1 / 30

Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről

Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről. Eger, 2008. június 26. TARTALOM. Diagnózis: Kifulladt a magyar növekedési modell A külföldi vállalatoknak nem éri meg beruházni A belföldi vállalatoknak nem éri meg növekedni Az embereknek nem éri meg dolgozni. Az Oriens-program

hume
Download Presentation

Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről Eger, 2008. június 26.

  2. TARTALOM • Diagnózis: Kifulladt a magyar növekedési modell • A külföldi vállalatoknak nem éri meg beruházni • A belföldi vállalatoknak nem éri meg növekedni • Az embereknek nem éri meg dolgozni. • Az Oriens-program • Nagyléptékű, a gazdasági szereplőinek ösztönzőit megváltoztató program • Több-százmilliárdos jövedelemátcsoportosítás az aktívak felé • 3 millió embernél 20 százalékos nettó bér emelkedés, munkaterhek feleződése

  3. A magyar gazdaság kettészakadt: a külföldi tulajdonú vállalatok az európai piacokba teljesen integrálódva valóban hatékonnyá váltak, fejlődésük azonban zárványszerű maradt és nem húzta magával a hazai tulajdonú vállalatokat A GAZDASÁG SZÉTSZAKÍTOTTSÁGA: A KÜLFÖLDI ÉS HAZAI VÁLLALATOK TERMELÉKENYSÉG* KÜLÖNBSÉGE, A KÜLFÖLDI VÁLLALATOK ARÁNYA ÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG, 2004 • A külföldi vállalatok által előállított hozzáadott érték az összes %-ában Külföldi vállalatok termelékenysége/ hazai vállalatok termelékenysége Hazánkban egy külföldi vállalat dolgozója 3,4-szer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié • HU Csehországban egy külföldi vállalat dolgozója 2-szer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié • BG • LT • RO • SK • PT • LV • CZ • SI • IT • EE • SE Egy főre jutó GDP, EUR * GVA/foglalkoztatott Forrás: Eurostat

  4. Magas munkát terhelő adók • Rossz allokáció (duális gazdaság) • Deficit-nyomás • Magas költségvetési kiadások • Alacsony növekedés • Alacsony munkakínálat A magyar gazdasági modell legnagyobb problémája egy olyan önmagát erősítő csapdahelyzet, amely már rövid- és közép távon is korrigálható lenne LEMARADÁSI VESZÉLY: A MAGYAR GAZDASÁG NÖVEKEDÉSÉNEK CSAPDÁJA Forrás: Oriens IM

  5. A magas költségvetési kiadások miatt a magyar gazdaságban állandósult egy deficitnyomás, amit csak kiemelkedően magas adórátákkal sikerült többé kevésbé ellensúlyozni. A magas adóterhek a növekedést visszafogó rossz allokációkhoz vezettek a nagyvállalatoknál és a kkv szektorban egyaránt. ÖSSZES ADÓTERHELÉS ÉS MUNKÁT TERHELŐ ADÓK, 2006 Adóék* az átlagjövedelem esetén (%) • HU • 2007 • BE • DE • HU • 2006 • FR • AT • SE • IT • NL • PL • FI • CZ • GR • DK • ES • SK • LU • PT • UK • 100 forint teljes bérköltségből 54 forint az adó és járulék, 46 forintot kap meg az alkalmazott. • IE Összes adó és járulékbevételek a GDP %-ában * A munkát terhelő összes adó és járulék mértéke Forrás: Eurostat, OECD, PM, OTP Bank, Oriens IM

  6. A munkát terhelő magas adók a nagyvállalati szektor túltőkésítettségéhez, így a beruházások és a növekedés lelassulásához vezetnek Nem éri meg beruházni A ROSSZ ALLOKÁCIÓ KIALAKULÁSA A NAGYVÁLLALATI SZEKTORBAN • Magas adóterhek, drága munkaerő • Rossz allokáció: Túltőkésítettség és csökkenő határtermék • Növekvő támogatások és csökkenő beruházás • A magas munkát terhelők adók a munkaerő költségének megnövekedését eredményezik • A külföldi vállalatok az alacsony munkaerő költségű, tőkeintenzív ágazatokba fektetnek be • Az állam beruházási támogatásokkal igyekszik csökkenteni a munkaerő költségeit • Kialakul a hazai gazdaság magas tőkésítettsége alacsony foglalkoztatás mellett – csökkenő kibocsátás a munkaintenzív ágazatokban, foglalkoztatás-növekedés nélküli termelékenység növekedés a tőkeintenzív szektorokban • A támogatások ellenére a vállalati beruházások csökkennek Forrás: Oriens IM

