1 / 24

A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke mab.hu

A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke www.mab.hu Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási szakosztálya Budapest, 2009. január 30. A (magyar) felsőoktatás minőségügyének 3 + 3 szereplője van: 3 belső (direkt hatás): a) (felső) oktatáspolitika (az állam szervei)

fausto
Download Presentation

A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke mab.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke www.mab.hu Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási szakosztálya Budapest, 2009. január 30.

  2. A (magyar) felsőoktatás minőségügyének 3 + 3 szereplője van: 3 belső (direkt hatás): a) (felső) oktatáspolitika (az állam szervei) b) felsőoktatási intézmények c) quality assessment (QA): a FOI és a MAB 3 külső (visszahatás): a) a végzett hallgatók (pályakövetés) b) hazai munkaerőpiac (stakeholders) c) külföld (academic és professional oldal)

  3. A magyar felsőoktatáspolitika • - lényegében a törvény (Ftv.) és a rendeletek tartalmazzák (policy paper nincs) • - a miniszter felfogása: az expanzív mennyiségi szakasz után a minőségé a főszerep • - kiemelt elem: Minőségi-díj – csak a FOI minőségbiztosítási rendszeréért, nem az intézmény kiválóságáért pályázható

  4. b) A felsőoktatási intézmények Hagyományosan minőségelvűek - az egyetem a tudás fellegvára, - itt hozzák létre és adják tovább az új tudást, a tudományos eredményeket, - a professzor van a tudáspiramis csúcsán. Logikus következmény: - ha itt a legjobb a minőség, ki az aki kívülről ezt értékelni, minősíteni tudná? (Bár pl. az ipari forradalom nem innen indult. Talán a tudás társadalma?)

  5. C) QA: mikor jelent meg a minőség kérdése? Az USA-ban a XIX. Század végén elszaporodtak a gyenge intézmények (a mai diplomagyárak): A jó minőségű (elit) egyetemek megszervezték diplomájuk értékének védelme érdekében az addreditációt. Ez a rendszer önvédelme: egyszerre érték- és érdekvédelem. Az academic mellett kiépült a professional accr. Akkreditáció: (minőség) hitelesítés – egy adott minőségkritérium (küszöb) elérése, megfelelés egy minőségi minimumnak. (De mi a minőség?) Érdemi következményekkel jár: Presztizs – támogatás – létezés kérdése lehet.

  6. Európa és Magyarország felsőoktatása A XX. Század utolsó harmadában lassan ismerte fel a minőség önálló jelentőségét. Addig is volt rang és hírnév, de szervezet és rendszer nélkül. A minőségügy kiépítésének egyik oka a tömegképzés megjelenése a felsőoktatásban (1968), társadalmi háttere a termelési verseny, a nagy kínálatban a vásárló hiteles tájékoztatása. A másik: milyen teljesítményért fizessenek az adófizetők? (Főleg, ha a felsőoktatás közjó.) A hazai és nemzetközi verseny és a kínálati többlet a felsőoktatásban is erősödik.

  7. 1994-95 European pilot project on QA • Recommendation of the Council • Bologna Declaration (incl. QA) • ENQA (Network) megszerveződik )MAB is) • 2004 ENQA (Association) megerősödik (MAB is) • 2003? A CRE/EUA önkéntes audit-ot szervez • 2003 Berlin: E4 felkérése egységes standardokra • 2005 Bergen: ESG elfogadása • 2007 London: döntés a Register létrehozásáról • 2008 A Register (EQAR) létrejön

  8. Itthon: 1993 Ideigl. Országos Akkreditációs Biz. (IOAB) 1993 Ftv.: Országos Akkreditációs Biz. (OAB) 2000 Ftv.: Magyar Akkreditációs Biz. (MAB) 2005 Ftv. M. Felsőoktatási Akkreditációs Biz. (MAB) Európa legrégibb átszabás nélkül folyamatosan működő felsőokt. Addreditációs rendszere. Létrehozását a magyar felsőoktatás akkori vezetői kezdeményezték, aminisztérium és az országgyűlés is támogatta, legalizálta és működési feltételeit megteremtette.

