A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke mab.hu

1. A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke www.mab.hu Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási szakosztálya Budapest, 2009. január 30.

2. A (magyar) felsőoktatás minőségügyének 3 + 3 szereplője van: 3 belső (direkt hatás): a) (felső) oktatáspolitika (az állam szervei) b) felsőoktatási intézmények c) quality assessment (QA): a FOI és a MAB 3 külső (visszahatás): a) a végzett hallgatók (pályakövetés) b) hazai munkaerőpiac (stakeholders) c) külföld (academic és professional oldal)

3. A magyar felsőoktatáspolitika • - lényegében a törvény (Ftv.) és a rendeletek tartalmazzák (policy paper nincs) • - a miniszter felfogása: az expanzív mennyiségi szakasz után a minőségé a főszerep • - kiemelt elem: Minőségi-díj – csak a FOI minőségbiztosítási rendszeréért, nem az intézmény kiválóságáért pályázható

4. b) A felsőoktatási intézmények Hagyományosan minőségelvűek - az egyetem a tudás fellegvára, - itt hozzák létre és adják tovább az új tudást, a tudományos eredményeket, - a professzor van a tudáspiramis csúcsán. Logikus következmény: - ha itt a legjobb a minőség, ki az aki kívülről ezt értékelni, minősíteni tudná? (Bár pl. az ipari forradalom nem innen indult. Talán a tudás társadalma?)

5. C) QA: mikor jelent meg a minőség kérdése? Az USA-ban a XIX. Század végén elszaporodtak a gyenge intézmények (a mai diplomagyárak): A jó minőségű (elit) egyetemek megszervezték diplomájuk értékének védelme érdekében az addreditációt. Ez a rendszer önvédelme: egyszerre érték- és érdekvédelem. Az academic mellett kiépült a professional accr. Akkreditáció: (minőség) hitelesítés – egy adott minőségkritérium (küszöb) elérése, megfelelés egy minőségi minimumnak. (De mi a minőség?) Érdemi következményekkel jár: Presztizs – támogatás – létezés kérdése lehet.

6. Európa és Magyarország felsőoktatása A XX. Század utolsó harmadában lassan ismerte fel a minőség önálló jelentőségét. Addig is volt rang és hírnév, de szervezet és rendszer nélkül. A minőségügy kiépítésének egyik oka a tömegképzés megjelenése a felsőoktatásban (1968), társadalmi háttere a termelési verseny, a nagy kínálatban a vásárló hiteles tájékoztatása. A másik: milyen teljesítményért fizessenek az adófizetők? (Főleg, ha a felsőoktatás közjó.) A hazai és nemzetközi verseny és a kínálati többlet a felsőoktatásban is erősödik.

7. 1994-95 European pilot project on QA • Recommendation of the Council • Bologna Declaration (incl. QA) • ENQA (Network) megszerveződik )MAB is) • 2004 ENQA (Association) megerősödik (MAB is) • 2003? A CRE/EUA önkéntes audit-ot szervez • 2003 Berlin: E4 felkérése egységes standardokra • 2005 Bergen: ESG elfogadása • 2007 London: döntés a Register létrehozásáról • 2008 A Register (EQAR) létrejön

8. Itthon: 1993 Ideigl. Országos Akkreditációs Biz. (IOAB) 1993 Ftv.: Országos Akkreditációs Biz. (OAB) 2000 Ftv.: Magyar Akkreditációs Biz. (MAB) 2005 Ftv. M. Felsőoktatási Akkreditációs Biz. (MAB) Európa legrégibb átszabás nélkül folyamatosan működő felsőokt. Addreditációs rendszere. Létrehozását a magyar felsőoktatás akkori vezetői kezdeményezték, aminisztérium és az országgyűlés is támogatta, legalizálta és működési feltételeit megteremtette.