  7. Magyarország egyre kevésbé vonzó befektetési célpont: a külföldi tőke befektetés az elmúlt években a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb volt, miközben a külföldi vállalatok a keletkezett jövedelmük egyre kisebb részét forgatják vissza Magyarországra Nem éri meg beruházni AZ FDI ÉS A KÜLFÖLDI VÁLLALATOK VISSZAFORGATOTT PROFITJÁNAK ALAKULÁSA Az FDI alakulása GDP %-ában A külföldi vállalatok visszaforgatott profitja A külföldi vállalatok jövedelmének %-ában • 7% • 1996 • 1997 • 1998 • 1999 • 2000 • 2001 • 2002 • 2003 • 2004 • 2005 • 2006 • 2007 • 1996 • 1997 • 1998 • 1999 • 2000 • 2001 • 2002 • 2003 • 2004 • 2005 • 2006 • 2007 * A reptér privatizációja Forrás: MNB

  8. Az adóelkerülés intézményesülése a vállalkozások szintjén rossz allokációhoz, nemzetgazdasági szinten pedig a növekedési potenciál zsugorodásához vezet Nem éri meg növekedni A ROSSZ ALLOKÁCIÓ KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA A KKV SZEKTORBAN • Adóelkerülés mint az üzleti modell része • Rossz allokáció: alul tőkésítettség és intézményesülés-hiány • Alacsony növekedési potenciál • Az adóelkerülés az üzleti modell központi részévé vált: a rendkívül magas adóterhekre a vállalkozások adóelkerüléssel válaszolnak • A rejtett gazdaság, különösen a fekete foglalkoztatás mértéke nagyon magas • Ebben a helyzetben KKV-k jelentős része nem is tervez expanziót • Az adóelkerülés és az illegális foglalkoztatás elterjedtsége miatt a bank hitelek drágák és nehezen elérhetőek • Nem történik meg a vállalati folyamatok intézményesülése - tulajdonos és menedzser ugyanaz marad, így nem képesek hatékonyabb eszközöket és módszereket bevezetni

  9. Átlag • 147 443 Ft • BECSLÉS Az adóelkerülés a kisvállalkozások üzleti modelljének szerves része lett: A járulék és SZJA befizetések egyenetlenségei azt mutatják, hogy az 5 fő alatti kisvállalkozások drámaian kisebb jövedelmet vallanak be és arányosan lényegesen kevesebb SZJA-t és járulékot fizetnek Nem éri meg növekedni AZ SZJA JÁRULÉKBEFIZETÉSEK ÉS AZ ÁTLAGBÉREK, 2007 Az állami és a vállalati szektor bruttó átlagbérei Ft Az SZJA és a járulékfizetések megoszlása (GDP %) • Állami szektor • Magán-vállalkozás 5 fő alatt • Magán-vállalkozás 5 fő felett • Összesen Forrás: PM, APEH

  10. CEE átlag: 54% • CEE átlag: 60% Hazánkban a KKV-k banki finanszírozási helyzete rosszabb, mint bárhol máshol a régióban, mindemellett a beruházást nem tervező vállalatok aránya hazánkban a legmagasabb Nem éri meg növekedni A KKV-K BANKI FINANSZÍROZÁSI HELYZETE A banki finanszírozás elérhetősége a KKV-k számára A banki finanszírozást egyszerűnek találó vállalatok aránya, % A KKV-k finanszírozási helyzetükkel való elégedettsége A jelenlegi finanszírozási helyzettel elégedettek aránya, % Forrás: SME Access to Finance in the New Member States, European Commission – Eurobarometer 2006, Oriens IM

