290 likes | 369 Views
A HEFOP 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények, tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhez A KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a tanítóképzés területén. Steklács János
E N D
A HEFOP 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények, tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhezA KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a tanítóképzés területén Steklács János Kecskemét, 2008.szept. 5.
Vázlat • A változás szükségszerűségének társadalmi hátteréről • 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak legfontosabb jellemzői • Mi történt a KF-TFK? • Mi történhet, minek kellene történni?
1. Társadalmi hasznosság, egyéni hatékonyság, az egyén társadalmi funkciózavara A funkcionális analfabetizmus fogalmáról „Funkcionálisan írástudó az a személy, aki az olvasás, írás azon képességének és ismereteinek a birtokában van, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy részt vegyen minden olyan cselekvésben, amelyhez az írásbeliség az ő kultúrájában és kis közösségében alapvetően szükséges” UNESCO, 1956.
A funkcionális analfabetizmus fogalmáról • „Az a személy funkcionálisan írástudó, aki birtokában van mindannak a szükséges tudásnak és képességnek, amely képessé teszi őt arra, hogy gyakorolhassa mindazokat a tevékenységeket, amelyekhez az írástudás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan közreműködhessen az adott csoportban és közösségben, valamint az a személy, akinek az olvasás-, írás- és matematikai tudása lehetővé teszi, hogy használhassa ezeket a tevékenységeket a saját és közössége fejlődése érdekében.” UNESCO, 1999.
Définition de l’ANLCI (2003): • Az illiteráció az olyan 16 éven felüli személyek helyzetét jelöli, akik bár jártak iskolába, mégsem képesek elolvasni és megérteni a mindennapi életszituációjukhoz kapcsolódó szövegeket, vagy nem képesek egyszerű információkat írásban közvetíteni. Sokuknál ezek az írási, olvasási nehézségek kombinálódhatnak különböző méretékben olyan alapképességek hiányával, mint a szóbeli kommunikáció, logikai műveletek, számok és műveletek használata, térbeli és időbeli tájékozódás stb. A felsorolt deficitek ellenére az illiterációs helyzetben lévő személyek elérhetnek a gyakorlás során egy olyan kultúrát és olyan kompetencia tőkét, amely nem, vagy csak alig támaszkodik az írás , olvasás képességére. Sokan közülük így képesek integrálódni a társadalomba és a munkát vállalhatnak, de ez az egyensúly törékeny, és a marginalizáció veszélye folyamatos. Mások a kirekesztettség helyzetébe kerülnek, ahol az illiteráció egyéb tényezőkkel súlyosbodik.
2. HEFOP, tanító szak,Tantárgystruktúra • Alapozó tárgyak: • Informatika és tantárgy-pedagógiája, Pedagógia, Pszichológia, Társadalomismeret • Szakmai törzstantárgyak: Ének-zene és tantárgy-pedagógiája, Magyar nyelv és irodalom, Matematika és tantárgy-pedagógiája, Technika, életvitel, háztartástan és tantárgy-pedagógiája, Természetismeret és tantárgy-pedagógiája, Testnevelés és tantárgy-pedagógiája, Vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája
Műveltségterületek • Szakirányok (szerb, német, szlovák, román nemzetiségi, cigány, angol) • Szakmai gyakorlat • Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tárgyak • Szabadon választható tárgyak
Az alapszintű tanító szak összesített kontaktóra és kreditszámai
HEFOP, tanítóúj, speciális és keresztprogramok • Interkulturális nevelés • Integrált-inkluzív nevelés • Környezettudatos nevelés, fenntartható fejlődés, környezeti nevelés • Gyermek- és gyógytestnevelésGyógypedagógiai alapismeretek • Gyermekvédelem
Felsőfokú szakképzési programok • Kisgyermeknevelő • IfjúságsegítőPedagógiai asszisztens • Dajkaképzés • Iskola- és óvodatitkár
Átmenet, szinkron: tanító BA és MA szakok között • Pedagógia szak • A kora gyermekkor pedagógiája • Konduktor • Szociálpedagógia • Magyar szak • Andragógia • (Korai inkluzív nyelvfejlesztő)
Szakirányú képzések • Pedagógus szakvizsgára felkészítő, • Hon-és népismeret, • Néptánc, • Bábjátékos oktató, • Környezeti nevelés, • Interkulturális nevelés, • Szabadidő-pedagógus, • Drámapedagógia, • Médiapedagógia, • Multimédia és az Internet alkalmazási lehetőségei, • Gyermek- és Ifjúságvédelmi tanácsadó, • Tanító (fejlesztési) differenciáló szakirány, • Fejlesztő óvodapedagógus