9. Jogi háttér: - az Ftv. (1993,2005) - felsőoktatási ágazati minőségpolitika (OKM) - 69/2006. (III.28.) korm.r. a MAB-ról - 79/2006 (IV.5.) korm.r. (Ftv.végrehajtás) - 33/2007. (III.7.) korm.r. (doktori iskolák) - EU „hatások”: oklevelek ekvivalenciája, EKR - alkotmánybírósági releváns határozatok - oktatási miniszteri rendeletek (pl. kkk-k) - MAB alapító okírata és - a miniszter által jóváhagyott SZMSZ-e

10. 109.§ (1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. - közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és figyelemmel kísérésében, - javasatot tesz az egy.tanári követelményrendszerre, - figyelemmel kíséri a QA EU harmonizációját, -a FOI megkeresésére véleméynt nyilvánít képzési, tud.kutatási és művészeti alkotótevékenységről, továbbá doktori szabályzatáról, - elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket

11. A MAB konkrét feladatai: • Bemenet= input= ex ante (igény szerint): • alap- és mesterszak létesítések • alap- és mesterszek indítások • doktori iskolák létesítése • egyetemi tanári pályázatok (évente ~150) • intézmény- és karlétesítés • Ezek szakértői véleményezése – valamilyen formában – közel nékülözhetetlen funkció: a magyar felsőoktatás ambiciózus, fejlődő, expanzív – de olykor (ön)kritikátlan, a…, g…: • A Bologna-rendszer a frontális bevezetés miatt hatalmas ex ante feladatot rótt a MAB-ra.

12. A MAB az ex ante akkreditációhoz: • akkreditációs követelményeket fogalmaz meg, • a beadványokhoz Útmutatót publikál, • beadványokat (dokumentumokat) értékel – nyilvános értékelési szempontok alapján (nem győzné a helyszíni értékelést, de egyes indokolt esetekben kommunikál az intézménnyel), • szakértői minősítik annak tartalmát (vs. Kkk), • elfogadja az oktatók tőle független minősítését (besorolás, PhD, DSc) • elhiszi az infrastruktúra adatait (kapacitás addred.

13. Folyamat = process = ex post (8 évente) - benne: kimenet = output értékelés Fázisai (ehhez is adunk útmutatókat): - önértékelési dokumentum - helyszíni látogatás (komponált LB) - akkreditásiós jelentés és határozat (8 évre). Jellege: akkreditáció és audit – vegyesen, így nem csak értékelő, de támogató, segítő is. Tartalma – témája: - párhuzamos szak-akkreditációk: képzés - intézményakkreditáció: szervezet, működés, személyi állomány, minőségbiztosítás

14. Az ex ante akkreditációk főbb adatai Ex post intézményi és párhuzamos szak-akkreditációk: évente 8-14 (mérettől függően)

15. A FOI belső minőségbiztosítása 20.§(4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, 21.§ (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményiminőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézmény minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánossára hozza. Erre alapozva működhet majd a „meta-akkreditáció”.

16. Mi is hát a minőség: a tevékenység (termék, szolgáltatás, diplomás) eredménye (a kimenet) megfelel-e a célnak? És mi a cél? 3 külső értékelő (visszacsatolások): a) Diplomások: a maguk módján értékelik önmagukat. Rólunk visszacsatolást kérünk (=pályakövetés). b) Munkáltatók (munkaerőpiac): esetileg igen (alkalmazza, nem alkalmazza, továbbképzi, előlépteti, elbocsátja), szervezetten itthon nem. Van erre jó megoldás: a professional accreditation. (pl. az American Bar Association a jogászokat, és ennek révén komoly következményekkel a képző intézményeket akkreditálja.) c) Külföld: jon-e hallgató, fogadják-e a végzetteket, vannak-e képzési/kutatási együttműködések (kivel) nemzetközi „akkreditációk” (ranking, labelling)

17. A MAB alapvetése: a felsőoktatás minősége elsődlegesen az intézmények felelőssége, a képzés, kutatás és a belső minőségbiztosítás révén ez ott dől el. A MAB szerepe a minőségi követelmények kialakítása, a feltételek, a teljesítmény és a QA külső értékelése, összességében a minőség hitelesítése. - a MAB a felsőoktatás és tudomány autonómiája egyik képviselője (kollektív megtestesítője) - kiemelten közhasznú szervezet (nyilvános) - a testület delegálással jön létre: - a FO-i autonomia része, ezért FO többség van, - a felhasználói szféra: MTA, kamarák, OKNT, kisebbségi önkormányzatok