  11. OECD átlag: 71% Magyarországon a fejlett országok közt sereghajtónak számít aktivitási ráta tekintetében Nem éri meg dolgozni AKTIVITÁSI RÁTA, 2006Aktív népesség/15-64 éves korú lakosság, százalék • IC • SW • SE • DK • NW • NZ • CA • UK • AU • NL • US • DE • FI • PT • AT • JP • ES • IE • CZ • FR • SK • GR • KR • BE • PL • ME • IT • HU • TR Forrás: OECD Employment Outlook 2007, Oriens IM

  12. Az aktív korúak rokkant nyugdíja inkább a nyugdíjak, mint a segélyek nagyságához áll közel, így nem ösztönzi kellőképpen a munkavállalást Nem éri meg dolgozni AZ ÁTLAGOS NYUGDÍJAK ÉS SEGÉLYEK NAGYSÁGA A KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOKBAN, 2007Ezer Ft • Rendszeres szociális segély* • Munka-nélküli segély* • Korhatár alatti rokk.(III) • Korhatár alatti rokk.(I-II) • Korhatár feletti rokk.(III) • Korhatár feletti rokk.(I-II) • Korbe-töltött öregségi * 2006-os adatok Forrás: Fazekas-Köllő-Lakatos: Munkaerőpiaci tükör 2007, Statisztikai adatok, ONYF, Oriens IM

  13. A rokkant nyugdíjban részesülők egészségi állapottól függetlenül kevéssé hajlandóak munkát vállalni, míg más típusú ellátásban részesülők esetén a munkavállalási kedv jóval magasabb Nem éri meg dolgozni A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK HATÁSA AZ INAKTÍV FÉRFIAK MUNKAKÍNÁLATÁRA A munkábaállási hajlandóság az inaktív férfiak körében*, 2002 százalék A 40-59 éves inaktív férfiak megoszlása a kapott juttatások alapján, 2002 százalék • Nem beteg** • Beteg** Néhány támogatási típus esetében az önmagukat betegnek tartó férfiak is magas arányban állnának munkába • Rokkant nyugdíj • Rokkant nyugdíj • Öregségi nyugdíj • Öregségi nyugdíj • Munkanélküli segély • Munkanélküli segély • Nem kap ellátást • Nem kap ellátást • Összesen * A „Szeretne-e rendszeres munkát?” kérdésre igennel válaszolók aránya ** Magukat betegnek illetve nem betegnek tartók saját bevallás alapján Forrás: Lelkes – Scharle: Miért inaktív az 50 éves magyar férfiak egyharmada? – A gazdasági aktivitás és a jóléti ellátások összefüggéséről, Oriens IM

  14. A rossz struktúra miatt a rendszer gátolja a munkavállalást: az első kereső munkába állása szinte nem jár többletjövedelemmel a minimálbért kereső, gyermekes családok körében Nem éri meg dolgozni CSALÁDI JÖVEDELEM ALAKULÁSA A MINIMÁLBÉRT KERESŐK ESETÉBEN A GYERMEKEK ÉS A KERESŐK SZÁMÁNAK ALAPJÁNA minimálbér százalékában • Nincs kereső • Egy kereső • Két kereső Két felnőtt Egyedülálló szülő Forrás: OECD Benefits and Wages 2007, Oriens IM

  15. A hazai gazdaság nem képes dinamikus növekedésre; a magyar növekedési modell kifulladt: ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő évtizedben egy tapodtat sem fogunk az EU átlagához közelíteni, sőt, minden bizonnyal leszakadunk a többi visegrádi országtól is NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOKEgy főre jutó GDP (PPS) az EU átlag százalékában • Többi visegrádi ország • Magyarország Nem éri meg beruházni Nagyvállalat Nem éri meg növekedni Kisvállalat Emberek Nem éri meg dolgozni • A növekedési előrejelzések az Európai Bizottság által számított potenciális növekedési ütem adatok extrapolációin alapulnak Forrás: Eurostat, Oriens IM

