KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK

1. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK „Nem a teremtés urai, hanem gyümölcsei vagyunk, és ha létezik a Teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb tiszteletet, hogy tanulmányozzuk, megértjük és megbecsüljük alkotását” Szent-Györgyi Albert Bocsok Józsefné

2. alapfogalmak • Környezet: a térnek az élőlényeket körülvevő, körülhatárolható része, amely a szervezet életfolyamataira közvetve, vagy közvetlenül előnyös, vagy hátrányos hatással van • Környezetvédelem: célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, a megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme. Bocsok Józsefné

3. Globális környezeti problémák • Környezet szennyeződése • A meg nem újuló nyersanyagkészletek felhasználása • A népesség alakulása • Az élelmiszertermelés mértéke Bocsok Józsefné

4. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • A jelen generáció úgy elégítse ki szükségleteit, hogy a jövő generációi is képesek legyenek erre • /riói konferencia 1992/ Bocsok Józsefné

5. Környezeti hatások, elemek Bocsok Józsefné

6. A levegőszennyezés és hatásai • Légszennyező anyag minden olyan szilárd, cseppfolyós, gáz, vagy gőz halmazállapotú anyag, a levegő minőségét hátrányosan befolyásolja • Mesterséges légszennyező források • Ipari üzemek • Közlekedés • Mezőgazdaság • Háztartások fűtése Bocsok Józsefné

7. Ipari üzemek szennyező hatásai • Szilárd / por, korom, pernye • Gáz /H2s,NH3,CO,CO2,CH4,NOx,/ • Gőz / szénhidrogének, szerves oldószer, olaj, savgőz/ • A legszennyezőbb iparágak: építőipar, kohászat, vegyipar, gépipar, energiaipar stb. Bocsok Józsefné

8. Leggyakoribb légszennyező anyagok és hatásuk • Kéndioxid:nagyobb mennyiségben belélegezve fulladásos halált, kisebb mennyiségben légzési zavarokat okoz • Nitrózus gázok: maró hatása támadja a nyálkahártyát és a tüdőt • Szénhidrogének: rákkeltő hatásúak • Ózon: asztmás megbetegedést okoz Bocsok Józsefné

9. A légkör szilárd szennyeződései • Korom, pernye, por: ingerli a szem kötőhártyáját, károsítja a tüdőt • Smog:mindkét halmazállapotú szennyező jelenléte Bocsok Józsefné

10. A szennyező anyagok légköri terjedése Bocsok Józsefné

11. Levegő öntisztulása • A szennyezőanyag eltávozik a légkörből • Elkeveredik, hígul • Átalakul közömbös anyaggá Bocsok Józsefné

12. Légszennyezés hatásai • Globális hatások: Üvegházhatás Levegő hőmérséklet növekedése Klímaváltozás Sivatagosodás Ózonpajzs vékonyodása Bocsok Józsefné

13. Egyéb hatások • Egészség károsodás • Növény és állatvilág károsodása • Gazdasági hatások Bocsok Józsefné

14. Határértékek, minősítés • A szennyező anyagok koncentrációját jelenti, adott mértékegységben /mg / m3/ Védettségi területek: • Kiemelten védett / nemzeti parkok, stb 6 • Védett I • Védett II / ipari területek / Bocsok Józsefné

15. Néhány adat a levegő összetétele Bocsok Józsefné

16. A légszennyező anyagok veszélyessége • 1-es fokozat: kifejezetten veszélyes (például korom, ólom, ózon stb.), • 2-es fokozat: veszélyes (például CO, NO2, fluoridok, stb.), • 3-as fokozat: mérsékelten veszélyes (például SO2, szálló por, acetal dehid stb.). • 4-es fokozat: kevésbé veszélyes (például nem toxikus ülepedő por, ammónia stb.). Bocsok Józsefné

17. Levegőminőségi határértékek védett I övezet / mikrogramm/ m3/ Bocsok Józsefné

18. Összefoglaló feladatok • Gyűjtsd össze városod légszennyezettségi adatait ! • Mely városokban rendeltek már el smog riadót ? Bocsok Józsefné

19. Vizek minősége • Szárazföldi vizek: talajvíz, mélységi és karsztvíz, forrás, folyók, állóvizek Bocsok Józsefné

20. vízminőség Bocsok Józsefné

21. vízminősítés • Eljárások: • Kémiai és fizikai • Biológiai –BISEL Bocsok Józsefné