2. A tanítóképzés tartalmát alapvetően meghatározó tényezők: • - a képzés kétirányú elkötelezettsége, a közoktatás igényeinek és a felsőoktatás értelmiségi képzési funkcióinak optimális összehangolása, • - az iskolaszerkezet belső tagolásának változásai, • - a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az iskolák tantárgyi rendszerének módosulása, elemi szinten főként integrálódása, • - az újabb elvárások és tevékenységi formák megjelenése az iskolai oktatásban, az oktatás színterein és szerepeiben, • - az alternativitás megerősödése a magyar iskolaügyben, • - az iskolák munkaerő-szükségletének a megváltozása.
Képzési célok • A képzés sok területén a hallgatók készségeit, képességeit kívánjuk fejleszteni, • igyekszünk a negatív beállítódásokat, a rossz gondolkodási sémákat, a káros, funkciótlan módszereket, a korábbi rossz tapasztalatokat felfedni, visszabontani, a pedagógusszemélyiség előrevivő jegyeit, vonásait újraépíteni. Ez a hallgatóktól nagy önismeretet és hivatástudatot, az oktatóktól nagy tapintatot, empátiát, széles szakmai és módszertani tudást, tervszerű, módszeres, hosszas együttmunkálkodást igényel (szemináriumi foglalkozások, gyakorlatok).
A kompetenciaalapú tanítóképzés • A tanító alapszak képzési és kimeneti követelményrendszer alapján készült tanterve kompetenciaalapú képzést (competency-based training – CBT) foglal magában. Ez azt jelenti, hogy a képzés tananyagát és folyamatát, valamint tanítását a tanítói munkakör betöltéséhez szükséges, a hallgatókkal előre ismertetett ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek (kompetenciáknak) kialakítása érdekében rendszerelvűen terveztük és építettük fel. A tervezés során modulokat alakítottunk ki. A modulok egy részében a tanterv szabad ütemezést enged, más részüknél akkor van lehetőség a következő modulra való továbblépésre, mikor már valamilyen megszabott követelmény teljesült.
Mi a kompetencia? (ajjaj…) • Kettős jelentés: Döntési illetékesség: motívumrendszer; A kivitelezéshez szükséges hozzáértés: tudás • A kompetencia a személyiség motívum- és tudásrendszere; az aktivitás, a döntés és a kivitelezés pszichikus feltétele, eszköze • Kognitív, személyes, szociális
Az alapfokozathoz kapcsolódó kompetenciák • A végzett hallgatók ismerik… • A végzett hallgatók alkalmazzák… • A végzett hallgatók rendelkeznek…
Az ismeretekhez kapcsolódó közös kompetenciák • A hallgatók ismerjék meg: • - a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit; • - a nevelés–oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit; • - a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés–oktatás elveit, eljárásait; • - az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban;
- önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását; • - a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, a korosztályok nevelési és oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait; • - a nevelés–oktatás elméletét, az egyes korosztályok differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, a tevékenységek tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát; • - a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 6–12 éves gyermekek sajátosságait.
Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó közös kompetenciák • A hallgatók váljanak képessé: - az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására; - nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; - a nevelő–oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére; - a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására; - önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;
kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére; • - pedagógiai döntésekre; • - a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; • - a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására; • - alapszintű idegen nyelvű kommunikációra; (?????????) • - a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére; • - előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre; • - a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre.
A szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó közös kompetenciák • A hallgatók rendelkezzenek: - környezettudatos magatartással, a sérültnek mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával; - önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel; - társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással; - a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás, valamint a hatékonyság, jó munkaszervezés készségével; - gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel; - a permanens művelődés igényével és képességével; - az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; - a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel; - egészséges életvitellel.
A Karunkon történt változások a tanítóképzés terén • Felsőfokú tanítóképzés, • két szak párhuzamosan • Óraszámok csökkentése (többször is) • Integráció • Kreditrendszer, -beszámítás • Etr • Hallgatói, oktatói mobilitás • Szabadon választható kurzusok a Bolognai Folyamat szellemiségében
A Karunkon meg nem történt változások a tanítóképzés terén • A képzésünk tartalmi, módszertani átalakítása a fenti követelményeknek megfelelően. A törvény adta autonómia kihasználása.
4. A tanítóképzés hatékonyságának növelése Karunkon az EU-s, HEFOP-ban leírt követelmények szerint • „Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni.” • Képességeket csak tevékenységgel lehet fejleszteni • A tanulás tanítása a felsőoktatásban • Elméleti és gyakorlati tartalmak összehangolása (elmélet a gyakorlatban) • Gyakorlati tartalmak és a gyakorlati képzés összehangolása (gyakorlat a gyakorlatban) • Módszerek tevékenységek kipróbálása • Módszerelemek, mikro tanítások drillezése
„Tiszteljétek azokat, akik keresik az igazságot, de óvakodjatok azoktól, akik megtalálták!” • Az „Így kell!!!” felcserélése az „Így szokták, de így is lehet”-re • Kérdések megfogalmaztatása • A hallgatók meggyőződésének kialakítása saját gyakorlati tapasztalataik alapján bizonyos módszerekről, oktatási lehetőségekről • A kommunikációs kultúra tudatos fejlesztése a szemináriumokon • Az előadás és kiselőadásokon kívüli oktatási módszerek bevezetése, amely a szociális, kooperatív készséget fejleszti. • A szükséges minimum elve az elméleti oktatásban (felesleges és hiányos részek a képzésben) • Vita és veszekedés megkülönböztetése
Az oktatók részéről: • Specialitás: egyikünk sem tanulta ezt a szakmát… • Naprakészség • Szakirodalom olvasása (írásának képessége) idegen nyelven • Csak öt évnél nem régebbi szakirodalom használata, különös tekintettel a módszertani tárgyaknál • Az oktatott tárgyak tartalmi, módszertani módosítása a követelményeknek, szakirodalomnak, tapasztalatainknak megfelelően. • Ismeretek más területek módszertanáról a holisztikus szemlélet miatt • A lojalitás, kollegialitás erősítése • Fegyelmezett óratartás • Szigorú, de reális követelményrendszer, következetes számonkérés • Arányok növelése az értékelésben a képességek javára. • Az információ megosztása:
Képzési struktúra • Hagyományok a felsőoktatásban: konzervatív liberalizmus • Folyamatos szakmai innováció • Kevesebb óraszám, több önálló munka • A képzés hatékonysága mennyire függ a kontaktóráktól? • A legkevésbé hatékony, ha előadás formájában tartjuk a szemináriumot. • És a csoportok létszámától? • Elvégzett munka- kredit megfeleltetés • Moduláris képzés bevezetésének felülvizsgálata • A gyakorlati képzés reformja, összehangolása a Karon folyó képzéssel • Interdiszciplináris projektek • Az elméleti tudományokra épülő képzési struktúra fellazítása • Mentorálási rendszer • A képzésünk hiányainak és felesleges elemeinek felderítése • Tevékenységek az oktatás középpontjában. • Erőteljes kimeneti szabályzás, világos kritérium és követelményrendszer.