  16. TARTALOM • Diagnózis: Kifulladt a magyar növekedési modell • A külföldi vállalatoknak nem éri meg beruházni • A belföldi vállalatoknak nem éri meg növekedni • Az embereknek nem éri meg dolgozni. • Az Oriens-program • Nagyléptékű, a gazdasági szereplőinek ösztönzőit megváltoztató program • Több-százmilliárdos jövedelemátcsoportosítás az aktívak felé • 3 millió embernél 20 százalékos nettó bér emelkedés, munkaterhek feleződése

  17. Az Oriens javaslata egy olyan átfogó, a gazdasági szereplők ösztönzőinek megváltoztatását célzó program, ami több-százmilliárd forintot csoportosítana át az aktívakhoz és ezzel 3 millió ember számára 20%-os nettó bérnövekedést és munkaadóik számára a munkabér terheinek feleződését eredményezné JAVASLAT A CSAPDAHELYZETBŐL VALÓ KITÖRÉSRE Az Oriens javaslatainak logikája Az Oriens program legfontosabb elemei 3 millió ember: • Adó-csökkentés • Jobberőforrás allokáció • 20%-os nettó bér növekedés • Munkaterhek feleződése • Javuló ktgvetési helyzet • Munkakínálat ösztönzése • Kiadások csökkentése Több-százmilliárdos jövedelem átcsoportosítás az aktívak felé • Növekedés Nagyléptékű, a gazdaság ösztönző-rendszerének átalakítást célzó program Forrás: Oriens IM

  18. Javaslataink célja, hogy megváltoztassa a gazdaság szereplőinek ösztönzőit és ezzel eltávolítsuk a növekedés legfontosabb akadályait A JAVASLATOK CÉLJAI ÉS SIKERKRITÉRIUMAI Célok Sikerkritériumok Munkát terhelő adók csökkentése • Munkakereslet növelése • Az adóelkerülés mérséklése • A legális üzleti modellek kifizetődővé tétele • Kézzelfogható munkát terhelő adó és járulék csökkentés • Jelentős bérteher csökkentés a munkavállalók többségénél • Jelentős marginális kulcs csökkentés Munkavállalási hajlandóságot csökkentő tényezők kezelése • A munkavállalási hajlandóság számottevő növelése • Rossz ösztönzők kiiktatása • Szociális juttatások csak a ténylegesen rászorulókhoz jussanak • Jelentősen növekedjen a munka és munka nélkül szerezhető jövedelem közti különbség • Az alacsony képzettségűek arányának csökkentése • Az alacsony képzettségűek ismereteinek minőségének javulása • Az általános iskolások PISA tesztjei eredményének szignifikáns javítása • Általános iskola után továbbtanulók és érettségizők arányának növelése A munkaerő alacsony képzettségének kezelése Költségvetési kiadások csökkentése • Deficitnyomás megszüntetése • Adócsökkentés fedezetének megteremtése • Kiadások átstrukturálása a foglalkoztatás növelése érdekében • Deficit szintje nem nőhet • Hosszú távú fenntarthatóság felé mutasson • Kézzelfogható kiadási átcsoportosítás az inaktívaktól az aktívak irányába Forrás: Oriens IM

  19. A költségvetési politika az elmúlt 7 évben szisztematikusan egy, a magas kiadási szintet konzerváló stratégiát folytatott, olyan pályára terelve a magyar gazdaságot, ahol a magas adók torzító hatása egyre alacsonyabb növekedést tesz lehetővé A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS A KORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA, 2002-2008 Választások közti költségvetések Választási költségvetések Költségvetési bevételek GDP %-a • 2008 • 2007 • 2006 • 2004 • 2005 • 2003 • 2002 Költségvetési deficit (GDP %) Forrás: Eurostat, Oriens IM