  9. Jogi háttér: - az Ftv. (1993,2005) - felsőoktatási ágazati minőségpolitika (OKM) - 69/2006. (III.28.) korm.r. a MAB-ról - 79/2006 (IV.5.) korm.r. (Ftv.végrehajtás) - 33/2007. (III.7.) korm.r. (doktori iskolák) - EU „hatások”: oklevelek ekvivalenciája, EKR - alkotmánybírósági releváns határozatok - oktatási miniszteri rendeletek (pl. kkk-k) - MAB alapító okírata és - a miniszter által jóváhagyott SZMSZ-e

  10. 109.§ (1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. - közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és figyelemmel kísérésében, - javasatot tesz az egy.tanári követelményrendszerre, - figyelemmel kíséri a QA EU harmonizációját, -a FOI megkeresésére véleméynt nyilvánít képzési, tud.kutatási és művészeti alkotótevékenységről, továbbá doktori szabályzatáról, - elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket

  11. A MAB konkrét feladatai: • Bemenet= input= ex ante (igény szerint): • alap- és mesterszak létesítések • alap- és mesterszek indítások • doktori iskolák létesítése • egyetemi tanári pályázatok (évente ~150) • intézmény- és karlétesítés • Ezek szakértői véleményezése – valamilyen formában – közel nékülözhetetlen funkció: a magyar felsőoktatás ambiciózus, fejlődő, expanzív – de olykor (ön)kritikátlan, a…, g…: • A Bologna-rendszer a frontális bevezetés miatt hatalmas ex ante feladatot rótt a MAB-ra.

  12. A MAB az ex ante akkreditációhoz: • akkreditációs követelményeket fogalmaz meg, • a beadványokhoz Útmutatót publikál, • beadványokat (dokumentumokat) értékel – nyilvános értékelési szempontok alapján (nem győzné a helyszíni értékelést, de egyes indokolt esetekben kommunikál az intézménnyel), • szakértői minősítik annak tartalmát (vs. Kkk), • elfogadja az oktatók tőle független minősítését (besorolás, PhD, DSc) • elhiszi az infrastruktúra adatait (kapacitás addred.

  13. Folyamat = process = ex post (8 évente) - benne: kimenet = output értékelés Fázisai (ehhez is adunk útmutatókat): - önértékelési dokumentum - helyszíni látogatás (komponált LB) - akkreditásiós jelentés és határozat (8 évre). Jellege: akkreditáció és audit – vegyesen, így nem csak értékelő, de támogató, segítő is. Tartalma – témája: - párhuzamos szak-akkreditációk: képzés - intézményakkreditáció: szervezet, működés, személyi állomány, minőségbiztosítás

  14. Az ex ante akkreditációk főbb adatai Ex post intézményi és párhuzamos szak-akkreditációk: évente 8-14 (mérettől függően)

  15. A FOI belső minőségbiztosítása 20.§(4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, 21.§ (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményiminőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézmény minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánossára hozza. Erre alapozva működhet majd a „meta-akkreditáció”.

  16. Mi is hát a minőség: a tevékenység (termék, szolgáltatás, diplomás) eredménye (a kimenet) megfelel-e a célnak? És mi a cél? 3 külső értékelő (visszacsatolások): a) Diplomások: a maguk módján értékelik önmagukat. Rólunk visszacsatolást kérünk (=pályakövetés). b) Munkáltatók (munkaerőpiac): esetileg igen (alkalmazza, nem alkalmazza, továbbképzi, előlépteti, elbocsátja), szervezetten itthon nem. Van erre jó megoldás: a professional accreditation. (pl. az American Bar Association a jogászokat, és ennek révén komoly következményekkel a képző intézményeket akkreditálja.) c) Külföld: jon-e hallgató, fogadják-e a végzetteket, vannak-e képzési/kutatási együttműködések (kivel) nemzetközi „akkreditációk” (ranking, labelling)

  17. A MAB alapvetése: a felsőoktatás minősége elsődlegesen az intézmények felelőssége, a képzés, kutatás és a belső minőségbiztosítás révén ez ott dől el. A MAB szerepe a minőségi követelmények kialakítása, a feltételek, a teljesítmény és a QA külső értékelése, összességében a minőség hitelesítése. - a MAB a felsőoktatás és tudomány autonómiája egyik képviselője (kollektív megtestesítője) - kiemelten közhasznú szervezet (nyilvános) - a testület delegálással jön létre: - a FO-i autonomia része, ezért FO többség van, - a felhasználói szféra: MTA, kamarák, OKNT, kisebbségi önkormányzatok