22. Fizikai, kémiai vízminősítés: a Tisza ciánszennyezése…….. Bocsok Józsefné

23. Kémiai és fizikai vízminősítés Bocsok Józsefné

24. Vizek minőségének integrált követelményrendszere Bocsok Józsefné

25. Bocsok Józsefné

26. Bisel vízminősítés • A Belga biológiai vízminősítést iskolánk tanulói 4 éve alkalmazzák Bocsok Józsefné

27. Bisel • Mintavétel a folyóból szabványos hálóval • A minta mosása, szelektálása • A makroorganizmusok számbavétele, meghatározása mikroszkóp segítségével • A táblázat kitöltése- bisel index meghatározása Bocsok Józsefné

28. Bisel vizsgálat videó Bocsok Józsefné

29. A szennyezés hatásai • Kommunális szennyvíz • Ipari szennyvíz • szennyvíztisztítás Bocsok Józsefné

30. Szennyező források • A keletkező összes szennyvíz mennyiségének többségét és a szennyező anyagok nagyobb hányadát is a települési közcsatorna-hálózatok kibocsátásai teszik ki. Ezek közül kiemelkednek az összes települési kibocsátások kétharmadát kitevő fővárosi és megyei jogú városi szennyvízkibocsátások. Jelentős az ipari, mezőgazdasági és egyéb intézményi szennyvízkibocsátás is. Magyarország a közműves ivóvízellátás területén a nemzetközi összehasonlítást is figyelembe véve jó mutatókkal rendelkezik, a lakosság mintegy 96-97 %-a él közműves vízzel ellátott területen. Ugyanakkor a csatornázott területen élő lakosok számaránya mintegy 57 %, az ún. közműolló 40 %-os. • A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek és használt vizek mennyisége a víztakarékossági intézkedések, valamint a termelés visszaesése miatt csökkent ugyan, de a szennyvizek jelentős részét egyáltalán nem, vagy nem kielégítő hatásfokkal tisztítják. Különösen nagy az elmaradás a fővárosban és néhány nagyobb városunkban. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelése, ártalommentes elhelyezése általában nem megoldott. Bocsok Józsefné

31. Szennyvíztisztítás • Szennyvizek tisztítása • Természetes eljárások: • - hígítás • - szennyvízöntözés • - talajszűrés • - tavas szennyvíztisztítás • A természetes eljárású szennyvíztisztítás a természet öntisztító képességén alapul. A befogadókban lévő mikro- és makroszervezetek bontják le a szerves anyagokat, és a N, P vegyületek visszatartására is alkalmasak. • Hígítás: • Élővizeink öntisztító képességük határáig a szennyezőanyagokat képesek lebontani • Szennyvízöntözés: • Barázdás öntözésű, nyárfás területre, előtte 1/2 óra pihentetés kell. • Talajszűrés: • 50 mm-es vízréteg átszivárgását lehetővé tevő vízáteresztő képességű szemcsés talaj és 2,0 m-es maximális talajvízszint. • - Bocsok Józsefné

32. Szennyvíztisztítás 2. • Biológiai eljárások • A természetben végbemenő folyamatokat felgyorsítják azáltal, hogy a lebontó szervezetek számára kedvező körülményeket biztosítanak. • Csepegtetőtestes tisztítás: szilárd, porózus anyagon megtelepülő biológiai hártyában élő szervezetek aerob úton bontják el az ülepített szennyvíz lebegő, oldott, szerves szennyeződéseit. • Csepegőtestek: • a) kisterhelésű • b) nagyterhelésű • c) merülőtárcsás • a.) Lökésszerűen adagolt kis mennyiségű szennyvizet tisztít. • b.) Oxigéndús utóülepített szennyvizet dolgoz fel. • c.) Műanyag tárcsa forog, közben átfolyik rajta a szennyvíz. A tárcsán vannak a mikroorganizmusok. • Eleveniszapos tisztítók: • Oxigénbevitel levegőztetéssel medencébe vezetve, melyben a tápanyag és a mikroorganizmusok diszpen rendszert alkotnak. Bocsok Józsefné

33. Szennyvíztisztítás 3. • Bakterológiai szennyezések • A szennyvízben lévő károkozókat, fertőző baktériumokat jelenti, melyek az emberre és haszonállatokra veszélyesek. A vizsgálatok eredményének függvényében kell eldönteni szükséges-e a fertőtlenítés. • Fertőtlenítés • Klórgázzal (Cl2) történő fertőtlenítés a leggyakoribb a felszíni vízművekben. Az indirekt klórozás szintén gyakori - a klórgázt oldóvízben elnyeletik - majd ezt a klóros vizet vezetik a "tisztavíz" medencébe. • A tevékenység rendkívül balesetveszélyes, ezért csak vizsgázott dolgozó végezheti. Így a túladagolásra is ügyelni kell! Bocsok Józsefné