  20. A sikeres felzárkózást bemutató európai országok példája azt mutatja, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetési deficit és az állami elvonás egyidejű csökkentése HIÁNYCSÖKKENTÉS BEVÉTELCSÖKKENÉS MELLETT FINNORSZÁGBAN ÉS ÍRORSZÁGBAN Költségvetési bevételek és hiány Finnországban 1994-1999 Költségvetési bevételek és hiány Írországban 1988-1997 Költségvetési bevételek GDP %-a Költségvetési bevételek GDP %-a Átlagos éves GDP növekedés, 1994-1999: 4,5 %(2 százalékponttal az EU-15 átlag felett) Átlagos éves GDP növekedés, 1988-1997: 6,6 %(4 százalékponttal az EU-15 átlag felett) • 1994 • 1996 • 1988 • 1993 • 1995 • 1997 • 1994 • 1992 • 1991 • 1998 • Ír pálya a 90-es években • 1989 • 1990 • Finn pálya a 90-es években • 1999 • 1996 • 1995 • 1997 Költségvetési deficit (GDP %) Költségvetési deficit (GDP %) Forrás: Ameco, Eurostat, Oriens IM

  21. Az Oriens javaslatai a gazdasági szereplők ösztönzőinek megváltoztatásával éppen egy ilyen új pályára helyeznék a magyar gazdaságot A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS A KORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA, 2002-2010 Választások közti költségvetések Választási költségvetések Költségvetési bevételek GDP %-a • fázis: A gazdasági motorjainak beindítása, nem a hiányon, hanem az ösztönzők megváltoztatásán a hangsúly • fázis: együttes hiány és bevételcsökkentés • 2008 • 2007 • 2009 • 2006 • 2004 • 2005 • 2003 • 2002 • 2010 • Közép-távú pálya (Oriens) Költségvetési deficit (GDP %) Forrás: Eurostat, Oriens IM

  22. Az Oriens program nem áll konfliktusban a konvergencia program hiányszámaival, sőt éppen a növekedés motorjainak beindítása teszi tartóssá az eddigi hiánycsökkentést. FORGATÓKÖNYV A FOGLALKOZTATÁS EMELKEDÉSE ÉS A JÖVEDELMEK FEHÉREDÉSE ESETÉN • Középtávú perspektíva • Az első két év: a növekedés motorjainak beindítása • Szisztematikus bevezetés és a haszon visszaforgatása esetén: • Gyorsuló felzárkózás • Kettészakadás megszüntetése • Az ország helyzeti regionális előnyét kihasználni képes hazai vállalkozások • Foglalkoztatás emelkedése: becsléseink szerint 2-2,4%-os, azaz ~100 ezer fővel bővülő foglalkoztatás • GDP növekedés: ~1,2%-os emelkedés • Költségvetési hiány: 0,7-0,8%-os csökkenés • Jövedelmek fehéredése: kb. 100 mrd Ft-nyi fehéredés (a ma be nem vallott jövedelmek kb. 10%-a) Forrás: Oriens IM

  23. Több száz milliárd forintos jövedelem-átcsoportosítás az inaktívaktól az aktívakhoz. AZ ÉLŐMUNKA TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉNEK FORRÁSAI ÉS TERÜLETEI, (2009-2010, 2010-es áron) Az élőmunka terhelés csökkentésének forrásai Mrd Ft Az élőmunka terhelés csökkentésének területei Mrd Ft SZJA csökkentés Kiadás-csökkentés Munkavállalói járulékok csökkentése Nem foglalkoztatást terhelő adók emelése Munkáltatói járulékok csökkentése Összesen Összesen Összesen (GDP%) 4,5% 4,5% Forrás: Oriens IM

  24. A javasolt intézkedések hatására a kiadások 2 év alatt több mint 1000 milliárd forinttal csökkenhetnek. Ha az állami alkalmazottakhoz kapcsolódó – jórészt technikai – tételtől eltekintünk, akkor a kiadáscsökkentés erőteljesen az inaktívaknak adott juttatásokra fókuszál. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOKAT CSÖKKENTŐ HATÁSA Költségvetési hatás 2009-ben Mrd Ft Költségvetési hatás 2010-ben Mrd Ft • 1. Nyugdíjak differenciált emelése (indexálás, differenciálás*, rokkant jogosultság szigorítása) • 2. Nyugdíjkorhatár emelése • 3. Családi pótlék feltételekhez kötése* • 4. Munkaerő-piaci programok átalakítása • 5. Állami bérek rögzítése és járulékcsökkentés* • 6. Vállalatok állami támogatásának csökkentése* • Összesen 2,4% 3,4% Összesen (GDP%) * Részletes kifejtést lásd később Forrás: Oriens IM