18. A MAB szervezete - 29 tagú testület (plénum: +6 fő) - elnökség (elnök, 4 alelnök + 2 tag) - 4 kollégium - 15 képzési ági bizottság (KÁB) - 8 elnökségi bizottság: EtKoll; Doktori, QA, Stratégiai, Felhasználói, Etikai, MTT, NTT - titkárság (főtitkár, főtitkárhelyettes, gazdasági igazgató, referensek, ügyintézők) - anonim szakértők

19. A MAB a szféra része, kiegészítésekkel: - az előny (hozzáértés, tapasztalat, szakmai tekintély) és - hátrány (érintettség, érdekeltség, belterjesség) Határozott tapasztalatom és véleményem: A MAB tagok és közreműködő szakértők döntő többsége tárgyilagos, felelős, minőségelvű munkát végez és ilyen véleményt formál (szavaz). A nem támogatásnál nem az igen/nem a döntő hanem annak elemző, tárgyilagos, konzekvens, segítő indoklása.

20. A MAB értékelése külföldön: az élvonalban - ENQA tagságunk megújítása: OKM + MRK szervezete nemzetközi panel a MAB újabb 5 évre teljes jogú ENQA tag action plan - Nemzetközi Tanácsadó Testület: a MAB másfél évtizede az európai minőségügyi élvonalban van. - Megkeresések munkánkról (Sw, Au, Ro) - Személyes elismerések, felkérések: Szántó Tibor ENQA alelnök, Rozsnyai Krisztina, Penninger Antal, Sima Dezső, Zalai Ernő, Bazsa György - a CEEN-t a MAB menedzseli (Rozsnyai Krisztina)

21. A MAB értékelése itthon: „célkeresztben” - Hiller István fórumon kétszer is pozitívan értékelt. - A MAB testületének és titkárságának önértékelése. - A rektorok (50%) is értékelték a MAB-ot egyetemiek jóra, főiskolaiak rosszabbra. - Az NBB/MRK szakfelülvizsgálat első összeállítása a MAB-ról csak kritikát tartalmazott (-1 mondat), a 2. már mérsékeltebb lett (az FTT ezeket ismeri). - Az MRK a MAB-ba delegáltjaival „elbeszélgetett”. - A sajtó is kritizált: de csak az elutasításokat, s nem azok indok(oltság)át! („vérengzés” a hír!). - A Educatio tematikus száma (Polónyi cikke). - ÉS-vita Kenesei Istvánnal a doktori adatbázisról.

22. A MAB értékelése itthon: korlátozva • Egy képviselői (MB + SK) törvénymódosítási javaslat MAB-ot érintő elemeket is tartalmazott: • - „akkreditált” külföldi FOI programja itthoni FOI-nel indulhat magyar akkreditáció nélkül (program, humán erőforrás és infrastruktúra?). • A kérdés: ez kiskapu vagy nagykapu lesz? (Január 10: már csiripelt az első fecske) • Az összeférhetetlenséget biztosítani kell az értékelési folyamatban (most is megvan) • A szakértői (személyek és) vélemények nyilvánosságát biztosítani kell (ez a gyakorlatunk) • + a módosítás deklarálja a miniszter lehetőségét a MAB-tó eltérő döntés meghozatalára

23. Hogy alakul a felsőoktatási testületek szerepe? • A képzések szükségességéről, méreteiről, arányairól korábban az FTT adott szakértői javaslatot. Ma ez a funkciója korlátozott – a piac kapott meghatározó szerepet. • A képzések minőségéről a MAB nyilvánít(ott) szakértői véleményt. A piac most itthon e téren is növekvő szerepet kap(ott). Nem úgy, mint Európában. (PhD nyilvántartási, minőségfejlesztési tanácsadási funkciót „elvették” de sajnos azóta nem működik.) • Miközben Európában erősödik a minőségügy szerepe, itthon sokan gátnak tekintik, amit le kellene bontani. Csakhogy most még erős az árvízveszély! Mikor lesz meta-akkreditáció?

24. Meg tudjuk-e őrízni a minőség elsőbbségét a mennyiségi (pénzügyi) nyomással szemben? Az érték vagy az érdek lényegesebb? A mennyiség vagy a minőség fontosabb? Quo vadis magyar felsőoktatás minősége?