotát.” (1940) Más minőség kölcsönhatás, dinamikus kapcsolat (vö: csoportdinamika)

6. A csoport nagysága • /2 fő pár, 3 fő csoport, de veszély: 2+1 szövetségellenség/ • Alsó határ: 3-4-5 fő  ha van vezető, csökken a tagok közötti interakció • Felső határ: csoport céljától függ: nő a létszám, csökken az egymásra figyelés lehetősége • terápiás csoportok felső határa 9-10 fő; • érzékenységfejlesztő csoportok 12-16 fővel is működhetnek • DE: egy határon felül már romlik a tagok közérzete, csökken a teljesítmény (30-40 fő)

7. Jellemzők • saját cél, • önfenntartó tendencia, • norma-, értékteremtés, • feladatok kijelölése, • szerepek • elkülönül és kapcsolódik más csoportokhoz • viszonylagos stabilitás jellemzi, tagjai kicserélődhetnek, de szokásrendje állandó maradhat. • nyitott — zárt • nyílt cs. nagysága közel állandó, a csoport működhet határozott vagy határozatlan ideig; • zárt cs. a kezdés után nem vesz fel új tagokat, ált. határozott ideig működik;

8. A kohézió • A kiscsoport legjellemzőbb tulajdonsága a kohézió: • az együttlétre, • az együttes tevékenységre irányuló akarat, • szolidaritás, • közösségi érzés

9. A csoportok fejlődése (Tuckman) • Alakulás (forming) tájékozódás vezetőtől várják az irányítást – orientáció • Viharzás (storming) versengés, hatalmi harcok, vezető ellen is irányul – polarizáció • Normázás (norming) bizalmasság, közös tevékenység, intimitás – konszolidáció • Működés (performing)magas teljesítmény, szabad önkifejezés, egyéniség vállalása – differenciálódás • Felbomlás tagadás, regresszió,elszakadás, leválás, nyitás új csoport felé

10. Fejlődéslélektani szempontból a csoport fejlődése Mérei, V. Binet magányos játéktól a párhuzamos játékon keresztül az együttműködésig az út: • együttlét (ugyanazon fizikai tér), • együttmozgás (utánzás), • tárgy körüli összeverődés (összetartó erő: a tárgy iránti kíváncsiság), • összedolgozás (közös tevékenység), • elvezet a szerepszerű tagolódáshoz. (vö. 130-133. o.)

11. a (terápiás) csoportok hatótényező Yalom • információközlés • az elsődleges családcsoport korrektív megismétlése • szocializáló technikák kialakítása: néhány csop.-ban különösen hangsúlyos (pl. hazatérésre előkészítő-, vagy serdülőcsoportokban) • utánzó viselkedés • interperszonális tanulás: viselkedésünkről visszajelzést kapunk, új elemeket beépítjük. • egyetemlegesség:a közös vonások észlelése, „egy csónakban evezünk” ez hat a kohézióra is, • altruizmus • csoportösszetartás: vonzóerő, az érzelmek átélése, • reménysugalmazás: (önsegítő csoportok) katarzis

12. A csoport vezetése A vezető tekintélye és hatalma származhat: • büntető és jutalmazó hatásköréből; • az elfoglalt pozíció erejéből; • különleges szakértelméből, jártasságából; • személyiségének (a tagokra gyakorolt vonz-) erejéből

13. Vezetői stílusok Lewin,White és Lippitt • A döntéshozatali technikában, az irányításban, a hatalommegosztás arányában és a vezető személyiségében jelenik meg. • az autokratikus; • a demokratikus és • a laissez faire vezetési stílus.

14. Az autokrata vezető • Ő dönt, ugyanaz a cél, • Megköveteli, hogy azt és úgy tegyék, ahogy azt ő meghatározza. Utasít, a lépéseket diktálja; • információkat visszatart; • önkényesen jutalmaz és büntet – fegyelmezési eszköz is • Kialakulhat: • fagyos, • alkotószellemet fékező, • félelem/szorongáskeltő légkör.

15. A demokratikus vezető • a csoport közösen dönt – közvéleményt „teremt” • kikéri a csoporttagok véleményét, konzultál velük, • a csoporttagok egymás között is kommunikálnak. • ösztönzi a csoportmunkát, a tagok választhatnak, hogy kivel dolgoznak együtt • a közösség véleményét is figyelembe veszi, objektív értékelésre törekszik; • pozitív, alkotó légkör.

16. A laissez faire stílusú vezető • minden vonatkozásban teret enged a csoport tagjainak  ráhagyó • formálisan, passzívan jelen van a csoportban, • nincs irányítás, nincsenek célok, nincs tervezett tevékenység, nincsenek döntések  anarchia alakul ki • egyéni jogok hangsúlyozása, • néhány gyerek önérvényesítése fejlődik

17. eredmények • Agresszió: Lassez-faire>autokratikus>demokratikus • Motiváció dem: belső, autok: külső, L-f: nincs • Kreativitás demokratikus> Lassez-faire > autokratikus • Teljesítmény: ha a vezető jelen van autokratikus75%*>demokratikus 50%>Lassez-faire 30% Teljesítmény: ha a vezető nincs jelen Demokratikus45%> autokratikus29%>Lassez-faire