  25. BECSLÉS 2 év alatt több mint 500 milliárd forintos jövedelemátrendeződés történik az inaktívaktól az aktívak, illetve az őket foglalkoztató vállalatok irányába. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÁSA Kiadáscsökkentés és adóemelés hatása 2009-2010 Mrd Ft Jövedelemhatás 2009-2010 Mrd Ft Adócsökkentés hatása 2009-2010 Mrd Ft • 1. Magánszektor aktívak • 2. Állami szektor aktívak • 3. Vállalatok • 4. Öregségi nyugdíjasok • 5. Aktív korú inaktívak • Összesen • Az állami alkalmazottak foglalkoztatásához kapcsolódó adó és járulékbevételek mintegy 340 milliárd forinttal csökkennek. Forrás: Oriens IM

  26. Javaslataink hatására mintegy 3 millió ember nettó jövedelme növekedne átlagosan 20 százalékkal, miközben a munkaadóik által fizetett terheik megfeleződnének A JAVASOLT ADÓVÁLTOZTATÁSOK HATÁSA A nettó jövedelem változása % 100 forintnyi nettó bér kifizetésének költsége Ft • Oriens javaslat 2009 • Jelenlegi • Oriens javaslat 2010 • Oriens javaslat 2009 • Oriens javaslat 2010 • Havi bruttó jövedelem, ezer Ft • Havi bruttó jövedelem, ezer Ft Forrás: Oriens IM

  27. OECD átlag: 46% Javaslatunk az átlagbér környékén rendkívül magas marginális adóéket 2010-re az OECD átlagra csökkenti A MARGINÁLIS ADÓÉK AZ ÁTLAGJÖVEDELEM ESETÉN, 2007Százalék • Jelenlegi • Oriens iavaslat 2009 • Oriens iavaslat 2010 • 48 • 46 • HU • BE • DE • SE • AT • FR • FI • GR • LU • IT • NL • DK • CZ • PT • PL • ES • TR • SK • NW • CA • UK • IC • SW • AU • US • IE • NZ • JP • KR • ME Forrás: OECD Taxing Wages 2007

  28. ROKKANTNYUGDÍJAZÁS: AZ AKTÍV KORÚ ROKANTNYUGDÍJAK ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTÉSE A SEGÉLYEKHEZ A korhatár alatti rokkantnyugdíjak reálértékének visszafogásával és járulékcsökkentéssel jelentősen növelhető a munkába állás pótlólagos jövedelme A KORHATÁR ALATTI ROKKANT NYUGDÍJAK ÁTLAGOS ÉRTÉKE ÉS 120 EZER FORINT TELJES BÉRKÖLTSÉGHEZ TARTOZÓ NETTÓ BÉR, 2007 Jelenlegi helyzet Ezer Ft Oriens javaslat, 2007-es áron Ezer Ft • +24 ezer Ft • +10 ezer Ft Forrás: ONYF, Oriens IM

  29. BECSLÉS A nyugdíjasok nem homogén csoport. A nyugdíjak differenciált emelése miatt a sok szolgálati évvel rendelkezők nyertesei lennének a változtatásnak. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÁSA Kiadáscsökkentés és adóemelés hatása 2009-2010 Mrd Ft Jövedelemhatás 2009-2010 Mrd Ft Adócsökkentés hatása 2009-2010 Mrd Ft • 1. Magánszektor aktívak • 2. Állami szektor aktívak • 3. Vállalatok • 4. Öregségi nyugdíjasok • 5. Aktív korú inaktívak • Összesen Forrás: Oriens IM

  30. A növekedés programja politikailag is nyerő. Ha jobban teljesít a gazdaság, akkor az inaktívaknak és a szegényeknek is több jut. A MAGASABB GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA Aktív Aktív Aktív Aktív Aktív Aktív Inaktív Inaktív Inaktív Inaktív Inaktív Inaktív VÁLTOZÁS NÉLKÜL 5. ÉV 4. ÉV 3. ÉV 2. ÉV 0. ÉV 1. ÉV 0. ÉV

More Related