34. Szennyvíztisztítás 4. • Kémai eljárások: • A települési szennyvizeknél az ülepítés hatásfokának növelésre, utókezelésére és fertőtlenítésére alkalmazunk kémia eljárásokat. A tisztító hatást minden esetben valamilyen vegyszer adagolásával érhetjük el. • A vegyszer adagolása azonban önmagában is növeli a szennyezést - ezért nagyfokú gondossággal kell eljárni. • derítéses tisztításnál: csak indokolt esetben alkalmazzunk vegyszereket • fertőtlenítésnél a közegészségügyi hatóságok döntése alapján - időszakosan alkalmazzuk • utókezelésnél: a biológiailag tisztított szennyvíz utókezelése a foszfor, nitrogén, és káros sók eltávolítását jelenti • Egyszerűen - természetes módon - is megoldható nádasok telepítésével. • A nitrogéntartalom nitritté és nitráttá alakul ez a nitrifikáció. • A kémiai eljárások során a szennyvíz foszfortartalmának csökkentésére alkalmazhatók. A foszfor kicsapása alumínium-szulfát vagy vas-szulfát adagolással valósítható meg. Bocsok Józsefné

35. Képek….. Bocsok Józsefné

36. Szennyvíztisztítás vázlata Bocsok Józsefné

37. feladatok • Gyűjts adatokat hazai folyóink és tavaink állapotáról ! • Milyen problémákról hallottál a Balaton esetén? Bocsok Józsefné

38. A talaj • Kialakulása: • Aprózódás • Mállás • humuszképződés Bocsok Józsefné

39. Talajok genetikai osztályozása • Váztalaj • Sötét színű litomorf erdőtalaj • Közép és délkelet –európai barna erdőtalaj • Csernozjom • Szíkes • Réti talaj • Láptalaj, öntés, lejtőhordalék talaj Bocsok Józsefné

40. talajvizsgálat Bocsok Józsefné

41. Mechanikai sajátosságok • Higroszkóposság • Arany-féle kötöttség • Ötórás kapilláris vízemelés meghatározása Bocsok Józsefné

42. Talajpusztulás • Erózió, defláció, sziklaomlás, talajcsúszás • Helytelen mezőgazdasági, erdészeti tevékenység Bocsok Józsefné

43. Talajszennyeződések • Mezőgazdasági, ipari, urbanizációs hatások következménye. • Öntisztulási képessége van a szennyezőanyagok szervetlen sókká és humusszá alakítását talajmikróbák végzik a szerves anyagok aerob lebontásával. Az öntisztuláshoz bizonyos idő és meghatározott vastagságú talaj szükséges. A talaj szennyezése a felszín alatti vízbázisra is veszélyes. • Szennyezőanyagok: nitrogén, foszfor, kálium - oka legtöbbször az intenzív műtrágyázás, hatása: • - talajsavanyodás, • - felszíni vizek foszfor terjedése (eutrofizáció) • - felszín alatti vizek nitrát szennyeződése • Egyéb káros anyagok: nehézfémek, amelyek a növényvédő szerekből - műtrágyákból, szennyvizekből ipari és bányászati tevékenységből is sok (As, Cd, Co, Cu, Hg, F, Mn Ni, Pb, Zn) kerül be. Bocsok Józsefné

44. Talajtisztítás…. • Legegyszerűbb módja a szennyezett talaj lefedése (beton, aszfalt, fólia, agyag- vagy egyéb vízzáró réteggel). • Elektromos talajkezelés: • Egyenáramú áramforrásra kapcsolt elektródák a talajban elektromos teret keltenek, amely hatására a szennyező nehézfémek ionjai az elektródák közelébe vándorolnak. • Ártalmatlanítás kitermeléssel és deponálással: • A kitermelt szennyezett talajt szennyezés-stabilizáló anyagokkal (cement) keverik össze. Fontos a semleges, vagy lúgos pH elérése, amelyet meszezéssel szabályoznak. • Talajvíztisztítás: • - kiszivattyúzás • - kémiai kicsapás/pH beállítása, fémek talajvízből való kivonására alkalmazzuk. A pH növelésének eredménye, hogy a legtöbb fém szilárd fázisban kiválik • Áteresztő tisztító résfalak alkalmazása Bocsok Józsefné

45. In-situ talajtisztítás Bocsok Józsefné

46. feladat • Melyek hazánk mezőgazdasági szempontból legértékesebb területei ? Bocsok Józsefné

47. Hulladékgazdálkodás… Bocsok Józsefné