  18. A MAB szervezete - 29 tagú testület (plénum: +6 fő) - elnökség (elnök, 4 alelnök + 2 tag) - 4 kollégium - 15 képzési ági bizottság (KÁB) - 8 elnökségi bizottság: EtKoll; Doktori, QA, Stratégiai, Felhasználói, Etikai, MTT, NTT - titkárság (főtitkár, főtitkárhelyettes, gazdasági igazgató, referensek, ügyintézők) - anonim szakértők

  19. A MAB a szféra része, kiegészítésekkel: - az előny (hozzáértés, tapasztalat, szakmai tekintély) és - hátrány (érintettség, érdekeltség, belterjesség) Határozott tapasztalatom és véleményem: A MAB tagok és közreműködő szakértők döntő többsége tárgyilagos, felelős, minőségelvű munkát végez és ilyen véleményt formál (szavaz). A nem támogatásnál nem az igen/nem a döntő hanem annak elemző, tárgyilagos, konzekvens, segítő indoklása.

  20. A MAB értékelése külföldön: az élvonalban - ENQA tagságunk megújítása: OKM + MRK szervezete nemzetközi panel a MAB újabb 5 évre teljes jogú ENQA tag action plan - Nemzetközi Tanácsadó Testület: a MAB másfél évtizede az európai minőségügyi élvonalban van. - Megkeresések munkánkról (Sw, Au, Ro) - Személyes elismerések, felkérések: Szántó Tibor ENQA alelnök, Rozsnyai Krisztina, Penninger Antal, Sima Dezső, Zalai Ernő, Bazsa György - a CEEN-t a MAB menedzseli (Rozsnyai Krisztina)

  21. A MAB értékelése itthon: „célkeresztben” - Hiller István fórumon kétszer is pozitívan értékelt. - A MAB testületének és titkárságának önértékelése. - A rektorok (50%) is értékelték a MAB-ot egyetemiek jóra, főiskolaiak rosszabbra. - Az NBB/MRK szakfelülvizsgálat első összeállítása a MAB-ról csak kritikát tartalmazott (-1 mondat), a 2. már mérsékeltebb lett (az FTT ezeket ismeri). - Az MRK a MAB-ba delegáltjaival „elbeszélgetett”. - A sajtó is kritizált: de csak az elutasításokat, s nem azok indok(oltság)át! („vérengzés” a hír!). - A Educatio tematikus száma (Polónyi cikke). - ÉS-vita Kenesei Istvánnal a doktori adatbázisról.

  22. A MAB értékelése itthon: korlátozva • Egy képviselői (MB + SK) törvénymódosítási javaslat MAB-ot érintő elemeket is tartalmazott: • - „akkreditált” külföldi FOI programja itthoni FOI-nel indulhat magyar akkreditáció nélkül (program, humán erőforrás és infrastruktúra?). • A kérdés: ez kiskapu vagy nagykapu lesz? (Január 10: már csiripelt az első fecske) • Az összeférhetetlenséget biztosítani kell az értékelési folyamatban (most is megvan) • A szakértői (személyek és) vélemények nyilvánosságát biztosítani kell (ez a gyakorlatunk) • + a módosítás deklarálja a miniszter lehetőségét a MAB-tó eltérő döntés meghozatalára

  23. Hogy alakul a felsőoktatási testületek szerepe? • A képzések szükségességéről, méreteiről, arányairól korábban az FTT adott szakértői javaslatot. Ma ez a funkciója korlátozott – a piac kapott meghatározó szerepet. • A képzések minőségéről a MAB nyilvánít(ott) szakértői véleményt. A piac most itthon e téren is növekvő szerepet kap(ott). Nem úgy, mint Európában. (PhD nyilvántartási, minőségfejlesztési tanácsadási funkciót „elvették” de sajnos azóta nem működik.) • Miközben Európában erősödik a minőségügy szerepe, itthon sokan gátnak tekintik, amit le kellene bontani. Csakhogy most még erős az árvízveszély! Mikor lesz meta-akkreditáció?

  24. Meg tudjuk-e őrízni a minőség elsőbbségét a mennyiségi (pénzügyi) nyomással szemben? Az érték vagy az érdek lényegesebb? A mennyiség vagy a minőség fontosabb? Quo vadis magyar felsőoktatás minősége?

More Related